Sokak számára a kaszinózás vagy a tőzsde a gazdagság felé vezető út szinonimája. Egy Tolna megyei gazda esete azonban bizonyítja, létezik más módszer is. Igaz, az első tíz évben nem a szériákat és az árfolyamokat kell figyelni. A recept pofonegyszerű. Szükség van egy-két hektárnyi, erdősítésre alkalmas területre és néhány mázsa, különleges módszerrel kezelt makkra. Az ültetvény csak az első évtized végén fordul termőre, utána viszont hektáronként akár száz kilogramm szarvasgomba is "szüretelhető". A csemege értéke jelenleg ötvenezer forint körül van kilogrammonként.
"Extenzív termelési technológiát alkalmaztam. Természetes körülmények között, erdészeti módszerekkel vetettem el a makkot, amit előtte előcsíráztattam és megforgattam egy speciális, szarvasgomba spóráit tartalmazó oldalban. Így a makk már a szaporítóanyaggal együtt került a földbe. A telepítést követő nyolcadik évben három, a kilencedikben tizennégy darab nyári szarvasgombát találtam. Egyelőre csak barátaimnak adtam belőle, akikkel most kóstolgatjuk a termést, de mostantól folyamatosan emelkedő hozamra számítok. Innentől korlátlan ideig megtalálható a termés a föld alatt" - mesél a kezdetekről Ulrich József, aki még tizenöt évvel ezelőtt sem sejtette, hogy egyszer szarvasgomba termesztéssel foglalkozik majd. Bár természetjáró emberként ismerte a gombafajokat, a fajtával akkor került közelebbi kapcsolatba, amikor kárpótlásból vett birtokán a gyerekek kirúgták a földből az első példányt. Hamarosan már az akkori szakirodalom segítségével próbálta kikísérletezni, hogyan lehetséges a hozam növelése egy adott területen. Ismereteit tapasztalati úton szerezte, és ugyanígy fejlesztette ki azt a technológiát is, melynek alkalmazásával tíz éve tizenöt hektárnyi területet telepített be. Munkájához uniós forrásokat is igénybe vett. A hőgyészi vállalkozó szerint a félbehagyott mezőgazdasági területek erdősítésére kiírt pályázatok kilencven százaléka biztosan nyer, ráadásul tíz évre a művelési költségek fedezésére és a terület bekerítésére is adnak pénzt. A szükséges kerítés elkészítésével együtt egy hektárra körülbelül egymillió forintos támogatás jut. Ulrich a hagyományos erdészeti vetést alkalmazta, azzal a különbséggel, hogy natúr makk helyett "kezelt" makkot ültetett el, bízva abban, hogy hamarosan nem csak egy erdő, de egy "aranybánya" tulajdonosa is lesz.
Mivel a szarvasgombának keresleti piaca van, korlátlan mennyiségben forgalmazható. Ebben az ágazatban Magyarország jelenleg az utolsók között van, pedig kiváló területeink lennének a célra. Pár hektárral máris megéri erdősítésre pályázni, a spórával történő kezelést viszont saját erőből kell finanszírozni, erre ugyanis még nem létezik uniós támogatás. Az extenzív módszerrel hektáronként körülbelül egymillió forint a telepítés költsége. Ezt persze alapos talaj- és mikroklíma vizsgálat előzi meg, majd a makkok földbe juttatását követően elengedhetetlen az öntözés és a kártevők elleni védekezés. Három-négy év múltán a talaj- és gombavizsgálat során újra mintát vesznek a területről. A szarvasgombával mikorrhizált növények ugyanis lényegesen jobban fejlődnek társaiknál. Optimális esetben a tizedik évtől kezdődhet az erdő "másodlagos" haszonvétele, vagyis a keresőkutya segítségével folytatott szüret.
A szarvasgombapiacot olaszok és a franciák uralják. Míg utóbbi ország gazdái többnyire a saját piacukra termelnek, az olaszok a legtöbb üzletet bonyolítják világszerte. Mivel a hazai, tíztonnás éves hozamnak csupán néhány százaléka kerül belföldi értékesítésre, a termés több mint kilencven százalékát is ők vásárolják fel. "A magyar piacnak nem okoznak kárt az olasz kereskedők, sőt, híresztelésekkel ellentétben az árakat sem nyomják le. Inkább arról van szó, hogy a hazai ágazatban kiépült hálózatot sokszor megkerülve jutnak előnyökhöz. A másik tévedés, hogy a kínai szarvasgomba veszélyt jelentene a magyar termésre. Valójában inkább a francia konkurenciájának számít. Bár annál jóval gyengébb minőségű és olcsóbb is, európai forgalmazását gyakran úgy 'legalizálják', hogy a magyar piacon 'eresztik át'" - avat be a részletekbe Bagi István, a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület titkára. Bagi többek között arról híres, hogy ő talált először itthon isztriai, más néven fehér szarvasgombát. Erről a fajtáról eddig úgy tartották, hogy csak a tőlünk délre, mediterrán vidéken fordul elő. A szarvasgombász mesterség című könyv egyik szerzője szerint a túlgombászás miatt néhány erdőnkben kritikus a helyzet, országos szinten azonban nincs veszélyben a hazai állomány. Pontosabban nem is az évről évre egyre több gombagyűjtő jelent veszélyt, sokkal inkább a helytelen gyűjtés okozhat nehezen helyrehozható károkat. A csak "pénzkeresők" ellen nem sokat lehet tenni, törvényi szabályozás híján legfeljebb ajánlások fogalmazhatóak meg arra vonatkozóan, hogyan kellene természetkímélő módon gombászni. Leginkább a kutyával történő gyűjtés ajánlott. Ebben az esetben csak az eb által megtalált gombát szabad kiszedni, lehetőleg minél kisebb földmunkával.
Bármennyire hihetetlen, a hivatásos szarvasgombászok kifejezetten örülnek, ha arról hallanak, hogy sikerül itthon is mesterségesen termelni a truffle-t. A hazai erdőkben fellelhető állomány visszaszorulására ugyanis sokkal rosszabb hatással van a túlzott vadtartás és a tarvágások. Mesterséges termesztéssel viszont újra használatba vehetők azok a területek, melyek eddig parlagon hevertek.
A Tolna megyei Ulrich az akár megyéken is átívelő termelési rendszer kialakításán túl nagyobb távlatokban gondolkodik. Az EU leader-programjának keretein belül azt tervezi, hogy Hőgyész község turisztikai vonzerejének növelésére pályázik. Az ültetvények mellé vadasparkot szeretne, ahol az odalátogatók megismerhetnék az őshonos nagyvadakat és háziállatokat. Azok az érdeklődők, akik nem a hagyományos módon szeretnek kikapcsolódni, horgászhatnának, vadászhatnának, kutyás gombakeresésen, gasztronómiai bemutatókon és wellneszprogramokon is részt vehetnének. Ulrich vidékfejlesztési elképzelései akár ötven-hatvanmillió forintba is belekerülhetnek, megvalósulásuk azonban a térség gyors gazdasági fellendülését hozhatja.
Ulrich a hőgyészi önkormányzat segítségével október negyedikén és ötödikén rendezi meg az első Hőgyészi Szarvasgomba Napokat. Reményeik szerint sikerül a környékre csalogatni a téma iránt érdeklődőket és még több emberrel megismertetni a gombák királyát. A szombat az élményszerzésről szól, ahol a kíváncsiskodók közelebbről is megismerhetik és megkóstolhatják a szarvasgombát, illetve gombakeresésen vehetnek részt erre betanított sertéssel és kutyával. A második, szakmai napra viszont kifejezetten azokat várják, akik a termesztés iránt érdeklődnek. Aschenbrenner Sándor