A kanadai őslakosok már jóval az első európai telepesek megérkezése előtt felfedezték a juharfa nedvének tápértékét, gyűjtötték is minden tavasszal. Történészek szerint a juharfa levele már 1700 táján nemzeti jelképként megjelent a köztudatban. Ebből kinőve, fokozatosan vált a nemzet hivatalosan is elfogadott szimbólumává majd 1965. február 15-én, a kanadai nemzeti lobogó részévé. A juharlevél
Történelmi források szerint 1834-ben Ludger Duvernay tette azt a javaslatot, hogy Kanada jelképe a juharfa levele legyen, amikor június 24-én megalapították a Société Saint-Jean-Babtiste társaságot. Rá két évre az Alsó-Kanadában megjelenő Le Canadien című újság azt írja, hogy a juharfa levele megfelelő embléma lehetne Kanada kifejezésére.
A források arról számolnak be, hogy a walesi herceg 1860. augusztusi látogatása alkalmára Kanada szimbolizálására díszítő elemekként már juharleveleket használtak.
1867-ben Alexander Muir (1830-1906), torontói iskolamester és költő elkészült a „The Maple Leaf Forever” dal komponálásával, ami Kanadában máig olyan közkedvelt, hogy népszerűsége vetekszik a kanadai himnuszéval. Az ihletet Muir verssoraihoz a háza mellett álló és ma is ott magasodó, juharfa adta.
1914-ben a háborúba induló kanadai katonák juharlevelet viseltek katonai jelvényként. Ezt a jelképet használta a legtöbb csatába induló kanadai regiment az első világháborúban. Hasonló történt 1939-ben, a második világháború kezdetén, amikor ismét juharlevél lett a kanadai csapatok megkülönböztető emblémája, a kanadai szárazföldi és haditengerészeti alakulatok uniformisán és felszerelésén megjelenített jelkép.
A piros, a fehér és a juharlevél
Történelmi feljegyzések tanúsága szerint I. Bohemund, normann nagyúr első keresztes hadjárata előtt köpenyéből vörös kereszteket szabatott és szétosztatta 12 ezer keresztes vitézének, akik ezt a megkülönböztető jelzést viselték öltözékükön.
Az elkövetkezendő keresztes hadjáratok során az egyes országok más-más színű kereszttel különültek el. A franciáknak hosszú időkön át vörös kereszt volt a lobogójukon, az angolokén fehér. Majd a történelem során a piros és fehér újra és újra ott látható Franciaország és Anglia színeiben.
Az 1904-es olimpián az összes kanadai atléta fehér mezőben egyetlen vörös juharlevelet viselt felszerelésén és ez azóta is így van.
Kanadában hivatalosan ez a két szín nyert jóváhagyást, és 1921-ben V. György a királyi címer hivatalos színeivé nyilvánította.
1957-ben a kanadai királyi címerpajzson lévő juharlevél színét is megváltoztatták zöldről pirosra, a fehér mezőben: ez Kanada hivatalos színeinek elismerése.
A nemzeti zászló tervét az Alsóház 1964. december 15-én hagyta jóvá, ezt követte a Szenátus 1964. december 17-ei igenlő válasza. Õfelsége II. Erzsébet Kanada királynéja 1965. február 15-én nyilvánította hivatalosan a mai piros, fehér, piros csíkos lobogót, közepén stilizált juharfalevéllel Kanada nemzeti egységét jelképező zászlajává.