ForestPress fotók
2013. július 16. – A Vértesi Erdő Zrt által rendezett idei vándorgyűlés 41 év után követte az 1972-ben, szintén Tatán megtartott összejövetelt. Kardeván: Az erdők hármas funkcióinak helyes aránya küzdelmes folyamat volt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédét követően Kardeván Endre, államtitkár lépett mikrofonhoz.
Elöljáróban kifejtette, hogy az elmúlt két évtized legfontosabb eredménye az erdő hármas funkciói közötti helyes arány kialakítása volt. Küzdelmes folyamat volt. Az erdőgazdálkodók igyekeznek a korábbi gazdálkodási lehetőségeik közül a lehető legtöbbet megőrizni, a környezet- és természetvédelem hivatalos és civil szereplői pedig igyekeznek a nemzetközi szinten elfogadott védelmi célokat hazánkban mind magasabb szinten érvényesíteni. A társadalom szereplői is egyre növekvő közjóléti igénnyel fordulnak az erdő felé. A folyamat eredménye, hogy az erdőgazdálkodók összességében alkalmazzák a természetkímélő módszereket, szélesítik a közjóléti tevékenységüket. Ehhez hozzájárult a magas színvonalú erdészeti közigazgatás, valamint az állami erdészeti társaságok példamutatása is. Ahhoz, hogy ez a folyamat tovább folytatódjon, az erdészeti ágazat, a természetvédelem és a társadalom képviselői közötti párbeszédben a kategorikus kijelentéseket egyre inkább a megfelelő adatokkal alátámasztott szakmai érveknek kell felváltaniuk. Ebben a munkában a minisztérium kiemelten számít az egyesület aktív közreműködésére – hangsúlyozta az államtitkár.
Az új évszázad további kihívása a megújuló illetve megújítható alapanyag és energiaforrások kérdése. A faanyag olyan természeti erőforrás, amelyet rendkívül széleskörűen lehet felhasználni, és emellett újra lehet termelni. Használatával sok, káros kibocsátással járó vagy szűkösen rendelkezésre álló ipari illetve energetikai alapanyagot lehet kiváltani. Azonban komplexen kell szemlélni ezt a folyamatot: a faanyag megnövekedett energetikai hasznosítása mellett a hasznosítás hatásfokának növelése, valamint a faanyag tartós beépítésével járó hasznosítási módok fejlesztése terén is előbbre kell lépnünk – hívta fel figyelmet.
Az erdőgazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó nemzetközi eseményekre tekintve kifejtette, hogy az ősszel elfogadni szándékozott Európai Erdő Egyezménnyel ismét példát mutathat kontinensünk a világnak. Úgy tűnik, egész Európa elkötelezett az iránt, hogy egy joghatással bíró nemzetközi egyezményben fogalmazza meg, mit várunk kontinensünkön a fenntartható erdőgazdálkodástól és miben látjuk az erdők védelmét. Az egyezmény megnyitja az utat az erdők világméretű problémáira választ kereső legszélesebb körű egyezmény megalkotása előtt is, amelyen eddig húsz éve hiába dolgoznak.
Az egyezmény elfogadása a hazai erdőgazdálkodás szerepét és jelentőségét is meg fogja erősíteni – zárta gondolatait Kardeván Endre, államtitkár.
Ezt követően Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke szólt a vándorgyűlés résztvevőihez.
Elmondta, hogy Komárom-Esztergom megye nem csak természeti adottságai révén kötődik szorosan az erdészethez. Az 1885-ben Temesvárott létrehozott vadászerdei Magyar Királyi Erdőőri Szakiskola a történelem viharai során 1920-ban Tatára, majd 1924-ben Esztergomba költözött. 1950-ig, a Sopronba költözésig a megye adott otthont az intézménynek. Büszkék arra, hogy az erdészeket itt képezték, akik nem csak a természetet óvják, hanem a selmeci hagyományaikat is őrzik, gyakorolják. Elődeikhez méltón ápolják történelmi hagyatékukat, régi emlékhelyeket újítanak fel, és újakat hoznak létre. A Vértesi Erdő Zrt. Kocsis Mihály vezetésével, ebben a munkában élen jár. Ezért elismerés és köszönet illeti – tette hozzá az elnök.
Az oktatás folytonossága nem szűnt meg, hiszen a Tatai Jávorka Sándor Szakközépiskolában országos beiskolázású erdész- és vadászképzés továbbra is folyt 2008-ig. A szónok szerint ennek hiányát érzik az erdőgazdaságok.
Emlékeztetett, hogy aznap állítanak emléket az 1926 és 1945 között működött Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesületének, amely az Esterházy utca 1. szám alatt működött.
Felhívta a figyelmet, hogy az erdészet az egyik ágazat, amely a legtöbb közmunkást foglalkoztatja, s az erdészet ott fokozza a vidék népesség megtartó erejét, ahol arra a legnagyobb szükség van, segíti az emberek megélhetését.
Az elnököt követően dr. Medgyasszay László, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke szólt.
A szónok felidézte ifjúkorát, amikor ő is majdnem az erdészpályát választotta. Majd az MDF-kormányban betöltött államtitkári idejéből hozott emléket: egyhetes államtitkár volt, amikor felkereste Varga Béla kollégánk, aki elvitte a Bükkbe, s okítást tartott neki a tartamos erdőgazdálkodásról. Azóta is ennek a híve.
Egy másik személyes történetében a Kisalföldi Erdőgazdaság akkori vezérigazgatóját, a jelen lévő Magas Lászlót idézte föl, aki azzal az ötlettel kereste fel, hozzák rendbe a megye szerte föllelhető pihenőkereszteket. Ebből az ötletből lett a millenniumi emlékkereszt állítás. A megyében 168-at helyeztek el, amelyek azóta is hirdetik Isten dicsőségét és az ország fennmaradását. Ezzel az akciónkkal azt hiszem beírtuk a nevünket – elsősorban ő - a történelembe - fogalmazott az elnök.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról elmondta, a vidékfejlesztési minisztertől azt a feladatot kapta, hogy társadalmasítsa a Vidékfejlesztési Operatív Programot. Ez a megvitatást és a véleményezést jelenti. Már csak azért is, mert vidékfejlesztés erdészet nélkül nincs – fejezte be mondandóját dr. Medgyasszay László. (z.)