KLÍMAVÁLTOZÁS A csapadékhiány miatt elég rövid volt a szezon
Az aszályos időjárás miatt csupán szeptember közepétől október első feléig volt érdemes az erdőkben kutatni a gombák után.
Tavasszal alig lehetett gombát találni az erdőkön, mezőkön. A nyári aszály még inkább elkeseríthette e csemegék kedvelőit, a három hónap alatt csak kétszer bújtak elő a legkeresettebbnek számító vargányafélék. Szerencsére az ősz eddig kellemes hőmérsékletet és több csapadékot hozott. Ekkor teremtek tömegesen a nyári, őszi fajok.
- A csapadékszegény időjárás az adott évi gombamennyiséget befolyásolja, hiszen a gombafonalak szunnyadnak, várnak az esős, meleg időre. Idén tinórufélékből, rókagombából nem sok volt. A legnagyobb gond nem az aszály, hanem a gombaélőhelyek tönkretétele - mondja dr. Estók Bertalan, az Életfa Környezetvédő Szövetség elnöke. - A szegényebb vidékeken többen is gombaszedésből élnek, szinte ez az egyetlen jövedelemforrásuk. Ezért az itt gombázók érdeke is, hogy vigyázzanak arra, hogy a micéliumtelepeket - amiből a gomba kifejlődik - ne dúlják fel, óvatosan szedjék le a kalaposokat. Európában több helyen a túrázók csak egy-két kiló gombát szedhetnek saját fogyasztásra, amit az erdőből kijövet ellenőrzésre természetvédelmi őrnek be kell mutatni.
Európában négyezer gombafaj található, Magyarországon is több mint ezer, ebből 35 védett. Sajnos az emberek nem rendelkeznek kellő gombaismerettel. Aki nem ismeri a gyilkos galócát, ne induljon el gombászni. A legtöbb ehető fajtának van mérgező párja is, amit csak alapos gyakorlattal lehet elkülöníteni. Hazánkban a szabadban megtalálható és a termesztett gombák fogyasztása alacsony, az 1-1,2 kilós éves fejenkénti átlag a felét sem éri el a nyugat-európainak. A gasztronómiailag értékes élelmiszer háttérbe szorul a fogyasztás általános csökkenése miatt, a vásárlók a kevesebb pénzükből inkább tartós élelmiszereket vásárolnak. A kisebb hazai kereslet miatt a termelők főleg exportálják a csiperkét, a laskagombát.
Az elmúlt években Heves megyében is többen felhagytak a termesztésükkel, bár a megye a kerecsendi telep jóvoltából az ország egyik legmeghatározóbb gombatermelő vidéke. Magyarország az 1940-es évek végén még a világ negyedik legnagyobb gombatermesztőjének számított. Hajdú Csaba, az Eszterházy Károly Főiskola biokémia és molekuláris biológia tanszékének adjunktusa szerint világszerte gombahiányra panasz-kodnak a kereskedők. Megnőtt az igény iránta. Az alapanyag- és energiaárak drasztikusan emelkednek, a termelők pedig munkaerő-hiánnyal küzdenek. Az időjárás ingadozása is befolyásolja a termesztést. Ráadásul Kína gyors iparosodása a helyi agráriumból vonja el a munkaerőt, s visszaesett az ottani gombakonzerv-gyártás. A megnőtt kereslet fölfelé hajtja az árakat, emiatt egyre többen érdeklődnek a termesztés iránt. Ám a versenyt csak azok a vállalkozók vehetik fel a lengyelekkel, hollandokkal, akik modern, holland típusú polcos technológiát alkalmaznak. Az alternatív energiaforrásokat használó üzemek lépéselőnybe kerülhetnek. Reális cél lehet a környező népek ellátása. Így meg lehetne duplázni a mai 20-25 ezer tonnás évi gombatermelést. Tóth Balázs
Csak az ellenőrzött gombát szabad megenni!
A LEGSÚLYOSABB, jórészt halálos gombamérgezéseket a gyilkos galóca okozza. Az utóbbi években a mérgezések száma megnőtt, évente átlag 651 ember betegszik meg. Hat év alatt hatan haltak meg, mind gyilkos galócát ettek. A gyűjtött gombát felhasználás előtt mindig mutassuk be a piaci szakellenőrnek. Vadon termő gomba fogyasztása után, ha hányás, hasmenés, keringési zavarok jelentkeznék, haladéktalanul, orvoshoz kell fordulni! A nyers gombát, tisztítási hulladékot érdemes a beteggel együtt a kórházba vinni. Ez a gombafaj gyors megállapításában nagy segítség.