Amint azt korábban jeleztük, Hegedűs Attila, okleveles erdőmérnök és mérnök-közgazdász január 30-án védi meg értekezését Sopronban. A jelölt az alábbiakban összefoglalta dolgozatának eredményeit a ForestPress olvasói számára.
Minden olyan erdei terméket, amely a főtermék (a faanyag) sérelme nélkül előáll, összefoglaló néven erdei mellékterméknek (pl.: erdei gomba, erdei gyümölcsök, karácsonyfa), nemzetközi terminológiával élve nem-fa erdei terméknek (non-wood forest products) nevezzük. Nemzetközi viszonylatban vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a nem-fa erdei termékek mellé helyezik az erdei szolgáltatásokat, mi is ezt tettük.
A kutatás célja az erdészeti szektor azon termékeinek és szolgáltatásainak piaci vizsgálata, amelyek a hagyományos fakitermelési funkción túl jelentenek értékeket a társadalom és az erdőgazdálkodók számára.
A kutatás tárgya a nem-fa erdei termékek és szolgáltatások európai szintű piaci vizsgálata a marketing sajátosságainak kiemelésével, illetve a termékkörhöz kapcsolódó fogyasztói szokások vizsgálata Magyarországon. A piaci vizsgálatok szekunder, míg a fogyasztói szokások primer kutatás keretében készültek. A primer kutatás kérdőíves formában demoszkópikus (a vásárlási szokások, fogyasztói attitűdök feltárására irányuló kutatást nevezzük demoszkópikus piackutatásnak)
jelleggel, szemi-kvantitatív módon történt.
Európában alapvetően három meghatározó hajtóerő befolyásolja a nem-fa erdei termékek és szolgáltatások körének bővülését: a fatermékek árának ingadozásai, növekvő igény a környezetbarát termékekre és a vidékfejlesztési politikák szerepének erősödése.
A territoriális marketing a hatékonyság fokozásának egyik újszerű formája. A marketing ezen formációjához szükség van hálózatépítésre: együttműködő vállalkozásokra, intézményekre, hatóságokra, magán emberekre, akik egymás pozitív lehetőségeit szinergikus módon kihasználva egységesen lépnek a piacra. Az együttműködő szervezetek egy adott térségben, egy adott termék-szolgáltatás csomag kombinációt kínálnak a fogyasztók számára.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy hazánkban az erdő társadalmi megítélése rendkívül sokoldalú. Az erdőlátogatások során a jó levegő, a nyugalom a legfontosabb.
Megállapítást nyert, hogy az erdei tevékenységek finanszírozása kapcsán az erdőlátogatók nem ismerik az erdei szolgáltatásokhoz tapadó költségeket, ugyanakkor az erdei szolgáltatásokért csak korlátozott mértékben hajlandók pénzösszegeket kiadni, ezeket az összegeket mindenki mástól (állam, erdőgazdálkodó, hotelek stb.) várják.
Az elemzések bizonyították, hogy a piac jelenlegi állapotában nem elégíti ki a fogyasztói igényeket, hiszen a lehetséges kereslet minden nem-fa erdei termék esetén meghaladta az aktuális helyzetet. Van növekedési lehetőség, a megfelelő marketing eszközök használatával az igény felkeltés fokozható. A legjelentősebb potenciális kereslet olyan testre kerülő szerek (pl. testápoló stb.) esetén van, amelyek erdei termékek kivonatából készülnek, a legkisebb a különbség a potenciális és az aktuális kereslet között a karácsonyfa esetén.
Megállapítható egyrészt, hogy nagyobb jövedelemmel rendelkezők nem vásárolnak több nem-fa erdei termékeket, vagyis nem mondható, hogy ezek a termékek kifejezetten a prémium fogyasztói szegmenshez kapcsolódnak, másrészt van összefüggés az erdőbe járás szokása és későbbiekben realizált vásárlási szokások között, azaz akik vásároltak erdei terméket azok gyakoribb erdőjárók is egyben.
Hegedűs Attila, okl. erdőmérnök, okl. mérnök-közgazdász, E-mail:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
NYME-EMK, Matematikai és Ökonómiai Intézet – ForCons Tanácsadó Iroda [w3.forcons.hu]