2014. június 3. – Immár hagyományosan, a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári Tangazdaságában rendezték 2014. május 10-én a Magyar Szarvasgombász Szövetség szervezésében hetedik alkalommal a Magyar Szarvasgomba-termesztés Napja című konferenciát.
Kovácsevics Pál (NÉBIH) az erdészeti szakigazgatás szarvasgombászattal kapcsolatos hatósági tapasztalatairól számolt be.
Elöljáróban beszélt az erdészeti ágazat felépítéséről és a szarvasgombászat hatósági ellenőrzés alá kerülését megelőző szakmai képzésről. Elmondta, hogy a munka szakemberek toborzásával indult, hiszen az ország több pontján is bevezetendő képzéshez kellő felkészültségű szakértőkre volt szükség. Az akkreditációs eljáráson végül négy szervezet felelt meg, többek között a Magyar Szarvasgombász Egyesület. Az oktatás részben nappali keretek között, részben távoktatás jelleggel folyik.
Eddig mintegy 300 fő vett részt az oktatáson. A résztvevők többsége a 38-50 éves korosztályból került ki, de a legfiatalabb 17 éves, míg a legidősebb 70 éves volt. A hallgatók között a szebbik nem is képviseltette magát, 18 százalékos arányban, s a szakember szerint jól szerepeltek.
A tanfolyamot lezáró vizsgán a felkészültséget megfelelőnek ítélte az előadó.
Elmondta, hogy az engedéllyel rendelkezőket nyilvántartásba veszik, s a gyűjtési naplókat pedig matricával érvényesítik.
Gábor Edit erdészeti hatósági igazgató beküldött előadásából idézve elhangzott, hogy a bejelentések alapján ismert, hogy már a törvényes szarvasgomba gyűjtési szezon kezdete előtt megindult az illegális gombászás. A Jászságban ráadásul a legvandálabb módon, gereblyével végzik. Az ellenőrzésbe bevonták a rendőrséget is.
Egy hozzászóló megjegyezte, hogy az illegális gyűjtőket az éttermeken keresztül lehetne megfogni.
Bratek Zoltán hozzáfűzte, külföldön a kereskedőket nem engedik be a szakmai tárgyalásokra, összejövetelekre. Olaszországban mintegy kétszázezer gyűjtő van, s a szarvasgombászat a titkosszolgálatok hatáskörébe, ellenőrzésébe tartozó tevékenység. Számos szarvasgomba termőhelyet fegyveresekkel őriztetnek. Ennek ellenére mind Olaszországban, mind Franciaországban mintegy 40 százalékra becsülik a feketegazdaságot e téren. Van olyan kereskedő, aki saját bevallása szerint két évtizede soha nem adott el legális keretek között.
Németországban a szarvasgombászat tiltott tevékenységnek számít, mert attól félnek a hatóságok, hogy a legalizálás után ellenőrizhetetlenné válik.
Megjegyezte, hogy hazánkban a szarvasgombászatot szabályozó törvény nagyon sokára szültetett meg. A mai napig nincs kódja a szarvasgomba ültetvénynek a mezőgazdasági tevékenységek között.
Sok gyűjtő azt vallja, azért nem váltja ki az engedélyt, mert nem éri meg, látván az illegális gyűjtők tevékenységét.
Kiemelte, hogy a nyári szarvasgomba Magyarországon a legjobb minőségű, és a legnagyobb mennyiségben nálunk terem.
Az egyik hozzászóló szerint Jászladány a szarvasgomba fekete kereskedelmének a központja. A cigányok szedik éjszakánként, főleg hétvégén, fejlámpákkal felszerelkezve, állítólag kábítószer hatása alatt. Napközben tíz kiló számra olcsón lehet hozzájutni a településen a szarvasgombához.
Egy másik vélemény szerint az erdészetek felelősek a helyzet ilyetén alakulásáért, mert tízmilliós nagyságrendű bevételre tesznek szert, ugyanakkor semmit sem tesznek a terület őrzéséért. (z.)