- Édesapám, Nagy Mihály nagy tudású kertész szakember, több mint harminc évig dolgozott a mohorai gyógynövényes cégnél. Ő alapította ezt az üzemet is, tizennyolc évvel ezelőtt Közel a hetvenhez még ügyvezetője a cégnek, de már átadta a stafétabotot nekem és a feleségemnek - mondja Nagy Attila, aki közgazdász végzettségű. - Szíve-lelke ezé a vállalkozásé. Mintegy 40-50-féle gyógynövényt vásárolunk föl az ország minden tájáról, s a félkész termékeket teljes egészében exportáljuk. Ebben a zsákban például a vadgesztenye darabolt, nem pontjuk, héjastól megy Németországba. A vágott, szárított fagyöngynek nem a termésére, hanem a levelére van vevő. Vérnyomáscsökkentő cseppek készülnek belőle, sajnos, már én is fogyasztom. Stábunk alig tíz emberből áll, a gépeket főleg férfiak kezelik. Évente körülbelül 200 tonna gyógynövényt szállítunk külföldre, Európától Amerikáig.
- A majd félszázbál egyforma arányban?
- Dehogy! Mikor mire van éppen kereslet. Idén például a vízhajtó, vértisztító csalánlevél volt a favorit. Fontos, hogy tiszta, vegyszermentes
környezetből gyűjtsék, de ez érvényes minden általunk átvett növényre. Itt helyben az Ipoly Erdő Zrt-vel vagyunk kapcsolatban, de akad olyan magánerdő-tulajdonos, aki nem engedélyezi a gyűjtést. A gyűjtők többsége egyébként nő. A csalánlevél kilójáért idén 450 forintot fizettünk. A piac mindig hektikus, aztán vannak böjtös időszakok az időjárás miatt, és sajnos egyre kevesebben hajlandók gyógynövényt gyűjteni. Néhány éve az orbáncfű iránt óriási volt a kereslet mert a sajtó felfújta, hogy kiváló antidepresszáns hatású. És éppen akkor alig termett belőle, hiánycikk lett. Rá két évre viszont kiderült, hogy a vevők szerint mégsem olyan jó, amilyennek beharangozták, és visszaesett a kereslete. A válság miatt most még az építőiparban dolgozó férfiak is gyűjtésre fanyalodtak. De ha újra fellendül a gazdaság, megint kevesebben lesznek, s ez hosszú távon megpecsételheti a gyógynövény-feldolgozás sorsát. Itt, Nógrád megyében már csak ketten vagyunk talpon, a többiek inkább csak névlegesen működnek.
– Pedig a magyar gyógynövények kiváló minőségűek, ugye?
– Ez igaz, de nem biztos, hogy tőlünk veszik. A környező országokhoz képest a magyar gyógynövények valóban jobbak, de drágábbak is. Bulgária, Románia, Lengyelország, Albánia, Szlovákia bizony lenyomják az árakat, és termesztésben is jobban állnak. A vevőt mindig az ár érdekli, nem a minőség.
– Mi a helyzet a kamillával?
– Nem foglalkozunk vele, mert egyrészt, már egyfajta védettséget élvez Magyarországon. Ezért is magas az ára, nem érdemes külföldre vinni. Másrészt a hazai gyógyszeripari előírásoknak már csak a magyar kamilla felel meg, az import szóba se jöhet, ami szintén árfelhajtó hatású. Egy másik bizonytalanság, hogy Ausztriában védetté akarják tenni a faölő fagyöngyöt. Ennek ellenére folyamatosan fejlesztünk: régebben épületre, gépekre pályáztunk, most pedig szárítókamráink drága gázfűtését szeretnénk napkollektoros rendszerrel kiváltani. Keresztény Gabriella
2009. december 11. - TÉLEN IS ÜZEMEL a cserhátsurányi gyógynövény-feldolgozó. Mezei zsurlót aprít a szecskavágó, majd az aranyvessző, a cickafark kerül sorra, s beindult a februárig tartó fagyöngyszezon is. A növényeket kizárólag külföldön értékesítik.