A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete kiterjedt közjóléti feladatkörrel, évtizedes parkberuházási és üzemeltetési gyakorlattal felvértezve, integrálta tevékenységébe a Vadaspark működtetését.
Ennek a sajátos bemutató- és kirándulóhelynek az üzemeltetésében a szervezeti változások után, a rövid távú fejlesztési elképzelésekben a legnagyobb hangsúlyt a gyermek korosztályú látogatók sokoldalú kiszolgálására helyezték. Balszerencsés eseménye volt ennek az időszaknak az alig több mint tízéves fogadóépületet elhamvasztó tűzeset 1995-ben.A sokoldalú támogatással, szinte azonnal elkezdett építkezés nyomán a következőkben új iroda-, oktató-, kéziraktár-helyiségek segítették a munkát, és biztosítottak helyet a programoknak, valamint az oktatásnak. A tanulók szervezett fogadása a budakeszi Virág-völgyben átalakított fűrészüzemi épületből végleg áthelyeződött a vadasparki bázisra. Az oktatás és az ismeretterjesztés programjainak összeállításában, szervezésében - a külső intézményekkel, egyesületekkel együttműködve - kimagasló tevékenységet fejtett ki a Vadaspark akkori vezetője.
A fejlesztés és az üzemeltetés korábbi, meghatározóan központi költségvetési forrásai az 1990-es években fokozatosan csökkentek. Az igényeknek megfelelő folyamatos üzemeltetéshez az évtized közepétől a Fővárosi Önkormányzat és a vagyonkezelő nyújtott eseti támogatásokat. A parkerdő gazdasági vezetésének elhatározása után és a szükséges engedélyek birtokában, 1997-től közhasznú társasági formában folytatta munkáját a Vadaspark. A parkerdős belső és külső források, a hozzájárulások, a célzott támogatások, az önálló pályázati eredetű források, a bevételek felhasználható hányada, a bemutatott állatok „örökbe fogadása" révén adományozott összegek mind részei annak a forrásnak, mely segítségével egyáltalán fenntartható a Vadaspark működése és színvonalas programkínálata.
1996 és 2000 között a nagyvadkarámok felújítására és két új bemutatókarám létesítésére került sor. A kerítéseket és a vadellátásra szolgáló berendezéseket felújították, az árnyaló fák szükséges kezelése, védelme is megtörtént. Megújultak az állatokat bemutató szöveges-képes táblák is. Csere révén két fekete bivalyt, majd a helyükre európai bölényeket helyeztek el a bemutatókarámokban. 1997—98-tól a kúpos apróvad-bemutatóban európai farkasokat és hiúzokat is láthatott a közönség. A fogadópark szegélyénél fokozatosan alakították ki a gazdasági udvart (falusi udvar), ahol a házi baromfifélékkel, kecskékkel, juhokkal, szürkemarhákkal, valamint az állattartók segítőivel: pásztorkutyákkal, igavonó szamarakkal találkozhattak az odalátogatók.
A vadasparki bemutatótól elkülönített területen az ismeretterjesztés és az oktatás szervezett programjai teremtenek lehetőséget a természetes környezetben az életközösség bemutatására. Ehhez nyújt segítséget a 2001-ben felújított, a Vadaspark déli szegélyénél álló társas megfigyelő. Színtér 2001-ben történt a nagyvadbemutató helyek sétaútjainak a felújítása és vízelvezetők kialakítása, továbbá a karámokban az etetők felújítása. A szálas takarmány minőségi tárolásának biztosításához 2002-ben zsindelyes fedelű szénatárolót építettek a karámok szomszédságában.
2003-ban a bejárattal szemben, a körsétány szegélyében üvegfalú bemutatóblokkot helyeztek el, amelyben házi és üregi nyulakat láthatunk. Az üregi nyulak földbe vájt üregei is megfigyelhetők itt. Külső anyagi támogatás felhasználásával, a volt kisragadozó-bemutató helyén, a bejárat bal oldalánál ragadozómadár-röptét építettek. A bejárati cölöpkerítés felújításán kívül ebben az évben sikerült az elektromosvezeték-hálózatot felújítani. A látogatók komfortját emelte a volt bányagödörben a tűzrakó helyek, valamint a fogadóparkban a vizesblokk felújítása.
2004-ben költségvetési forrásból a bejárattól jobbra, énekesmadarak röpdéjét építették fel, továbbá a körsétány keleti szegélyénél létrehozott bemutatókban gólyák, vadrécék, baglyok, vércsék folyamatos bemutatásáról gondoskodtak. A nagyvadkarámok felé vezető út mentén, a ragadozó madarak szomszédságában, saját erőből építették fel a kisemlősök bemutató épületét. A kívülről üvegfalon át megtekinthető állatok között rókákat, borzokat, nyesteket, görényeket, mosómedvéket, nyestkutyákat láthatnak az érdeklődők.
A következő évben, az 1988 óta üzemelő kilátó felújítása kezdődött el. A ragasztott főtartók és a kilátószintek faszerkezeteinek kijavítása történt meg, utóbbiból még 2009-re is maradt kisebb korrekciós feladat. A fogadópark és a bejárati sétautak felújítása után a Szilfa-tisztáson a játszótér karbantartási, fejlesztés-előkészítési munkái következtek. Érdekes részlete lett a tisztásnak az egyedi tervezésű, eső ellen védő „ernyős fa".
2006-ban az évek óta szorgalmazott autós bekötőút felújítására kerülhetett sor költségvetési támogatásból. A teljes útfelület kiegyengetése után új aszfaltszőnyeg borítást és hengerelt murvapadkát kapott az úttest. A Szilfatisztás parkberendezésének cseréit is ekkor végezték el. Az erdei kisemlősök közül a mókusok és sünök arányos, jól belátható ketrecét alakították ki társasági és külső forrás felhasználásával a nagyvadbemutatóhoz vezető út mentén. A ragadozó emlősök bemutatójában műszikla építéssel segítették a jobb élettér-kialakítást.
Mindezek közben a látogatottság mértékét elemezve jó érzéssel mondható el, hogy a legutóbbi években is, a korábbi időszakokhoz hasonlóan, évente a százezret, esetenként 130 ezret is meghaladja a látogatók száma.
Kiemelkedő eseményként tarthatjuk számon a Budapesten tárgyaló ún. „zöldelnökök" 2007-ben a Vadasparkban tett látogatását.
2007-ben a bejárat mentén, saját forrás felhasználásával teljesedett ki a madárbemutató rendszer, az új fácán- és galambbemutató pavilon üzembe helyezésével.
Végül a legutóbbi, 2009. évi események közül megemlíthetjük a díszkapu felújítását vagy a tulajdonosi támogatásból készült új látogatói vizesblokk építését. Ugyanakkor az élményt nyújtó fejlesztések közül már a megnyitásakor rendkívül népszerű, kitűnő, tulajdonosi forrásból létrehozott állatsimogató emelkedik ki.
A Vadaspark szakemberei elkötelezettek abban, hogy hasonló, a Vadaspark célkitűzéseit szolgáló, népszerűsítő anyagi és technikai fejlesztéseket valósítsanak meg ezután is.
A Vadaspark vezetői időrendben:
Junek Mihály, Szabó Lajos, Bukta Péter, Szabó Lajos, Varga Ervin, Takács Péter, Csapai László, Kiss Attila, Huszár György, dr. Tóth Attila, Somhegyi Tamás, Bene Zsolt (jelenlegi igazgató)
2010. február 17.