Az ország első termőre fordult szarvasgomba-ültetvénye Hőgyészen van. A tulajdonos közel tíz évet várt arra, hogy hasznot hozzon neki az érdekes vállalkozás.
A tölgy százévesen vágásérett, s hogy addig is legyen valami haszna az erdejének, Ulrich József megpróbálkozott a szarvasgomba-termesztéssel. Na ez sem egy gyors jövedelemszerzési lehetőség, de 8-10 év elteltével már hoz hasznot A hőgyészi férfi 2000-ben kezdte a telepítést. Gombaspórával kezelt makkal ültetett be 10 hektárt. Hektáronként 25 ezer fa cseperedett fel, s tavaly már megjelent a gyökérzónában néhány komolyabb termőtest. Magyarországon ez az első termőre fordult ültetvény. Három fajta fekete szarvasgomba található meg itt: a nyári eastivum teszi ki a 90 százalékot, míg az őszi-téli rhacrosporum és brumale adja a maradék 10 százalékot. A későbbi érésű az értékesebb, de a szarvasgombából az olcsóbb is drága: 30-50 ezer forint körül van kilója. Bizonyos fajtákért akár 80 ezer forintot is adnak. Fűszerként használják, íze, illata egyedivé teszi az ételt. - Évekkel ezelőtt az egyik fája tövében talált egy kiló szarvasgombát Ulrich Józsof. Azt gondolta: miért ne lehetne minden fa alatt ilyen kincs? Ám a meglévő erdőkben a kialakult életközösségek nem engedik be egykönnyen az új jövevényt. Ezért telepített egy másik erdőt a vállalkozó szellemű férfi, amihez még uniós támogatást is kapott. Értékesítési gondjai nincsenek, szarvasgombából bármennyi eladható a külföldi piacokon. A magyar üzemi konyhák étlapján egyelőre nem szerepelnek az ilyen gasztronómiai csemegék, de a jelentősebb fővárosi éttermeknek, sőt a hőgyészi kastélyszállónak is szállított már Ulrich József. Népszerűsíteni szeretné a gombát, a gombászkodást. Komolyabb vállalkozást akar kiépíteni, bevonva mindazokat a községben és környékén, akik kedvet éreznek a gombatermesztéshez. Persze kitartás nélkül nem megy. Az első igazi termésre tíz évet kell várni. De attól kezdve 20-100 kiló szüretelhető hektáronként.
Francia szarvasgomba-fesztiválokon szerzett tapasztalatok alapján azt a következtetést vonta le Ulrich József, hogy a gombánál is többet hoz a helybelieknek a rá épülő turizmus és gasztronómia. Kiugrási lehetőség volna ez Hőgyész számára is. Itt a wellness hotel, s ha a közelben létesítenének egy vadasparkot, lovaglási lehetőséget, íjászkodást és más szabadidős programokat kínálva, megfejelve az egészet egy gasztronómiai bemutatóval, biztos, hogy özönlenének a turisták. S nem utolsósorban, mindez növelné a vidék népességmegtartó erejét is.
Az első szarvasgombás napokat a következő hétvégén, október 4-5-én szervezi meg az ötletgazda a helyi önkormányzat támogatásával. Reméli, hogy hagyományt teremt. Wessely Gábor
Hollós László is foglalkozott a szarvasgombával
Akadémiai székfoglaló előadását 1905-ben Magyarország föld alatti gombáiról tartotta Hollós László. A szarvasgombák megismerését már száz évvel ezelőtt szorgalmazta a szekszárdi tudós. Korában, Franciaországban már mesterséges szarvasgomba telepeket is hoztak létre tölgyesekben. Ennek gyakorlati jelentőségére már akkor felhívta a figyelmet Hollós László. Magyarország föld alatti gombái, szarvasgombaféléi című könyvét a Magyar Tudományos Akadémia 1917-ben a legjobb tudományos munkának minősítette, és Marczibányi-díjjal jutalmazta.