A nyereség persze nem azonnali. Mint Nemeskürti László, a Dél-Zalai Szarvasgombás Egyesület elnöke mondja, egy-egy ültetvény létrehozása hosszadalmas és anyagilag is megterhelő. A kanizsai férfi társával, Németh Pállal vágott bele a szarvasgomba bizniszbe.
- A terület, amit kinéztünk, egy hathektáros földdarab Valkonyán, ezt ültetjük be gombaspórákkal beoltott növényekkel. Reményeink szerint az ültetvény öt-hat év múlva termőre fordul. Körülbelül az első négy-öt év kritikus a szarvasgomba szempontjából, az első termőtest kialakulásáig meglehetősen érzékeny, s a telepítés során sok mindenre kell ügyelni. Figyelni kell például arra, hogy milyen növények vannak már jelen a területen, ugyanis bizonyos növényfajokhoz kapcsolódik más, konkurens gombafaj. Példának okáért: a tölgy-, vagy bükkfák esetében vélhetően már kialakult élet van a földfelszín alatt, ami kedvezőtlen irányba tolja el az új ültetvényt - ecsetelte Nemeskürti László, aki azt is elmondta: ültetvényük egyfajta kísérleti telep is lesz, többféle szarvasgomba faj termesztésével próbálkoznak.
A piacon a legtöbbet az isztriai piros húsú szarvasgombáért adják, tavaly például félmillió forintot is fizettek egy kilogrammért.
Zalában három ismert lelőhelye van a fajtának, s mivel a megye az élőhely északi határa, itt csak pár darabra bukkanhatunk. A gombafajta termesztésére még nem sikerült bevált módszert kitalálni, ezért ez a legdrágább, a többi kilónkénti átlagára negyven és nyolcvanezer forint között mozog.
Nálunk kutyákkal, máshol disznókkal is kerestetik a föld alá bújt szarvasgombát. Utóbbi előnye, hogy nem kell tanítani, mert szereti a csemegét. De ha rábukkan egyre, a gazdinak résen kell lenni, a röfi ugyanis, miután kitúrta, azonnal felfalja a gombát. Itt számít a gazda gyorsasága: megesett, hogy valaki az ujjaival fizetett, mert rosszkor nyúlt a falánk jószág orra elé... Horváth-Balogh Attila