2011. június 18. - Európa nem bízik a vadon termő füvekben – Befellegzett az erdőt-mezőt járó füvesembereknek, valószínűleg a gyógynövényiparban is a szakszerű nagyüzemi termesztésé a jövő – így összegzi a helyzetet Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognozia Intézet gyógynövénykutatással foglalkozó adjunktusa. Öt-tíz éven belül várhatóan már csak az ellenőrzött, a gyógyszergyártás követelményeinek is megfelelő nagyüzemi termelőktől vásárolnak majd a feldolgozással foglalkozó üzemek gyógynövényt.
A változásra az a magyarázat, hogy az Európai Unió jogharmonizációjának eredményeként megszűnik a gyógytermék mint piaci kategóriája. A jövőben gyógynövénytartalmú termékek étrendkiegészítőként vagy gyógyszerként hozhatók forgalomba. Csakhogy a gyógyszergyártás feltételei – beleértve a felhasznált alapanyagokkal szembeni kívánalmakat – már ma is nagyon szigorúak, és feltételezhető, hogy az élelmiszeriparban is emelik a követelményszintet.
Gyógynövénygyűjtéssel, feldolgozással több tízezer ember foglalkozik ma Magyarországon. Több mint 200 gyógynövényfaj él meg nálunk, és körülbelül 40 ezer hektáron zajlik termesztés. A gyűjtés, a termelés és a felvásárlás biztos jövedelemkiegészítés, de akár a megélhetést is jelentheti egy-egy család számára. Ehhez a munkához nincs szükség előképzettségre, beruházására, elegendő némi gyógynövényismeret meg a tudás, hogy mit, mikor, hogyan érdemes szedni. Szezonban akár tízezer forintot is meg lehet keresni vele naponta. A tevékenység őstermelői igazolvány kiváltása mellett évi 600 ezer forint bevételig adómentes, és a gyűjtő nem veszíti el az egyéb szociális juttatásait sem. A munka viszont nem könnyű: a lágyszárú növényeket még csak-csak le lehet nyisszantani egy ollóval, de a csipkebogyó vagy a homoktövis szedése embert próbáló feladat.
Ezek az „amatőr betakarítók” azonban – mint Csupor Dezső már utalt rá –, valószínűleg már nem sokáig számíthatnak vevőkre. Ahhoz, hogy egy gyógynövényből modern, gyógyszerként is forgalomba hozható termék válhasson, a hegyoldalról, mezőről begyűjtött levél, bogyó egyre kevésbé jön szóba. A gyártáshoz fölhasznált alapanyagról igazolni kell, hogy hol termett, mikor műtrágyázták, ki felelős a begyűjtésért. Most viszont azt sem tudni, hogy az alkalmi gyűjtők honnan szednek. A minőségi gyártáshoz szükséges előírásokat csak a nagyüzemi termelők tudják teljesíteni, az alkalmi gyűjtögetők nem. Ezért öttíz év múlva már aligha lesz meg a falusi szegény embereknek ez a menedéke. A ma még erdőről-mezőről gyűjtött füvek, bogyók legfeljebb kuriózumként maradhatnak meg egy-egy település helyi piacán, ahol esetleg azt az odalátogató turistáknak értékesíthetik.
Létezik más piac viszont, amely bizonyára nőni fog. Már most is körülbelül 10 000 olyan termék kapható a boltokban, amelynek az alapanyaga gyógynövény. Ebből csak körülbelül 100 a gyógyszerféle (nyugtatók, fájdalomcsillapítók, köptetők, gyomor- és emésztéssegítő szerek, mozgásjavítók stb.), de 300 a gyógytermék. És ami a legfontosabb: a piacon lévő mintegy 8000-féle étrend-kiegészítő 70 százalékának gyógynövény az alapanyaga. Ezek mellett még mintegy 1500 gyógynövény-eredetű tea is forgalomban van. Ezen termékek többségéhez azonban nem magyar alapanyagokat használnak fel. Csak az étrend-kiegészítők kereskedelmi forgalmát tíz–negyvenmilliárd forintra becsülik, ennél jóval kisebb – néhány százmilliós – a gyógytermékek,és szintén ekkora a növényekből készült gyógyszerek piaca. Az étrend-kiegészítők nagy többsége nem hazai előállítású, de itt kapszulázzák, tablettázzák a készen vásárolt kivonatot. Így például a kínai termékekben a növény is ázsiai. Magyarországon óriási területen termesztenek például kasvirágot, aztán szárított formában exportálják, majd tinktúra formájában importálják a gyártók.
Csupor Dezső szerint az egyik fő gondja az ágazatnak, hogy nincs integrált gyártás: ugyan van alapanyag-termelés, meg végtermék-előállítás is, de a köztes lépés – amikor a növényből kivonat lesz – nemnálunk történik meg. Pedig ha itt lenne, több jövedelem maradna erről a területről az országban. Danó Anna
A virágtól a gyökérig
Az úgynevezett gyógynövények egyes részeiből – gyökeréből, virágából, leveléből, szárából – az egészség helyreállítására alkalmas anyagokat lehet kivonni. Például az orbáncfű hatóanyagát ma teaként és gyári feldolgozás után is használják depresszióellenes szerként. Csak Magyarországon kilenc orbáncfűalapanyagú gyógyszert és további 21 gyógyterméket forgalmaznak.
Hasonlóan népszerű mezei termék a gyermekláncfű, amit gazdag vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt gyógyításon kívül más célokra is gyűjtenek. A virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Gyökerét pedig gyors szárítás után durvára őrölve kávépótlóként használták. Levelével és gyökerével több száz éve kezelik a máj, az epehólyag, a vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat.
