ForestPress fotók
2013. július 16. – A Vértesi Erdő Zrt által rendezett idei vándorgyűlés 41 év után követte az 1972-ben, szintén Tatán megtartott összejövetelt. Semjén: Fontos támogatni az erdészeti kommunikációt. Sajátosan furcsa hangulatuk van a vándorgyűléseknek. Egy évig készülnek rá a rendezők és a meghívottak, résztvevők. Aztán eljön a nap, s kezet rázhatnak a régi kollégákkal, vagy keblükre ölelhetik egykori évfolyamtársukat az Alma Mater neveltjei. Erre a másfél napra (remélem) elfelejtődnek a korábbi sérelmek, vagy legalább is nem rontják ilyesmivel a hangulatot. Emlékezzünk csak a szépre!
Ilyen hangulatot sugalltak az ellesett pillanatok a megnyitóra gyülekező erdészruhás sokaságban. Széles mosolyok, szélesre tárt karok. Ünneplőbe öltöztetett lelkek.
Végre megérkeztek a protokollvendégek is.
Ebben az évben kitettek magukért a magas rangú meghívottak. A szakminiszter kivételével, a két nagyrendezvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Németh Lászlóné miniszter, Kardeván Endre államtitkár, Medgyasszay László korábbi államtitkár, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke, Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója, Nagy András, az MFB Agrár Vagyonkezelési Igazgatóságának igazgatója, valamint a helyi vezetők, Popovics György, Komárom-Esztergom megyei közgyűlési elnök, Czunyiné dr. Bertalan Judit, Komárom-Esztergom Megye kormánymegbízottja, Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere, Michl József országgyűlési képviselő, Tata polgármestere tették tiszteletüket.
Az érkezők között a szakma számos veteránját is megpillanthattuk, Solymos Rezső akadémikustól kezdve Rakonczay Zoltánon, Köveskuti Györgyön, Király Pálon át Fritsch Ottóig.
Külföldről is érkeztek vendégek, amennyiben Erdélyt annak tekintjük, Szakács Sándor az ottani erdészek küldötte, és hazalátogatott Csóka Péter, aki FAO-nál szolgál fontos beosztásban. Népes kínai küldöttség is helyet foglalt a vendégek soraiban.
Az érkező Semjén Zsoltot Kocsis Mihály vezérigazgató fogadta, majd Czunyiné dr. Bertalan Judit és Zambó Péter köszöntötték.
A vendégek bevonultak a nagysátorba, s akik jól helyezkedtek a bejáratnál, garantáltan kezet foghattak az érkezők egyikével, másikával.
A megnyitó ünnepséget Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára vezette föl, köszöntötte a vendégeket és a résztvevőket, majd átadta a szót Kocsis Mihály vezérigazgatónak.
A köszöntőt követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes személyes emlékekkel kezdte beszédét, elmondta, hogy számos szállal kötődik a térséghez, itt, a megyében ringott a magyar kereszténység és államiság bölcsője, a térség természeti értékeihez, hisz’ a Vértesben lépett apja nyomdokába a vadászattal, s kötődik az itteni emberekhez, akik például az elmúlt század bányászatával mutattak példát a kemény munkával megteremtett tisztességes megélhetésre.
Emlékeztetett, hogy e tájon alkotott Mikovinyi Sámuel, a selmecbányai tanintézet első tanára, aki térképész és építész volt.
Vallom, hogy a természet és társadalom egyazon Teremtő logikájára épül – hangsúlyozta Semjén Zsolt. – Ahogy az erdőnek minden élő összetevőjére szüksége van, Európa egészségéhez nélkülözhetetlen minden történelmi nemzet. Ugyanígy a magyarság is csak egészében, nemzetrészeivel együtt maradhat meg.
Közismert, hogy az erdészszakma a válságos helyzetekben mindig bizonyította hazaszeretetét. Az erdészek, az Országos Erdészeti Egyesület
kiemelkedő szerepet vállalnak a magyar vidék életében, a hagyományok megőrzésében, valamint a nemzetrészek összetartásában. Olyan személyes hajszálgyökerekkel hálózzák be a Kárpát-medencét, amelyek a magyar megmaradás és az egészséges nemzet biztosítékai.
Elmondta, hogy ismeri az erdészek legendás összetartozását, a patinás egyesületük elévülhetetlen érdemeit a szaknyelvük megteremtésén át a magyar nyelvi kultúra fejlesztéséig. Tudja, hogy sok évtizedes, selmeci szellemű erőfeszítéssel építik és ápolják a szomszédos nemzetek erdészeivel a kapcsolataikat. Ez példamutató, és sokat segíthet a Kárpát-medencei megbékélés hosszú folyamatában – hangsúlyozta a szónok.
Az erdő az öröklét és a megmaradás szimbóluma, ma ezt a fenntartható fejlődésnek nevezik. Az erdészek keze nyomán ma már az ország területének ötödét erdők borítják. A vidéki életforma, a természet harmóniája, az elődök tisztelete, a munka alapú gazdaság, és a gyermekvállalásra épülő hagyományos családmodell, ami az erdészeket mindig is jellemezte – mutatott rá Semjén Zsolt. – Ez az az életforma, ami a nemzeti kormány számára is fontos, és amit erősíteni akar.
Az évszázadok óta a természettel együtt élő szakma szükségszerűen gyakorlatias, tevékenységük, figyelmük a közösségek gazdasági boldogulására is kiterjed. Egészséges szakmai önbecsülésük és egymás iránti megbecsülésük jele, hogy az országos szakmai verseny díjazottjait is megtisztelik a vándorgyűlés nyilvánosságával – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Nem kérdés, hogy a mai erdészek egy komplex, sokszor önellentmondásos társadalmi igényrendszer szolgálatában állnak. Ennek a kihívásnak az erdészek kiválóan megfelelnek – tette hozzá. – Vitathatatlan eredményeket értek el a közcélú erdőgazdálkodás, a közjóléti fejlesztések terén. Ezzel igazi házigazdaként jelenhetnek meg a lakosság előtt. Példaként említette a kulturális és történelmi emlékhelyek védelmét, s tiszteletre méltónak tartja az erdőgazdaságok ebbéli szerepvállalását.
A helyi példák sorolása után köszönetét fejezte ki azoknak, akik feltárják a múltat, és példaképeket állítanak az utókor elé.
Utalt arra, hogy az erdészek segítségével sikerült visszaállítani a magyar vadászati kultúra becsületét. Az erdészek és vadászok hagyományos kapcsolatának példái sorában megemlített, hogy az erdészek helyet kapnak a magyar vadászat hatvani múzeumában is.
A továbblépés lehetőségeiről elmondta, küszöbön áll az OEE erdőstratégiai javaslatainak kormányzati megfontolása. A hivatalos személyek védelme érdekében valós visszatartó erőt jelentő büntető jogszabályok születtek, s időtálló jogszabályok megalkotására készülnek mind az erdészet, mind a vadászat területén. Szükség van a hatósági ügyintézés egyszerűsítésére. Lehetőséget lát a határon túli egyesületi helyi csoportok létrehozására. Létre kellene hozni a Kárpát-medence erdészeti egyesületeinek és oktatási intézményeinek együttműködését – javasolta Semjén Zsolt.
Végezetül kiemelte, fontos támogatni az erdészeti kommunikációt.
Nemzetünk érdekében kiemelt feladatunk a vidék felvirágoztatása, a természeti környezettel való értékőrző és értékteremtő gazdálkodás. A magyar erdésztársadalom a szakmai ismereteivel, szilárd hagyományrendszerével, elhivatottságával és a Kárpát-medencét behálózó kapcsolatrendszerével nagyon sokat tett és tehet nemzetpolitikánk, nemzetstratégiánk megvalósításáért. Személyesen is elő fogom segíteni, hogy munkálkodásuk és eredményeik megkapják az értékükhöz méltó elismerést – zárta szavait a miniszterelnök-helyettes. (z.)