2014. május 26. – Immár hagyományosan, a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári Tangazdaságában rendezték 2014. május 10-én a Magyar Szarvasgombász Szövetség szervezésében hetedik alkalommal a Magyar Szarvasgomba-termesztés Napja című konferenciát.
Ertseyné dr. Peregi Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense köszöntötte a konferencia résztvevőit.
Emlékeztetett, hogy az II. világháború előtt Magyarországnak milyen erős pozíciója volt a nemzetközi szarvasgomba piacon. A szakemberek célja, hogy ezt a pozíciót hazánk ismét visszaszerezze.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter köszöntőjét Berecz Béla, alapító elnök tolmácsolta.
A miniszter a szarvasgombát az aranyröghöz hasonlította, azzal a különbséggel, hogy az előbbi újratermelődik. Utalt a 2012-ben megjelent szarvasgomba rendeletre, amelynek a módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy a kutyás gyűjtők már póráz nélkül végezhessék munkájukat az erdőben. Megemlítette, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az ültetvényszerű termesztésre. Célként tűzte ki, hogy meg kell teremteni az EU-s támogatás feltételeit.
Banka Ferenc, Jászszentandrás polgármestere A szarvasgomba fővárosa a jászsági szarvasgomba szolgálatában címmel tartott szenvedélyes előadást. Elmondta, hogy a jászsági erdőkben, ahol a nyári szarvasgomba 90 százaléka található, a szabad rablás uralkodik. Kifejtette, hogy számításai szerint 400 millió forintnyi (mások szerint 40 tonna) szarvasgombát visznek ki az országból illegális úton a kereskedők.
Az ilyen jellegű bűncselekmények a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is érdeklik, de bizonyítékokat kérnek, ráadásul szombaton nem dolgoznak… A tolvajok annál inkább.
Az illegális gyűjtők általában rendelkeznek papírokkal, engedélyekkel, szerződésekkel, de gyűjtési naplóval meg mérleggel már általában nem.
Előfordul, hogy egy-egy, az erdő szélén álló ház a közbenső gyűjtőállomás, ahova éjjel megérkezik a gépkocsi, amelyik már szállítja is külföldre.
Az elkötelezett gyűjtők úgy érzik, hogy a szarvasgomba mostohagyermek a hazai szakigazgatásban.
Az előadó meglehetősen borúlátó, lehet, hogy egy évtized múlva már nem lesz vadon gyűjthető szarvasgomba - az intenzív illegális és szabálytalan „gyűjtők” tevékenysége következtében.
Arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évben 10 alkalommal történt tettenérés, és indítottak szabálysértési eljárást, de a büntetések többsége behajthatatlan az ismert körülmények miatt. Arról viszont nem tud, hogy valakitől visszavonták volna a gyűjtési engedélyét.
Javasolta, hogy a szarvasgombagyűjtőknek iparűzési adót kelljen fizetniük.
Indítványozta, hogy védetté kellene nyilvánítani a szarvasgombát.
Hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni az országban a szarvasgombagyűjtés területén folyó szabadrablást!
A hozzászólók közül Bratek Zoltán szerint a törvény nagyon rossz, a mi jogszabályunkból hiányzik az ellenőrzés és a szankció. A legtöbb nyugati országban a szarvasgomba védett. Felhívta a figyelmet, hogy a jászsági viszonyokat külföldön elrettentő példaként emlegetik.
Brandt Sára ugyanakkor előrelépésként tekint a törvényre, és jelezte, hogy Franciaországban is hasonló a helyzet.
Berecz Béla azt javasolta, hogy a terület kezelője gyűjtse a gombát. Ezen a téren tett javaslatai süket fülekre találtak mind az erdészek, mind a természetvédők részéről. (z)