Birtokba vehették új kifutóikat a Fővárosi Állat- és Növénykert emberszabású majmai. A tágas szabadikfutók lényegesen nagyobbak a korábbinál, a gorillakifutó alapterülete tízszer akkora, mint a régi férőhely. Az átadással egy időben nyitották meg a Nagyszikla sétaútjait is, amelyekre a második világháború óta most először mehetnek fel a látogatók.
Újabb látnivalókkal gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert. Átadták ugyanis az emberszabású majmok új kifutóit. Az emberszabásúak tartása komoly hagyományokra tekint vissza Budapesten, hiszen már 1912-ben is éltek csimpánzok, sőt orangutánok az Állatkertben. Ezeket az állatokat akkor a régi Majomházban mutatták be. 1987-ben kaptak az emberszabásúak önálló, a régi Majomháztól független épületet: ez az, ahol mind a mai napig láthatóak. Jóllehet az Emberszabú Majmok Háza – a kert többi létesítményéhez képest – aránylag fiatal épület, két évtized alatt igencsak elavult. Így a Fővárosi Állat- és Növénykert az elmúlt években folyamatosan korszerűsítette az itt elhelyezett emberszabású majmok, orangutánok és gorillák férőhelyeit. 2003 márciusában került átadásra a gorillák megnagyobbított belső férőhelye, amelynek alapterülete az eredeti 60 négyzetméterről 200-ra nőtt (nem számítva ide az együttesen 50 négyzetméternyi alapterületet elfoglaló elkülönítő tereket). A belső terek kibővítése ugyanabban az évben tovább folytatódott: az 1987-ben elkészült, 64 négyzetméteres belső tér helyett 2003 decemberében egy 124 négyzetméteres orangután lakosztály került átadásra. A belső tér korszerűsítése tehát már ekkor befejeződött, a kifutók kibővítésre azonban – kisebb átalakításoktól eltekintve – egészen mostanáig kellett várni. A külső férőhelyek alapterületének megnagyobbítása ugyanis csak oly módon volt lehetséges, hogy az állattartó térhez kapcsolták azt a területet, ahol egykor az oroszlánok sziklakifutója, illetve a Nagyszikla oldalában futó sétány helyezkedett el. Erre azonban csak a Nagyszikla és környéke felújításának keretében kerülhetett sor. Az Állatkert rekonstrukciójának második üteme, amely a Nagyszikla felújításán, a környező kifutók kialakításán, a Szavanna-kompexum kiépítésén túl az emberszabású majmok kifutójának megnagyobbítását foglalta magába, összesen 2,7 milliárd forintos költségvetésből valósult meg, címzett támogatásból, fővárosi beruházásként. A kivitelezési munkák az elmúlt hetekben fejeződtek be, így az Állatkert munkatársai megkezdhették az új, illetve az újjá született létesítmények beüzemelését, benépesítését. Ennek következtében a tavasszal, és a nyár első felében egymás után veheti birtokba a nagyközönség ezeket a létesítményeket, amelyek közül először az emberszabású majmok kifutói kerülnek átadásra.
A most átadott „orangután erdő” az állatház eredeti kifutósorának teljes területét magába foglalja, vagyis azt a területet, ahol egykor három külön kifutó volt, egy nagy területként mind az orangutánok kapták meg. A 490 négyzetméter alapterületű szabadkifutó megnezvezésére egyáltalán nem túlzás az „orangután erdő” kifejezés, hiszen a Szumátra erdeiben honos főemlősök számára nagyszámú mászó alkalmatosságot alakítottak ki az Állatkert munkatársai. Egy ilyen mászókát a kifutón kívülre, a közönség számára hozzáférhető helyen is felálítottak, hogy a gyerekek könnyebben összehasonlíthassák mászó képességüket az orangutánokéval.
A „gorilla kert” tízszer akkora, mint a régi gorillakifutó: alapterülete 1300 négyzetméter. A változatosan berendezett kifutóba több irányból is beláthat a közönség, így a létesítmény tagoltsága és méretei ellenére mindig lehet látni a benne tartózkodó állatokat. Az új kifutót a gorillák belső férőhelyével egy speciális híd köti össze az állatház látogatóterében sétáló közönség feje fölött.
Az új létesítményben teljesen mellőzték a rácsok alkalmazását. Az állattartó tereket száraz- és vizesárok, illetve üvegfal választja el a közönségtől. Az üvegablakok temrészetesen orangután-, illetve gorillabiztosak: négy rétegből összeragasztott, 50 milliméter vastag, esetenként több tonna súlyú üvegtáblákról van szó. Az új létesítményekről egyébként Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató is elismerően nyilatkozott, amikor február 11-én megtekintette az akkor még építés alatt álló emberszabású kifutókat.
Az emberszabásúak új kifutóival egy időben kerülnek megnyitásra a Nagyszikla sétányai. Az 1912-ben épült, 34 méter magas műsziklán eredetileg is voltak sétautak, ezeket azonban a műszaki állapot romlása miatt évtizedekkel ezelőtt lezárták a látogatók elől. A második világháború óta először mehetnek fel a látogatók ezekre az ösvényekre, gyönyörködve az onnan nyíló rendkívüli panorámában.
A Nagyszikla létesítményeinek benépesítése természetesen most még folyamatban van. Az elkövetkező hetekben majmok, medvék, ázsiai vadkutyák és több más állat is érkezik erre a területre, amelyek beszoktatása után lesz még egy hivatalos megnyitó. Minthogy azonban a sziklasétányok megnyitásának most sincs akadálya, az Állatkert vezetése úgy döntött, hogy ezeket a sétautakat már most megnyitja a nagyközönség előtt.
Május elsejétől működik ismét a Nagyszikla oldalában található Tejcsarnok. Az 1912-ben emelt épület célja eredetileg az volt, hogy a tejfogyasztást, az egészéges táplálkozást népszerűsítse. Az épületet a második világháború után más célokra használták, később pedig le is bontották. A Nagyszikla felújításának részeként azonban visszaépítették az egykori Tejcsarnokot, ahol május első napjától ismét falatozó működik.