Milliós árú engedély miatt eltűnnek a magyar kisvasutak? (STOP)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. szeptember 28. - Magyarországon több mint húsz, keskeny nyomtávú kisvasút közlekedik. Legtöbbjük fenntartójának nincs pénze a már két éve kötelezően előírt vasútbiztonsági tanúsítványra, amely nélkül nem működhetnének.

A "vasutacskáknak" ugyan az üzemelés többi feltételét igazoló hivatalos okmány a rendelkezésére áll, a szakhatóság ezek ellenére bármikor leállíthatja a forgalmat. Amikor egy család kirándulni indul a hegyekbe, a családfő valószínűleg a közbeeső kisvasutat is beilleszti a programba. A gyerekek örülnek a kalandnak, a szülők boldogok hogy élményt szereztek. Az erdei vasutak útvonalai mindenhol természetvédelmi területeken haladnak, a turisták környezetbarát módon járhatják be az érintetlen tájakat. A vonat hangulatos, és főleg a hegyekben praktikus közlekedési eszköz. A kirándulók biztonságosan utazhatnak a pöfékelő, csigasebességű masinákon.
"Sajnos vasútbiztonsági tanúsítvány is kell a kisvasutak működéséhez, amit egy 2006-os rendelet ír elő" - mondja a STOPnak Hivert Gábor, a Királyréti Kisvasút munkatársa. "Az ország több mint húsz működő kisvasútja közül egynek sincs. Nincs rá pénz, a jegyekből befolyó bevétel sokszor még a költségeket is alig fedezi" - teszi hozzá méltatlankodva.
A kisvasutak üzemeltetői általában civil szervezetek, vagy vasúttechnikával foglalkozó kisvállalkozások. A máshol koldult, vagy megtermelt pénzüket fektetik be egy láthatólag gazdaságtalan vállalkozásba. A működési költségek kitermelése komoly feladat, a többlet teherbe minden üzemeltetőnek beletörik a bicskája. A közlekedéshez szükséges műszaki és forgalomtechnikai vizsgákkal minden kisvasút rendelkezik, hiszen nélkülük nem mozdulhatnának meg a szerelvényeik. De egy értelmetlennek látszó újabb engedély már felesleges a biztonságos üzemeltetés szempontjából.

"A legtöbb kisvasútnál kevés pénz jut indóházra, fűtött pénztárra, de még egy komolyan zárható raktárra sem. Egyszerűen nincs miből kifizetni az engedélyt" - folytatja Hivert.
A forgalom nagyon szeszélyes, esőben üresen járnak a szerelvények. Szezonban javul a helyzet, de akkor sem kell biztonsági céggel elvitetni a bevételt... Annyi nem gyűlik össze, hogy a forgalom nélküli időszakra is meglegyen a fedezet. Évente három hónap, és vége a biztonságnak. Az üzemeltetők ugyan mindent kitalálnak, hogy vonzóvá tegyék a járatokat. Szalonnasütésre, vagy hegyi diszkózásra invitálják a turistákat. A szervezés azonban kárba vész, ha elromlik az idő, vagy egy zápor elmossa az összes addigi munkát.
"A környező országokban is vannak hegyi vasutak, de azok komoly kedvezményeket kapnak. Ha a hegyekben megszűnnének a járatok, pillanatokon belül elfogyna a komplett pálya. Lopnák a síneket, váltókat, vasoszlopokat. a szemaforok és az alumínium előjelzők az ócskavas telepen kötnének ki. Egy ilyen mérvű rongálás után pedig lehetetlen újraindítani egy vonalat" - állítja Tömösváry Botond, forgalmi előkészítő.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.