Mezőgazdasági termelés a levélvágó hangyáknál (ForestPress)

2012. július 1. - A Varázshegyben gombatermesztés közben leshetjük meg őket



Az Állatkert legújabb látványossága, a Varázshegy a levélvágó hangyák életébe is bepillantást enged. Kiderül róluk, hogy szenvedélyük a mezőgazdaság, sohasem szoktak sztrájkolni, és hogy csak az igazán nagy rovarállamok engedhetik meg maguknak a hadsereg fenntartásával járó „védelmi kiadásokat”.

A levélvágó hangyák kedvenc hobbija és legfőbb szenvedélye a mezőgazdaság, ezen belül is az intenzív gombatermesztés. Sőt, a dolog tulajdonképpen sokkal több hétvégi kikapcsolódásnál, hiszen mindennapi betevőjük múlik az összehangolt munkán. A levélvágó hangyák ugyanis kizárólag egy különleges gombával táplálkoznak, amelyet kénytelenek maguknak megtermelni.

A gombatermesztéshez a levélvágó hangyáknak mindenekelőtt levelekre van szüksége. A lombleveleket először félkörömnyi-körömnyi darabokra vágják, majd hosszú sorokban masíroznak velük az otthonukként szolgáló, akár több ezer kamrából álló föld alatti üregrendszerbe. A leveleket itt másfajta munkát végző hangyadolgozóknak adják át: ezek tovább aprítják a levéldarabkákat, majd egy speciális gombakamrában helyezik el őket. A föld mélyében található gombakamrában egy olyan különös gombafaj él, amely csak és kizárólag a levélvágó hangyák fészkében fordul elő. A természettudósok által Leucoagaricus gongylophorus néven ismert gombafaj a hangyák által behordott leveleken tenyészik, így a hangyák voltaképpen gombakertészetet tartanak fenn a föld mélyén. A gombakamráért felelős dolgozók rendszeresen gondozzák a gombakertet, kigyomlálják az oda nem való csírákat, mi több, a gombakamra egyenletes, 23-25 °C-os hőmérséklettel és 85 %-os relatív nedvességtartalommal jellemezhető klímájának szünetmentes fenntartásáról is gondoskodnak.

A levélvágó hangyák tipikus államalkotó rovarok. Ez azt jelenti, hogy „társadalmukban” különböző kasztok vannak. A legfontosabb egyed a királynő, amelynek egyedüli feladata a peterakás, és amely köré az egész rovarállam szerveződik. A dolgozók terméketlen nőstények, amelyek között további munkamegosztás létezik: akadnak a levelek begyűjtésével és szállításával, valamint a járatok és kamrák építésével foglalkozó nagyobb testű dolgozók, a leveleket tovább aprító, illetve a járatokon belüli feladatokat ellátó, a szemetet elszállító és a királynő körül tüsténkedő közepes méretű dolgozók, és az egészen kis termetű, kifejezetten a gombakertekre felügyelő dolgozók. További kasztot jelentenek a dolgozóknál lényegesen nagyobb és erőteljesebb katonák, amelyek a rovarállam védelméért felelnek. A katonaság fenntartása a rovarállam számára igen „költséges”, hiszen ez a kaszt is gombát eszik, ám közvetlenül nem vesz részt a napi feladatok ellátásában. Éppen ezért ezzel a kaszttal csak a nagyobb, több százezres egyedszámú kolóniákban találkozhatunk.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a levélvágó hangyák 47 faja közül egy olyan faj (Acromyrmex sp.) kerül bemutatásra, melynek rovarállamaiban egyszerre több királynő is megtalálható. A teljes rovarállam jelenleg mintegy 2500 állatból áll, férőhelyüket pedig úgy alakították ki, hogy az állatokat levélvágás, illetve a levelek cipelése közben éppúgy meg lehessen figyelni, mint azt, hogy miként serénykednek a föld alatti gombakertészetben. Az állatok számára egyébként változatos lombleveleket biztosítanak a gondozók. A hangyák legszívesebben a fagyalt használják fel a gombakertekhez, de a legfontosabb szempont az, hogy rendszeresen újabb és újabb fafajok lombjait kínálják a hangyakolóniának. A lomblevelek mellett egyébként zabpelyhet, banánt és narancsot is szoktak kapni. Ezeket szintén a gombakertek fenntartására használják fel, enni egyáltalán nem esznek belőlük.

A levélvágó hangyák bemutatóhelyét az Állatkert legújabb, a közelmúltban megnyílt létesítményében, a Varázshegyben alakították ki. A Varázshegy a száz éve épült, 34 méter magas Nagyszikla belsejében került kiépítésre, európai uniós támogatással. A hatalmas létesítményben 3200 négyzetméteren, tizenhat teremben száznál több állatfaj, számos interaktív játék és különleges modell – köztük egy életnagyságú ámbráscet és egy teljes neandervölgyi család – segít megismerni az élővilág sokféleségét, fejlődéstörténetét, valamint az ember és a természet kapcsolatának több ezer éves históriáját. A levélvágó hangyák a Varázshegy „Kolónia galéria” elnevezésű részében kerülnek bemutatásra.