NYÁRI EGYETEM DOKTORANDUSZ HALLGATÓKNAK A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN

Sopron, 2011-06-30 - A Nyugat-magyarországi Egyetem „Szellemi, szervezeti és K+F
infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen” TÁMOP 4.2.1.B projektje keretében rendezi meg hasonló tematikájú doktori iskolák PhD hallgatói számára a
Kutatásmódszertan című nyári egyetemet 2011. július 4. és július 6. között Sopronban, „A természetvédelem és az emberi tevékenység (mező- és erdőgazdálkodás, ipar és urbanizáció) komplex témakörhöz kapcsolódóan. A program keretében a szakterületek legnevesebb hazai képviselői tartanak előadásokat.
A háromnapos nyári egyetem során, Prof. Dr. Faragó Sándor, az MTA doktora, az NYME rektora köszöntő szavai, és Prof. Dr. Neményi András, az MTA levelező tagja (CMHAS), tudományos és külügyi rektor-helyettes,
a projekt szakmai vezetőjének bemutatója után olyan szaktekintélyek előadásait hallgathatják meg az ország minden részéről érkező PhD hallgatók, mint Prof. Dr. Tomcsányi Pál, az MTA rendes tagja (MHAS);
Prof. Dr. Gyürk István, Professor Emeritus (SZIE); Prof. Dr. Csépe Valéria, CMHAS, az MTA főtitkárhelyettese; Prof. Dr. Sitkei György, MHAS, Professor Emeritus; Prof. Dr. Kőmíves Tamás MHAS (MTA Növényvédelmi
Kutatóintézet). Az előadások során az érdeklődők betekintést nyerhetnek a tudományos kutatások folyamataiba, módszertanaiba, etikájába, előadások hangzanak el környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válaszokról, a környezetbarát növényvédelemről.
Ezen kívül bemutatásra kerülnek a TÁMOP-4.2.1/B projekt alprogramjai is Prof. Dr. Bartha Dénes DSc, Prof. Dr. Alber Levente CSc, Prof. Dr. Schmidt Rezső CSc, Prof. Dr. Veress Márton DSc, valamint Prof. Dr. Jereb László DSc előadásainak keretében.
A rendezvényen a doktorandusz hallgatók is lehetőséget kapnak, hogy kutatásaikat, tudományos tevékenységeiket bemutathassák a résztvevőknek.
A nyári egyetemen résztvevő negyven PhD hallgató ajándékként megkapja Majoros Pál „A kutatásmódszertan alapjai” című szakkönyvét. Az előadások után mindkét este színes kulturális programmal készülnek a szervezők. Július 4-én a Strokes együttes szórakoztatja a résztvevőket, július 5-én pedig a klímaváltozásról, környezetvédelemről, természeti örökségünkről szóló előadásokhoz szorosan kapcsolódva a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba látogatnak el a nyári egyetem hallgatói.
A rendezvény kiemelt célja a szakmai tapasztalatcserén túl a Nyugatmagyarországi Egyetem „Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúrafejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen” című, TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 számú projektjének bemutatása, az alprogramok kiemelt kutatási területei eddigi és jövőbeni eredményeinek megismertetése a széles szakmai közönséggel.
Az Európai Unió és a Magyar Állam által 1.888.808.588 forintos támogatással megvalósuló projekt az agrárium, az erdőgazdálkodás, az iparosodás természeti környezetünkre gyakorolt hatásait vizsgálja a
régióban, az urbanizációét a Dunántúl négy városában (Sopronban, Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron és Szombathelyen). Az alprojekteket irányító négy egyetemi karon (Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar) kívül kutatócsoportjai révén a megvalósításba az egyetem további négy kara (Apáczai Csere János Kar, Geoinformatikai
Kar, Bölcsészettudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar) is bekapcsolódik.
Az öt elemre épülő fejlesztés, amely a természeti örökségünk megőrzését és fenntarthatóságát, a városok öko-környezetének komplex vizsgálatát, a növénytermesztési technológiák és a termelési eredmények
optimalizálását, a biotikus és abiotikus környezet vizsgálatát, valamint a regionális gazdasági fejlődés műszaki innovációs hátterének megújulását tűzte zászlajára, 2010. május 1. és 2012. április 30. között valósul meg.
Bár a projekt kétéves időtartamú, hatásai, s az általa elindított folyamatok hosszú távon fejtik ki hatásukat a Nyugat-dunántúli régióban.
- A doktorandusz hallgatók számára meghirdetett nyári egyetemet azért építettük be a projektbe, mert az alprogramokban zajló kutatások eredményei szorosan kapcsolódnak a Nyugat-magyarországi Egyetem 6
doktori iskolájának alapvető kutatási tevékenységéhez – nyilatkozta Neményi Miklós akadémikus, az egyetem tudományos és külügyi rektorhelyettese, a projekt szakmai vezetője.
- A program jó lehetőséget nyújt arra, hogy a projekt során elért eredményeinket megismertessük a PhD hallgatókkal. Olyan nemzetközileg elismert tudósokat is meghívtunk a rendezvényre, akik egy speciális
témához kapcsolódva ismertetik a kutatásmódszertani kérdések lényegét. A nyári egyetem másik célja, hogy a kutatói pályára lépő fiatalok betekintést nyerhessenek ebbe a nagyszabású, kétmilliárd forintos
költségvetésű projektbe, hiszen már nincsen nagyon messze az az idő, amikor kisebb-nagyobb projekteket esetleg nekik le kell majd „vezényelniük”.
A projekt újdonsága, hogy a kutatásokban az erdő-, a mezőgazdálkodás, az élelmiszeripar, a faipar, valamint az urbanizáció összekapcsolódik a természetvédelemmel. A monitoring tevékenység során olyan
összefüggésekre derül fény, amelyek eddig ismeretlenek voltak.
Az alprogramok innovációtartalma miatt a projektbe az egyetem Technológia Transzfer Irodája is be fog kapcsolódni, amely az utóbbi évben óriási lépést tett a szabadalmaztatás és a jogvédelem területén.
A nyári egyetem három napja tartalmas és hasznos programokat kínál. Az első napon olyan „sztártudósok” adnak elő, mint Tomcsányi Pál akadémikus, aki a kutatásmódszertanról több könyvet is írt, Dr. Gyürk
István professzor, aki a mérnöki és a kutatói etikával foglalkozik, Dr. Csépe Valéria professzor asszony, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, aki a környezeti katasztrófákra adott pszichológiai
válaszokról fog beszélni, Sitkei György akadémikus, aki a világ számos egyetemén tartott már kutatásmódszertani előadásokat a műszaki tevékenységhez kapcsolódóan és Kőmíves Tamás akadémikus, aki a növényvédelemről, annak környezeti hatásairól fog előadást tartani. A téma már csak azért is rendkívül időszerű, mert hazánk területének 50%-kán intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik, 20%-kán pedig erdőgazdálkodás, de nem kis területen találunk városokat, településeket, ill. közlekedési objektumokat. A természeti környezetünk tehát komoly antropogén, emberi tevékenységgel összefüggő hatásoknak van kitéve.
A második napon az alprojektek keretében zajló kutatásokról hallhatnak a résztvevők, elsősorban a kutatásmódszertani oldalról megközelítve a problémákat. A harmadik napon pedig a PhD hallgatók tartanak
prezentációkat. A keddi program egy kirándulást is tartalmaz a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban. Úgy gondolom, hogy azok a fiatalok, aki jelentkeztek a nyári egyetemre, mindenképpen értékes szakmaitudományos ismeretekkel és élményekkel fognak távozni – előlegezte meg Neményi Miklós akadémikus.