Uniós támogatással születik újjá az állatkerti Nagy-tó és Sziklakert (ForestPress)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Budapest, 2010. február 3. – Nagyrészt európai uniós forrásokból finanszírozzák azt a programot, amelynek keretében az állatkerti Nagy-tó és a Sziklakert is újjászületik még az idei esztendőben.

A városligeti intézmény vezetése ma írta alá a szerződést a kivitelező cégekkel, így a rekonstrukciós munkálatok a napokban megkezdődnek. A terület rendezését, illetve az itt található védett gyűjteményes kert és vizes élőhely rekonstrukcióját is magába foglaló projekt a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében valósul meg, 314,5 millió forintos költségvetésből. Ebből mintegy 283 millió származik uniós forrásból, a fennmaradó önrészt az Állatkert állja.

Ismét jelentős állomáshoz érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése, ahol a napokban kezdődnek meg a Nagy-tó és a Sziklakert rekonstrukciójának munkálatai. A kivitelezőkkel kötött szerződést ma délelőtt látta el kézjegyével dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója, valamint a kivitelező cégek két ügyvezetője, Madácsi Gábor (Lyra Florae Kft.) és Szabó Sándor (Baking Kft.).
 A rekonstrukció keretében az Állatkert két olyan zónája születik újjá, amely történeti, illetve gyűjteményes kertként is komoly értéket képvisel, ráadásul természetes élőhelyként is szolgál, hiszen például a Nagy-tó térségét számos védett, vadon élő madár önként választja fészkelőhelynek. A rekonstrukció egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a mára nagyrészt beépített Budapest tájának természetes állapota is felidézhető, bemutatható legyen.
 A rekonstrukció keretében a Nagy-tó víztömegét – elsősorban a meder mélyítésével – megnövelik, de átalakítják a vízáramlási rendszert, a vízgépészetet és a szűrőrendszert. Mi több, újra működőképessé teszik a szikla oldaláról alázúduló egykori vízesést is. Ez javuló vízminőséggel, a víz oxigéntartalmának megnövekedésével és kevesebb üledékkel jár, ami a korábbiaknál sokkal kedvezőbb életfeltételeket jelent a tóban élő állatok és növények számára. Ráadásul csökken a vízfelhasználás és az üzemeltetés energetikai hatékonysága is javul. A kialakítandó tóparti növényzónák hazai állóvizek partjait kísérő természetes növénytársulások (hínár-társulások, nádas, mocsárrét, bokorfüzes, láperdők, puha- és keményfa ligeterdők) jellemző fajaiból tevődnek majd össze. Ez nemcsak a bemutatás szempontjából fontos, hanem azért is, mert ezek a társulások számos vadon élő, az Állatkertet önként otthonául választó faj számára nyújtanak élő-, illetve fészkelő helyet.
 A Nagy-tó szomszédságában található Sziklakert rekonstrukciója során az eredeti sziklakerti jelleg helyreállítása és erősítése a cél olyan korszerű, átgondolt formában, amely lehetőséget biztosít a Budai-hegység jellegzetes növénytársulásaiban élő számos faj és életközösség bemutatására is. A Sziklakert különböző részei egy-egy tipikus élőhelyet idéznek majd fel, a meszes sziklakibúvástól a szurdokerdőig.
 A rekonstrukció kiviteli munkálatainak előkészítéseként a Nagy-tó térségének egyes állatai átmenetileg az Állatkert más pontjain lesznek láthatóak. A pelikánok például a Szavannakifutó területének egy részén vendégeskednek ideiglenesen. A munkálatokat úgy ütemezik, hogy a nagyobb „kényelmetlenséget” jelentő műveletekre, például a kb. 1300 m3-nyi iszap és leromlott mederfenék kitermelésére még az év első szakaszában, a nyári szezon kezdete előtt kerüljön sor.
 A teljes beruházás összköltsége valamivel meghaladja a 314 millió forintot (314.595.659 Ft). Ebből 283 milliót (283.136.093 Ft) tesz ki az uniós támogatás, a 31 millió forintnyi (31.459.56 Ft) önrészt pedig az Állatkert állja. A projektre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében kerül sor.

Számok és tények:
1866.
ebben az évben létesült a Nagy-tó Reitter Ferenc csatornázási mérnök és Petz Ármin főkertész tervei szerint;
1912.
ebben az esztendőben építették át a tavat, és ekkor nyerte el a mai alaprajzát;
1930-as évek
ekkor készült a terméskő támfallal megerősített tóparti sétány;
1950-es évek
ebben az időszakban létesült a Japánkert, a háború után eltakarított romokból emelt dombon;
4456 db
ennyi lágyszárú növényt – és még további 60 db fát telepítenek a Nagy-tó partjára;
8600 m2
ekkora területet érint a rekonstrukció, amelyből 5210 m2-t tesz ki a Nagy-tó víztükre
22.025 db
ennyi lágyszárú növény kerül a Sziklakertbe


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.