2014. június 4. – Immár hagyományosan, a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári Tangazdaságában rendezték 2014. május 10-én a Magyar Szarvasgombász Szövetség szervezésében hetedik alkalommal a Magyar Szarvasgomba-termesztés Napja című konferenciát.
Dr. Brandt Sára egy Solt határában elterülő, laza homoktalajra telepített ültetvény „fejlődéstörténetéről” számolt be.
A mogyoró és tölgy csemetéket 2008-ban egy francia-magyar kísérleti együttműködés keretében ültették 4x2 méteres hálózatba.
A csemetéket erdélyi, angliai, francia és svéd gombával oltották be, soronként váltakozva.
Az előadó szerint a gyors telepítés során számos hibát követtek el.
A kontroll, nem mikorrhizált, csemetékkel azt szerették volna megfigyelni, hogy a gombának van-e pozitív hatása a gazdanövényre.
A kísérlet során folyamatosan bővítették a gazdanövények sorát. A termesztésbe vontak hársat, lucfenyőt és gyertyánt, sőt turbóakácot is.
Nagy gondot fordítottak a talajművelésre, azt a régi igazságot vallva, hogy egy kapálás felér egy öntözéssel.
Tapasztalataik igazolják, hogy a köd elősegíti a szarvasgomba fejlődését.
Figyelmet fordítottak az egyéni védelemre is.
Az előadó leszögezte, a szarvasgomba-termesztés beilleszthető az ökogazdálkodás kereteibe.
A hatodik évben a törzshöz közeli fekvésben már találtak termőtestet.
Egyelőre csak 1,7 kg-ot hektáronként, hisz a nyári szarvasgomba hektáronkénti termése általában 300-400 kg/hektár.
Tapasztalataik szerint az akác mikorrhizáltság másként működik, elsősorban a meleg időszakokban, 33 C fok felett.
A ForestPress kérdésére elhangzott, hogy a mikorrhiza intenzitás mérése meglehetősen körülményes, a gyökérvégek mikorrhizáltságának az arányszámát jelenti.
Megtudtuk, hogy egy franciaországi 25 éves mogyoró ültetvény adja a legnagyobb hozamot. A szarvasgomba-termesztés Franciaországban a vidékfejlesztésnek markáns részét képezi. Ezt jól jellemzi az is, hogy öt nagybani szarvasgomba-piac működik.
Horváth Péter erdőmérnök a későn illetve korán fakadó kocsányos tölgyes közötti szarvasgomba hozamkülönbséget igyekezett mérésekkel meghatározni.
A kísérleti területeket a fakadási időszakban jelölte ki. A késői fakadású 992 m2-t, a korán fakadó 868 m2-t tett ki.
A mérések végén megállapította, hogy a későn fakadó törzseknél 55 kg, a korán fakadóknál 71 kg szarvasgombát találtak. (z.)