2009. szeptember 30. - Az erdei kisvasutak kiépítése a XIX. században kezdődött, és 1944-ig körülbelül 2000 kilométernyi pályaszakasz készült. A keskeny nyomtávú vasutat elsősorban fa, kő és egyéb áruk szállítására használták. E hálózat a trianoni békeszerződés után a töredékére zsugorodott, majd az 1920-as évektől két évtizedig dinamikusan fejlődött, ám a közúti közlekedés térhódítása nyomán jelentősége minimálisra csökkent.
A Magyarországon jelenleg személyszállítást végző 22 keskeny nyomtávú vasút vonalainak hossza közel 500 kilométer. A kisvasutak közül 14 erdőgazdaságokhoz tartozik. Közülük -az összesen 109 kilométer hosszúságú - a Zalaerdő Zrt.-hez tartozó csömödéri központú kisvasút az egyetlen, ahol napjainkban is meghatározó a faszállítás - évi 30-35 ezer köbméter. Ugyanakkor az utóbbi években nőtt a személyforgalma. Az idegenforgalmat is sújtó gazdasági recesszió ellenére tudta tartani a tavalyi utaslétszámot az erdőkben kanyargó kisvasút. A régi pályavonal megerősítése óta a menetrendszerű járatok, valamint a tetszés szerint bérelhető dízel- és a nosztalgia gőzmozdonyos túraszerelvények népszerűsége ugrásszerűen nőtt a természetjárók, a vadászközösségek körében.
Az augusztus végi adatok azt mutatják, szinte hajszálra ugyanannyian utaztak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az ország leghosszabb turista vonalán - Lenti - Csömö-dér - Kistolmács - 1995-ben még csak 5579-en, tavaly már mintegy 23 ezren utaztak.
Az agrártárca kezelésében álló mintegy 160 kilométernyi erdei vasútvonal fejlesztésére minden évben jut kisebb-nagyobb összeg, hogy az évenkénti 800 ezres utasszámot növelni tudják. A legutóbbi fejlesztést az Egererdő Zrt. valósította meg, 3,5 kilométerrel meghosszabbította a Gyöngyös-Lajosháza közötti erdei kisvasút vonalát. A beruházás 450 millió forintba került.
Az Egererdő Zrt. három erdei kisvasutat működtet, ezek közül csak a szilvásváradi forgalma éri el azt a szintet - évi 200-250 ezer utassal -, hogy fenntartása ne legyen veszteséges. Ennek ellenére a Gyöngyös-Lajosháza vonal új végállomást kapott, mert a Szalajka-házig meghosszabbították a sínpárt. A bővítés oka egy 2005-ös nagy vihar, amelyben úgy megrongálódott a lajosházai vasúti pálya, hogy szóba került felszámolása is. Mivel azonban a bontás is pénzbe került volna, inkább a teljes felújítás és egy új szakasz létesítése mellett döntöttek, az akkori tulajdonos, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. anyagi támogatásával. A 8,5 kilométeres meglévő vonal felújítása és az új szakasz megépítése 450 millió forintba került.
Mint azt Pallagi László, a cég vezérigazgatója nyilatkozta, a gyöngyösi, a felsőtárká-nyi és a szilvásváradi kisvasút fenntartása évente 20-40 millió forint veszteséget jelent a cégnek, amit más tevékenységi köreik bevételeiből finanszíroznak. A veszteségek csökkentésére évente különböző mértékben kapnak támogatást a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, de 2008-ban erre a célra nem jutott pénz. Ennek ellenére a kisvasutak különösen fontosak az Egererdő Zrt. számára, hiszen segítik az erdő és az erdőgazdálkodás megismertetését, a természet, a szabadidő sportok iránt társadalmi igény kielégítését.
