Főként a Börzsöny és a Cserhát erdeiben dolgozott. Kitűnő geodéta volt, de általában is kitűnt lelkiismeretes, alapos munkájával. Gondosan kidolgozott, precíz üzemtervek és térképek kerültek ki a keze alól.
1958-ban került a Földművelésügyi Minisztérium Közgazdasági Főosztályára, ahol az erdőművelés tervezési és finanszírozási ügyeivel foglalkozott. Kozma Bélával közösen dolgozta ki az erdőművelés addigi műveleti elszámolási rendszerét leváltó egységáras elszámolási rendszert, amely oly jól bevált, hogy 1960-tól 2000-ig ezt alkalmazták. A minisztériumból is vonult nyugállományba.
Vidám természetű, jó kolléga volt, aki kitűnő orgánuma révén évtizedeken keresztül aktív tagja volt a nemzetközi hírnévnek örvendő váci Vox Humana Kórusnak. Õ kezdeményezte és meg is valósította az Erdészhimnusz első professzionális kórusfeldolgozását és stúdiófelvételét, hangszalagon rögzített forgalomba hozatalát.
Vácott 84 éves korában rövid szenvedés után hunyt el, széles körű részvéttől kisérve a Vác-alsóvárosi temetőben helyezték végső nyugalomra a görög katolikus egyház szertartása szerint. Egykori minisztériumi főnöke, Halász Aladár ny. főosztályvezető-helyettes búcsúztatta. K.P.