Gyógyítanak füveink (Napló)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009. március 6. - ÉLETMÓD A hazai termés 80 százaléka alapanyagként kel el - Magyarországon  több mint kétszáz gyógynövényfaj terem meg jó minőségben

Veszprém (kn) - A számtalan mellékhatással rendelkező gyógyszeres kezelés helyett egyre többen nyúlnak vissza dédanyáink módszereihez, s hisznek a természet gyógyító erejében.
- Igyál egy kis mézes kamillateát (chilis forralt bort, hársfateát) - hangzott az ukáz az utóbbi hetek megfázós, köhögős, náthás időszakában sokszor, sokaknak. De folytathatnánk a sort a körömvirágkrémmel, cickafarkkal, csipkebogyó-, csalánteával.
Gondolom, mindenkinek ismerős helyzet: csak az utolsó utáni pillanatban választja a házi- vagy szakorvost, ezzel pedig azt a rengeteg kemikáliát, amit bevisz a szervezetbe. Persze vannak esetek, amikor a gyógyszerek segítsége elkerülhetetlen, de addig, amíg lehet (főleg a betegségek megelőzésében), próbáljunk meg a természet páti-, kaja segítségével boldogulni. Gyógynövénynek azokat a növényeket nevezzük, amelyek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek gyógyításra használhatók. A hatóanyagok a növény különböző részeiben halmozódnak fel, például a gyökérben, virágban, levélben, szárban. Ezen növényi részekből nyerhető — szárítással - a növényi drog, amely akkor megfelelő minőségű, ha a növényeket kellő szakértelemmel gyűjtik, szárítják, megfelelő tárolási feltételeket biztosítanak, és a csomagolás minősége is megfelelő (nedvességtől, fénytől való védelem biztosított).
Miután lehetett már rémhíreket hallani gyógyteában található mérgező anyagokról, az a legbiztosabb, ha magunk szerezzük be az alapanyagokat. Ehhez persze ideális helyet kell találni, távol az út zajától, a gyárkéményektől. A vasúti sínek mellett szedett bodzából ugyanis nem biztos, hogy a legegészségesebb bodzaszörpöt nyerjük. Magyarországon egyébként több mint kétszáz gyógynövényfaj megterem és mintegy 40 ezer hektáron folyik jelenleg is termesztés, amely rendkívül jó minőségű 35-40 ezer tonna drog előállítását jelenti. A magyar gyógynövénytermés legalább 80 százaléka feldolgozás nélkül, alapanyagként kerül külföldre. A gyógynövény ágazatban jelenleg is több tízezer ember dolgozik.
A gyógynövények gyűjtésének alapvető szabálya, hogy csak megfelelő, botanikailag beazonosított növényt szabad leszedni, megfelelő, ép és egészséges, tiszta részét a megfelelő időpontban. Fontos, hogy csakis azt, amire a piacnak, felvásárlóhelynek igénye van, és naponta akkora mennyiségben, amelynek szárítását, illetve szállítását vagy biztonságos tárolását biztosítani lehet. Kizárólag a természet károsítása nélkül, a növény későbbi szaporodását biztosítva gyűjtsünk. Varga Ibolya


Szedett természeti értékek
Az utóbbi hetekben felborzolta a kedélyeket az a látszólagos tapasztalat, hogy a bodzagyűjtés nagyon jövedelmező tevékenység. Egyes elemzők ki is számították, hogy az eltelepített bodzaültetvény hány év alatt térül meg, és fél évtizeden belül nem gondoltak rá. Pedig a Cozma-gyilkossággal meggyanúsított egyik szereplő nem is mezőgazdasági munkával, hanem a még ősibb gyűjtögetéssel szerezte meg az átlagos bérért dolgozó embereknek elérhetetlen értéket képviselő autóit. S gyanítható, hogy az átlag tízmilliós hitelt sem kaphatna legálisan a családi háza építéséhez. Leszámítva ezt a történetet, valóban megéri gyógynövényekkel foglalkozni. Évszázadokkal ezelőtt a boszorkánysággal meggyanúsított nők többsége az átlagnál jobban ismerte a növényeket. Az emberek akkor kényszerűségből is keresték fűben-fában az orvosságot, mert társadalombiztosítási támogatás hiányában aligha tudták volna megvenni a patikaszereket. Most újra reneszánszát éljük a természetgyógyászatnak, melynek a gyógynövények hasznosítása csak az egyik ága. A legtöbb szintetikus szerhez hozzá lehet szokni, míg a természetből szedett hatóanyagokra ez nem jellemző. Újabban már gyakran mondják azt is, hogy a gyógyteák, a gyógyszernek nem minősülő, természetes alapú szerek szedése sem veszélytelen és nem is mindig ajánlott. Nem véletlen, hogy a gyógynövények egy része gyógyszertárakban is kapható. Ezek használatáról érdemes megkérdeznünk az orvosunkat, mert egy részük receptre, támogatással kapható.

Tilalomfák erdőkben

Veszprém (vi) - Állami tulajdonú erdőkben szabad nem védett gyógynövényt, terményt gyűjteni, magántulajdonúban csak a tulajdonos írásbeli engedélyével.
Vaspöri Ferenc, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága igazgatója tájékoztatása szerint csak az állami tulajdonú erdőkben szabad gyógynövényt, gombát gyűjteni. Azonban mindenütt tilos élő fák lombját leszedni, erre csak a kidöntöttek esetében van lehetőség. Gyűjthetők a cserjék ágai is. Tilos viszont makkot szedni az állami erdőkben is, mert az az erdő fő terményének számít, hiszen a csemeték szaporításában hasznosítják. Nem szabad felszedni a hullott agancsot sem, az a vadgazdálkodót illeti. Ilyenkor egyébként a vad pihenésre vágyik, ha megzavarják nyugalmát, az súlyos balesetekhez is vezethet. Nem szabad az avart sem nagy mennyiségben begyűjteni. Ezt ínséges időben az állattartók alomként hasznosították. Az erdőnek viszont szüksége van a benne rejlő tápanyagokra. Ugyancsak tilos erdei humuszt szedni a kertek talajához.

Védett növényeket csempésző férfiak
Budapest (mti) - Több száz tő védett növényt próbáltak meg Magyarországra csempészni a záhonyi határállomáson; az elkövetők ellen büntetőfeljelentést tettek. Litván, román és ukrán nemzetiségű férfiak személyautóval belépésre jelentkeztek Ukrajnából a záhonyi határátkelőhelyen, azonban az autó tételes átvizsgálása után 482 tő védett növényre hóvirágra és nyári tőzikére bukkantak a pénzügyőrök.
A növények behozatala vagy az országon átvitele engedélyköteles tevékenység. A hóvirág eszmei értéke tízezer, a tőzikéé kétezer forint.

Fagyöngy láncfűrésszel
Gombagyűjtésre alkalmas terület lenne, de védett
Csopak (nfb) - A Balatonfelvidéki Nemzeti Park védett területein csak engedéllyel gyűjthetők a nem védett növények. Akad, aki láncfűrésszel megy fagyöngyöt szedni.
Évente előfordul, hogy a természetvédelmi járőr motorfűrésszel kidöntött bodzabokrot, fagyöngyös fát talál a védett erdőkben: így ugyanis könnyebb az utánfutóval érkező „gyűjtőknek" hozzájutni a gyógynövényekhez, tudjuk meg Fischer Józseftől, a nemzeti park természetvédelmi őrszolgálatának vezetőjétől. A szabályozás szerint a védett területeken minden, ami ott található, csak engedéllyel gyűjthető. Az engedélyeket a zöldhatóság adja ki a nemzeti park véleményezése alapján, és az őrszolgálat vezetője nem emlékszik arra, hogy az utóbbi évben adtak volna ki ilyet. Védett fajt egyáltalán nem lehet gyűjteni, se nemzeti parki, se más területen. Ilyen például a hóvirág és a tőzike.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban leginkább bodzagyűjtőkkel találkoznak a természetvédelmi őrök, s ha valaki egy zacskónyit szed teának, azt nem hurcolják a hatóság elé. Ugyanígy járnak el a gombagyűjtőkkel: figyelmeztetik az illetőt, hogy amit tesz, tiltott, és felkérik, hagyja el a védett területet. Gombagyűjtésre alkalmas terület lenne, de védett a Káli-medencében a Fekete-hegy, a Sásdi-rét, valamint a Kis-Balaton csaknem teljes területe.
A csigagyűjtőket időnként a természetvédelmi őrök is ellenőrzik, az átvevőhelyeken ügyelnek arra, hogy csak gyűjtési időszakban és a megfelelő méretű, fajtájú csigát kínálják eladásra. Az éticsiga egyébként felkerült a védendő fajok listájára.

A nap kérdése: Bízik-e a gyógynövényekben?
Veszprém (gyá) - Menynyire bízunk a gyógynövények hatásában, jobbak-e, s ha igen, miért, mint a gyógyszerek, kérdeztük a járókelőket tegnap a városban.
A veszprémi Hámori Mária harminc éve foglalkozik kereskedőként gyógynövényekkel, így mások tapasztalatait is jól ismeri.
— Nagyon sokan bíznak a hatásukban. Vannak olyan állandó növények amelyeket évtizedek óta folyamatosan használnak. Ugyanakkor egy-egy komolyabb reklám hatására a korábban ismeretlen növények teáját, kivonatát is elkezdik keresni. Jellemző a szezonalitás is. Most éppen náthára, meghűlésre, influenzára keresnek hatásos gyógynövényeket.
A veszprémi dr. Müller Viktorné rendszeres gyógynövényhasználó. Elsősorban emésztést segítő különböző teákat, rostos anyagokat vásárol. Azt hiszem, a gyógynövények is olyanok, mint a gyógyszerek, igazán akkor hatnak, ha hiszünk bennük. De a növényeknek legalább nincs káros mellékhatásuk.
Siliga Dávid szőlőmagkivonatos tablettát használ parlagfű- és porallergiájára.
- Próbálkoztunk gyógyszerekkel is, de ennek volt a legjobb a hatása, és attól sem kell félnünk, hogy a szedése később valamilyen nem várt problémát okozhat- mesél a
tapasztalatairól az ösküi fiatalember.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.