A Kárpát-medence elveszítheti koronáját (Zöld Válasz/ szentkoronaradio)

2011. április 7. - "Mentsük meg a szelídgesztenyéseket, amelyek természeti, társadalmi, gazdasági, esztétikai, egészségügyi és egyéb szempontokból egyaránt hasznosak." A Kárpát-medencében található szelídgesztenyések természeti, tájképi adottságaik, kultúrtörténeti jelentőségük alapján jelentős értéket képviselnek. A szelídgesztenyéhez kötődő gazdálkodás nagy hagyományokkal rendelkezik. A táji adottságokhoz illeszkedő, tradicionális tudáson alapuló gazdálkodás szoros kapcsolatot alakított ki a növények, az állatok és az ember között, összefüggő rendszert alkot. A szelídgesztenyések évszázadok óta kiemelt jelentőségűek az élőhelyük kultúrtájjellegének kialakításában, ember és táj harmonikus kapcsolatában.
Az eltérő kitettségek hatására kialakuló különböző gesztenyés típusok sajátos mikroklímával rendelkező, változatos, gazdag élővilágnak biztosítanak élőhelyet. A nyílt hegyi rét jellegű művelt szelídgesztenye ligetek, zárt erdőjellegű művelt szelídgesztenye ligetek, felhagyott szelídgesztenye ligetek egyaránt megtalálhatók. Az erdőtársulások és a másodlagos mezofil, xeromezofil gyepek elemei is fellelhetők. Nemcsak a gesztenyések növényzete, de maguk a gesztenyefák is igen nagy változatosságot mutatnak. A több nemzedéken át történő szelekció és a különböző szaporítási módok hatására nagy alaki változatosság jellemzi a szelídgesztenyés állományokat. A természet és társadalom harmonikus kapcsolatának bemutatására is jó példa; az ősi eredet, a telepítés és az itt élő népek századokon átívelő gazdálkodása, illetve a mindezekhez párosuló fejlett kereskedőhálózat alakította, formálta a gesztenyeligeteket. Az ősi, természetes előfordulású gesztenyeváltozatok és a betelepített fajták keveredéséből alakultak ki – nagy számban – az alakváltozatok. Ezért a hivatalosan elismert szelídgesztenye fajtákon túl, a rendkívül magas alaki változatosság megőrzése is cél. Ha nem cselekszünk időben, akkor ezek az alaki változatok örökre elveszhetnek. Ahogy a szelídgesztenyések növényvilágára, úgy az állatvilágára is jellemző a kitettség szerinti változatosság. A szelídgesztenyés állományokban számos védett növény és állatfaj található, eltérő élőhely igényű fajoknak nyújtanak otthont. A nemzetközi jelentőséget jelzi, hogy a Natura 2000 hálózathoz is tartozik szelídgesztenyés terület.
A szelídgesztenyések fontos szerepet töltenek be a biológiai sokféleség fenntartásában – különleges természetközeli „kultúrélőhelyek”. A természeti adottságok mellett a Kárpát-medencében élő népek szorgalmának, szakértelmének, a természettel való bölcs, harmonikus kapcsolatának eredménye, hogy a szelídgesztenyések napjainkig fennmaradtak. Az élővilág gazdagságának fenntartása szempontjából természetvédelmi, őseink szorgos munkája nyomán tájtörténeti, erkölcsi kötelességünk a gesztenyések megmentése. Értékes gyümölcse révén társadalmi, gazdasági szempontból is fontos a – helyi ökológiai viszonyokhoz jól alkalmazkodó – szelídgesztenye tájfajták megmentése, megőrzése.
A természettel harmonikus, hagyományt tisztelő és őrző gazdálkodás ma már elvárás, jelenünk és jövőnk érdekében. Igény van egészséges, (vegyszermentes), hagyományos élelmiszerekre. Az ember munkája évekkel ezelőtt jelentősebb volt, amikor a gesztenyések majd mindegyikén hagyományos erdő- és mezőgazdálkodást folytattak, a felverődő fásszárúakat irtották, rendszeresen kaszáltak a területen, hasznosították a fát és minden részét, levelét, kérgét, virágját, gyümölcsét. Az elhanyagoltabb foltok fás legelőként hasznosultak. Sajnos azonban mára a hagyományos gazdálkodás szinte teljes megszűnésével a híres gyümölcsösök csak nyomokban maradtak fenn, az egykori nagyobb szelídgesztenyés területek felaprózódtak, rohamosan pusztulnak. A kaszálás rendszertelenné vált, egyre kevesebb helyen alkalmazzák, a legeltetés szinte teljesen megszűnt.
A hagyományos művelés és gazdálkodás fenntartása, újraélesztése nem csak természetvédelmi szempontból fontos, társadalmi, gazdasági és egyéb jelentősége is lehet.
A „többfunkciós” gazdálkodás a szelídgesztenyések révén a gazdálkodóknak is többféle lehetőséget kínál. (Erdőalkotó fa, gyümölcs-, vagy díszfaként külön-külön is teljes értékű. Gyümölcse nyersen, sütve, főve fogyasztható, feldolgozható lisztként, alkoholos italként, különböző részei a hagyományos gyógyászatban is hasznosíthatók. A gesztenyeméz kiváló, a virágpora a méhekre is jótékony hatású. A szelídgesztenye tájképi, esztétikai, egészségügyi szerepének kihasználása által gazdaságosabbá, fenntarthatóbbá tehető. A talajra gyakorolt kedvező hatásuk is fontos szempont, erdőgazdálkodási cél lehet. A szelídgesztenye dekoratív megjelenésével tájképi érték, a tájtervezés eszközévé is válhat. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható magyarországi fafaj. Fája műszaki szempontból kiváló. Rendkívül tartós, rugalmas, közepes keménységű, szép rajzolatú, alig repedő, jól fényezhető, korhadással szemben ellenálló. A szelídgesztenye megfelelő termőhelyen gyorsnövésű fafaj, rövid idő alatt, nagy mennyiségű méretes faanyag megtermelésére képes. Fiatal kori vastagsági és magassági növekedése gyors és erőteljes, ezért előhasználati faanyag nyerésére a hézagos erdősítések pótlásaiba, felújítóvágások lékjeinek betöltésére kiválóan alkalmas. A szelídgesztenyések – a táj jellegéből adódóan – elhelyezkedésükkel a pufferzóna szerepét is betölthetik, véderdőt alkotnak, ezáltal is fontos szerepük lehet az élővilág számára.
A szelídgesztenyések az üdülés és turizmus szempontjából is fontosak. Erre már vannak szép példák. A Kárpát-medencének a szelídgesztenye „feledésbe merülő kincse, koronája”, nagy lehetőségeket rejt, amelyre – ügyelve a természetvédelmi szempontokra – „építeni” lehetne. Az érintett települések és a természet harmonikus összefonódásában is nagy a jelentősége.
Értékes élővilága, tájképi, kultúrtörténeti jelentősége nagyobb figyelmet érdemel a tudományos kutatások szempontjából.
Az utóbbi évtizedektől a megmaradt foltok fokozott veszélynek vannak kitéve. A gazdálkodás fokozatos felhagyása, később a kéregrákbetegség gyors terjedése és sok helyen a területek egyre intenzívebb beépítése a szelídgesztenyések egyre fokozódó eltűnését okozta.
A szelídgesztenyések fennmaradása érdekében elsődleges az egykori és a még meglévő területek elhelyezkedésének, jelenlegi állapotának felmérése. Mintaterületek kialakításával, a fák kéregrák elleni beoltásával a gyógyulási folyamatok nyomon követhetők. A környezeti nevelésben, oktatásban is szerepet kaphat. Az egyes területeken természetvédelmi kezelési tervek elkészítésével, megtörténhet a helyi védelem megalapozása, a helyi lakosság bevonásával, velük egyetértésben.
A szelídgesztenye „többfunkciós jellege” sok lehetőséget rejt. Összefogással, a szelídgesztenye (fája, virága, termése) és a gesztenyésekben fellelhető egyéb értékek (gombák, gyümölcsök, gyógynövények) sokoldalúbb felhasználása, egészséges termékek előállítása, értékesítése terén is van lehetőség fejlődésre. Kultúrtörténeti, tájképi értéke a turizmus fellendítésében, fája, virága, gyümölcse a hagyományos, fenntartható mező-, erdő-, és vadgazdálkodásban fontos szerepet tölthet be.
A szelídgesztenyések megmentésének alapja az együttműködés. A természet- és növényvédelmi kérdések mellett a társadalmi, gazdasági, kulturális szempontokat is figyelembe kell venni. A szelídgesztenyéseket érintő jelenlegi természeti, gazdasági, társadalmi, környezeti és morális problémákat együtt kell kezelni, nem lehet külön megoldani. A szelídgesztenyések hosszú távú fennmaradása érdekében az emberek szemléletében és értékítéletében is változást kell elérni. A kultúrtáj létjogosultságát és benne a helyi tradíciók, az emberek és az egész életközösség szerepének fontosságát is hangsúlyozni kell, ezáltal a jövő nemzedékek számára is lehetőségeket hagyva az élhető életre.
A szelídgesztenyések a gomba (Cryphonectria parasitica) által terjesztett kéregrákbetegség miatt pusztulóban vannak, ennek mértéke, terjedése ijesztően gyors. A kutatás és megfelelő kezelés azért is fontos, mert a betegség a tölgyre, sőt a bükkre is veszélyes, átterjedése további károkat okozhat. A szelídgesztenyés területek szűkülése egyben az élőhelyek szűkülésével – a biodiverzitás – csökkenésével is jár. Ezért is indokolt a pusztuló, illetve eltűnő gesztenyések felmérése, kezelése, megmentése, az eltűnt gesztenyés foltok helyreállítása.
Segítőkész, elhivatott emberek és a természet gyógyító ereje együttesen legyőzheti az agresszív gomba terjedését. Mentsük meg a szelídgesztenyéseket, amelyek természeti, társadalmi, gazdasági, esztétikai, egészségügyi és egyéb szempontokból egyaránt hasznosak.
Tegyünk közösen azért, hogy ahol a Kárpát-medencében a szelídgesztenye megtalálható (volt) – különösen virágzás idején – újra a település ékessége, dísze, koronája legyen!
(Zeller Zoltán )