Gyökérkereső emléktúrán az erdészszakma (Nógrád Megyei Hírlap)

2008. július 15. - Jubileumot ünnepel a magyar erdészszakma: Selmecbányán kereken kétszáz évvel ezelőtt hozta létre alapító oklevelével I. Ferenc osztrák császár és magyar király - az 1735 óta működő Bányászati Akadémián belül - a felsőfokú erdészszakoktatást.

Az első előadást 1809. február 12-én, az uralkodó születésnapján tartotta Wilckens Henrik Dávid a jeles intézményben, amelyből a trianoni diktátumig a történelmi Magyarország legkiválóbb műszaki szakemberei, bánya-, kohó- és erdőmérnökei kerültek ki.
Áz intézmény az első világháború végén a Felvidéket bekebelező néhai Csehszlovákia fennhatósága alól Sopronba menekült. Burgenland elcsatolásakor, 1921-ben azonban ismét veszélybe került az intézmény, de a soproni polgárok, s a három éve megtelepedett főiskola hallgatóinak ellenállása - volt közötte még fegyveres is - révén a város és környéke megmaradt magyarnak. Aztán az 1956-os események idején, bizonyára Földrajzi elhelyezkedése miatt is, .szerepet játszott az felsőoktatási intézmény, sőt az erdészeti egyetem egy része, hallgatók és oktatók együtt, a kanadai British Columbiába települve fejezték be az itthon megkezdett képzést.... Ez azonban már egy külön történet
Nógrád megyében az erdőgazdálkodás fontosságát nem kell bizonygatni, hiszen, az erdőborítottság ezen a tájon csaknem 40 százalékos. Ez éppen duplája a hazainak és meghaladja az Európai Unió átlagát is. (Valószínűleg ez az egyetlen pozitív előjelű mutató.) Az állami tulajdonú erdők aránya 60 százalék körüli, ennek nagy részét a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Zrt kezeli, a Mátra nógrádi területein pedig az egri Egererdő Zrt gazdálkodik. Jelentős a magántulajdon aránya, illetve vannak a természetvédelem kezelésében lévő erdőrészek is.
Az Ipoly Erdő Zrt. munkatársai és meghívott vendégei - az Országos Erdészeti Egyesület és a Soproni Egyetem képviselői - számára nemrégiben emléktúrát szervezett az ősi alma mater megismerésére Selmecbányára. A résztvevők erdészettörténeti sétát tettek a festői fekvésű felvidéki városban, útba ejtve az erdészeti oktatás hőskorának fontosabb helyszíneit.