Keszthely - Hosszas várakozást követően elérkezett az „aratás" ideje, hamarosan szarvasgomba keresésbe kezdenek az egyetem mintaültetvényén. A nemrég elvégzett vizsgálatok eredménye jóval több, mint biztató.
A szarvasgomba-termesztés mellett már évekkel ezelőtt elkötelezte magát a Pannon Egyetem Georgikon Karának Növénytudományi és Biotechnológiai tanszéke. A Szeglet Péter egyetemi docens vezetésével zajló kísérletek keretében több növényfajra, így mogyoróbokor, illetve molyhos tölgy gyökerére „oltották" a spórákat.
— A közelmúltban vett minták a bizonyítékai, hogy a nyári szarvasgomba megtelepedett a gyökereken, vagyis szinte teljes bizonysággal találunk " majd termőtesteket - fogalmazott Szeglet Péter, hozzáfűzve: a kevésbé sikerült gyökérvégeken 60, a legjobbakon 85-90 százalékban telepedett meg a szarvasgomba. Tudni kell, a termőtestek több év után alakulnak ki, önálló életet kezdve elválnak a gyökértől, majd spórákat érlelve saját „tenyészetet" indítanak. - A kutatást már tavaly megkezdtük volna, de nem tudtunk keresőkutyát szerezni. Idén azonban, nem maradhat el a keresés, nyár vége felé beindul az izgalmas folyamat. A sikert amúgy nemcsak az előzetes mintavétel vetíti előre, hanem az is, hogy számos bokor tövében megjelentek az úgynevezett égésfoltok. Márpedig ezek egyértelműen a szarvasgomba létét jelzik. Mert, ha megjelenik, olyan kémiai anyagokat bocsát ki, amelyek háttérbe szorítják a lágyszárú növényeket, így azok megfakulnak. Úgy tűnik, mintha a bokrok tövét gondosan kikapálták volna.
Szeglet Péter szerint, ha a szarvasgomba dőlni nem is fog, az is hatalmas sikernek számít, hogy az ültetvény termőre fordul. A termést nagy becsben tartják majd, legnagyobb részt a további szaporításra kívánják fordítani.
- Aki a szarvasgomba-termesztésbe belevág, valóságos csodaként, a világmindenség eredményeként éli meg, ha az ültetvényén szarvasgombát talál. A mesterséges előállítását a franciák régóta alkalmazzák, ha minden feltétel adott, jó a föld, a gomba valószínűleg kifejlődik.
A szarvasgomba mesterséges előállításának sikere korántsem jelenti, hogy a csillagászatinak tartott ára csökkenne.
A szarvasgomba mesterséges előállításának sikere korántsem jelenti, hogy a csillagászatinak tartott ára csökkenne.
- A szarvasgombának, ugyanúgy, mint például az aranynak, megvan a tőzsdei ára, árfolyama. A fekete kilogrammja a világpiacon elérheti a 160-200 ezer forintot, a magyarországi nyári szarvasgombáé a 30-40 ezret. A legdrágább, s egyben legritkább isztriai fehér szarvasgomba kilogrammjáért akár 400 ezer forintot is kérhetnek. Utóbbinak amúgy csak néhány lelőhelye van a világon, melyeket a legnagyobb titokban tartanak. A méretekről annyit, hogy az általános nagyság diónyi, esetleg kis burgonyányi, a ritkaságokat az összenövés produkálja. Az árfolyam Szeglet Péter szerint a mesterséges termelés miatt nem változik meg, ha csak valami hatalmas méretű termőtestre nem bukkannak. A siker inkább hírnevet jelent, mint anyagi hasznot. Egyébként nagyon sok soha nem lesz a szarvasgombából. A legnagyobb probléma, hogy a természetes lelőhelyeket kegyetlenül kiaknázzák , ami folyik, az már nem gyűjtés, hanem valóságos rablás. Az érintettek a megtalált helyeken tizenöt centiméter mélyen egyszerűen felkapálják az erdőt. Maradéktalanul begyűjtik a gombát, rombolnak. Sajnos egyre több az ilyesfajta hír. A természetes termőhelyek - melyeken hektáronként 20-30 kilogrammnyi termés várható - szerepét egyre inkább a mesterséges ültetvények veszik át. Hogy Keszthelynek milyen szerepe jut ebben a folyamatban? Nos, szeretnénk, ha az egyetemi ültetvény referenciahelyként, s nem üzletszerűen működne. Annyi bizonyos, hogy a szarvasgomba-termesztésről számos tanulmány született már, a témában az egyik hallgató harmadik helyezést ért el az országos TDK-konferencián. Az igazi siker természetesen az lesz, amikor az első szarvasgombát megtaláljuk, s kezünkbe foghatjuk - mondta Szeglet Péter. SÁMEL JÓZSEF
2008. május 29. - Szeretnék, ha az egyetemi ültetvény referenciahelyként, nem üzletszerűen működne - Probléma, hogy a természetes lelőhelyeket kegyetlenül „kiaknázzák"