SZEKSZÁRD Hollós László már 1910-ben megjelent könyvében szorgalmazta a szarvasgomba-ültetvények létrehozását.
A szekszárdi tudóst most díszpolgári címre javasolja a Magyar Szarvasgombász Szövetség. A szervezet tagjai szombaton a tolnai megyeszékhelyen tanácskoztak. Az elnök, Brandt Sára elmondta: Európában a franciáknál, a spanyoloknál és nálunk terem a legjobb szarvasgomba. Az ínyencség-kilója 50-80 ezer forint körül mozog. A magyarországi mintegy húsz ültetvény egyike Hőgyészen van. A rendezvény végén gombás hidegtálakból csemegéztek a résztvevők.
A szarvasgomba megsínyli a környezeti károkat
A tölgyek, a mogyorók, a fenyőfélék, a hársak a legjobb gazdanövényei a szarvasgombának. A gyökérzónában terem, régebben disznóval kerestették, ma kiképzett kutyákkal járják az erdőt. A jogszabály szerint saját fogyasztásra bárki szedhet az állami erdőkben, de kereskedelmi célra csak engedéllyel gyűjthető. Nem véletlen a szigorúság, hiszen e kellemes ízű és illatú gasztronómiai különlegesség ára 50-80 ezer forint kilónként. Régóta értékelik. Egy 1540 körül íródott határozatban a Trencsén megyei bíró elrendeli a szarvasgombás bükkös őrzését.
Szombaton, a szekszárdi főiskola kollégiumában szarvasgombász fórumot rendeztek. Ezen az is elhangzott, hogy a természetes élőhelyek fogyatkoznak - a környezeti károk és a túl intenzív szedés miatt -, ezért kísérleti telepeket, ültetvényeket létesítenek. Szarvas-gombatermesztésben a Jászság vezet.
Két jelentős gombaszakértő tudósról is megemlékeztek a tanácskozáson: Szemere Lászlóról és Hollós Lászlóról. Utóbbiról, aki Kecskeméten tanított, de Szekszárd szülötte volt és itt is van eltemetve, dr. Töttös Gábor főiskolai docens tartott előadást. W. G.