Nyilván nem a szaga miatt értékes. És még csak nem is azért, mert a néphit szerint kora tavasszal, ha az erdei növények közül az elsők között kibújik a földből, a téli álmukból előbóklászó medvék emésztőrendszerük megtisztítására harapdálták nagy kedvvel. Medvék már nincsenek a Mecsekben – a róluk elnevezett medvehagyma azonban igen. Nem is kevés, ám mégis nem sok helyen. Az országban pedig egyenesen ritka a termőterülete, mégpedig annyira, hogy az olyan alapvető kézikönyvek, mint például a Lesley Bremness-féle „Füvészkönyv”, Tolnai Kálmán „Erdő, mező ajándékai” című munkája, vagy a dr. Babulka–Kósa által összeállított „Gyógynövénykalauz” még csak nem is említik. Számunkra talán ez is megerősíti, hogy megyénk kincsei közé soroljuk, mert Baranyán kívül csak a Bakonyban, és kevéske helyen Zalában található.
Idén már túl vagyunk szezonja delelőjén. Azon az időn, amikor gyűjtők és teherautók lepik el az Orfű felé vezető útra hajló lejtőket, ahol a legsűrűbben található a medvehagyma. Egészen kiváló gyógyhatású növényről van szó. Gyógynövénynek egyébként az esetek többségében azokat nevezzük, melyeknek hatóanyagot tartalmazó részét, illetve a belőlük kivont illóolajat, vagy egyéb hatóanyagot betegségek kezelésére felhasználják. És nem csak humán célra. Például közel 200 fajt használtak fel sebek gyógyítására az emberek esetében, negyvenet állatoknál. Az emésztőrendszer rendbetételére embereknél 150, állatoknál 90 faj bizonyult alkalmasnak, de például légzőszervi rendellenességek miatt is gyógynövényekhez fordultak elődeink, embereknél 120, állatoknál 20 fajt használtak. A Földön becslések szerint mintegy 500 ezer virágos növényfaj él, ezek 10 százalékát használják gyógyításra. A Kárpát-medencében megközelítőleg 500 faj alkalmas erre. A forgalomba kerülő, a gyógynövényboltokban beszerezhető mintegy 200 gyógynövény 80 százaléka szabadon terem.
Mint például a medvehagyma. Persze ez a büdös, vagy nem büdös, nyilván kinek hogy, ám az tagadhatatlan, hogy akad olyan, a kerti fokhagymát lelkesen fogyasztó, aki „orrközelből” rémülten mered a medvehagymára, mert meghaladja tűrőképességét. E szag forrása a növényben lévő kénes alliumszulfid. A medvehagyma kiváló élettani hatása vitathatatlan, korántsem véletlenül gyűjtik minden kora tavasszal tonnaszám a Mecsek északi oldalán, s mindig látunk egy-két személykocsit is parkolni zöld szőnyegük peremén, hogy legalább egy salátának valót összegyűjtsenek a tulajdonosaik.
Erre egyébként nem túl sok idő áll rendelkezésre. Gyűjteni, fogyasztani elsősorban a fiatal medvehagyma levelei alkalmasak, még virágzása előtt. Másrészt néhány hét alatt kiadja a kis növény szinte minden zöld derűjét, addig élve természetadta ritmusával, amíg az erdei aljnövényzet egyéb fajtái el nem veszik előle az életet adó fényt. Ha már elvirágzott – amikor május eleje környékén kinyílik ernyős fehér virágzata, na, csak akkor igazán fokhagymaszagú a környék! –, gyorsan mulandó lesz. A medvehagyma felszíni része elfonnyad, elenyészik, szinte a semmivé lesz, láthatatlanul beleveszik az avarba. Elmúlása azonban csak látszat. Előfordul az is, hogy a termőterülete az erdőgazdálkodás nyomán megváltozik. Kivágják a fákat, s erre a medvehagyma szinte azonnal reagál: néhány év, és már nincs ott, ahol addig sűrűn élt. Hagymái azonban kivárják, amíg a letermelt területen az újonnan felnövekvő erdő ismét árnyakat ad, s akár 15-20 év múlva is visszahódítják az elvesztett területeiket. Szerencsénkre. Hagymái a föld alatt 15-20 centire megvárják az újabb kikeletet, hogy a főleg árnyas, bükkös erdők talajára a tél révült szürkesége után elsőként terítsenek szempihentető, gyönyörködtető zöld szőnyeget. Mészáros Attila
A politikus „rabsága”
„Számomra természetes, hogy a falu országgyűlési képviselőjeként, az Országgyűlés elnökeként és tősgyökeres pécsi lakosként hozzáteszem gondolataimat a Kincseskönyvhöz, az itt honos medvehagyma, a Mecsek hungarikumát népszerűsítve. Ha majd hozzám hasonlóan az olvasó is kipróbálja azokat a recepteket és ételeket, melyek engem is rabul ejtettek, még inkább megérti, miért van bennem ez a buzgalom. Örülök nagyon, hogy a könyv alkotói ennyire szeretik Orfűt és a Mecseket, és ily módon is törődnek a környék természeti értékeivel. Szívből remélem, hogy e könyvvel és egyéb ötleteikkel is sikerül további barátokat, Orfűnek pedig újabb híveket találniuk.” (Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, „Orfűi medvehagyma kincseskönyv”, Szamárfül kiadó, 2006)
Egy patinás családfa
A medvehagyma latin neve Allium ursinum. Az egyszikű növények osztályába, ezen belül a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe tartozik. Hasonló a család rendszertani elnevezése is: Liliaceae. Alcsaládját tekintve a hagymástövű, álernyős virágzatúakhoz sorolják, e körben a hagymások (Allium) nemzetségébe. E csoportban már ismert hagymafélék (vörös, fok, póré, stb.) is ott vannak. Még egy kicsit közelebbről a vadhagymák csoportjába tartozik. Igen régóta jegyzett gyógynövény, már 4000 évvel ezelőtt említik kínai források. Fontos tudni: hasonlók közeli rokonával, vele egy helyen előforduló májusi gyöngyvirággal, ez viszont erősen mérgező! A megkülönböztetés érdekében elég csak az orrunkat használni. A medvehagyma összetéveszthetetlen.
Az étvágytól a memóriáig
Ugyancsak hosszú az a felsorolás, amely azt jelzi, hányféle bajra ajánlott a medvehagyma. Többek között:
– étvágyjavító
– gyomor-, bélpanaszok ellen, szélhajtó
– gyomor- és béltisztító, fertőtlenítő
– hasmenés ellen
– bélféregűző
– szívzavarok csökkentője
– koleszterinszint-csökkentő
– csökkenti az artériameszesedést
– mellkasi hurutok ellen
– enyhíti a reumás panaszokat
– vese-, vér- és hólyagtisztító
– gyorsítja a seb hegesedését
– csökkenti a magas vérnyomást
– frissíti a memóriát
– tompítja az alkoholéhséget
– stresszoldó
– mindkét nemre hatóan potenciálnövelő
– mentesíti a szervezetet az ólomtól.
Mindezek ellen fogyasztható nyersen, szárítva, fagyasztva, ecetben eltéve
egyaránt.
Egy különleges mézfajta
A korai virágzáskor szokásos hűvös, esős idő miatt ez a növény sem a méheknek, sem a méhészeknek nem jelent fontos méhlegelőt. Ám a szakember, a pécsi Nektár méhészbolt tulajdonosa, Nagy István mégis elismerőleg szól a különleges medvehagymamézről: „Nagyon kellemes, különleges aromájú, ráadásul igen jó áron értékesíthető mézet biztosít.” Ez a termék, köszönhetően a baranyai méhészeknek, lassan már országosan ismertté válik, nem csoda, hogy Dél-Dunántúl gasztronómiai specialitásai között is emlegetik. Amit fontos tudni: gyűjtés idején még körbelengi a kaptárakat a jellegzetes medvehagymaszag, ám a beérlelt, szépen csillogó, zöldesbarnás árnyalatú méz illata már nem emlékeztet az „ősállapotra”, viszont tartalmazza az anyanövény gyógyhatású összetevőit.
Engedélyhez kötve
– A medvehagyma nálunk nem védett – szögezi le Nagy Gábor, a DDNPI szakembere. Máshol, például tőlünk keletebbre, Ukrajnában, Belorussziában bekerült a vörös könyvbe. Ám a Mecseken is vannak korlátai gyűjtésének. Engedélyhez kötött (a természetvédelmi felügyelőség adja ki, ami persze nem jelenti azt, hogy kis tételben, konyhai mennyiségben ki-ki ne szedhetné „papír nélkül” is), és szigorúan ügyelnek rá az érintett szervek (DDNPI, erdőkezelő), hatóságok, hogy gyűjtése ne járjon egyben pusztítással is. Ezért olyan helyeken engedélyezik, ahol más, védett növények nem károsodhatnak. A mennyisége sincs határhoz kötve, valóban tonnaszám kerül zsákokba, majd feldolgozóba, mert elterjedése, szaporulata a Mecseken megengedi ezt a gazdagságot.
Hatalmas gyógyerő
„Hatalmas gyógyerő lakozik benne... Mivel a levelek hatása szárított állapotban gyengül, a tavaszi kúrához frissen használjuk. Feldarabolva vajas kenyérre szórhatjuk, egészen apróra vágva megfűszerezhetünk vele levest, burgonyát, tésztát és más ételeket is. A medvehagyma leveleiből salátát és főzeléket is készíthetünk... Mivel nagyobb mennyiségben fogyasztva csípős ízt ad, amikor főzeléket csinálunk belőle, keverjünk hozzá csalánleveleket... A medvehagymabor csodálatos orvosság azon idős emberek számára, akiket mellkasi hurutosodás következtében nehézlégzés kínoz... A medvehagyma tulajdonságai lényegében megegyeznek a mi fokhagymánkéval, ám gyógyereje jóval nagyobb. (Maria Treben: Egészség Isten patikájából, Hungaprint, 1990)