Az éghajlatváltozás megállíthatja a legagresszívabb hangyafaj terjeszkedését (MTI)

  New York, 2013. július 1. - Az éghajlatváltozás megfékezheti a legagresszívabb hangyafaj világméretű terjeszkedését, sőt, tudósok szerint szűkülni fog a harcias rovarok élettere a következő évtizedekben. A nagyfejű hangyákat (Pheidole megacephala) a világ száz legerőszakosabb módon terjeszkedő invazív állatfaja közé sorolják: eddig feltartóztathatatlannak tűnő hódításukra jellemező, hogy ma már a dél-sarki kontinenst leszámítva az összes földrészen megtalálhatók. Kutatók azonban most azt jósolják, hogy a globális felmelegedés 2080-ra jelentős mértékben visszavetheti a rovarok további előrenyomulását.
    "Mivel hidegvérűek, a hangyák rendkívül érzékenyek még a legkisebb hőmérsékleti változásokra is" - közölte a LiveScience.com tudományos portállal Cleo Bertelsmeier, a Dél-Párizsi Egyetem doktorandusza, aki társaival tanulmányt írt a jelenségről.
    Értekezésében arra a kutatásra támaszkodott, amely az éghajlati változásnak a fajok területi eloszlására gyakorolt hatását vizsgálta. A vezetésével felállított modell azt mutatta, hogy a nagyfejű hangyák populációja és élettere 2020 táján csökkenni kezd, és 2080-ra területük akár egyötödét is elveszíthetik.
    Az idegen területekre behatoló, invazív fajokat a tudósok az egyik legnagyobb veszélyforrásnak tartják a globális biológiai sokszínűségre, mivel tolakodó terjeszkedésük miatt a honos fajok könnyen kiszorulhatnak saját körzetükből, vagy akár ki is halhatnak. Bertelsmeier aláhúzta, hogy a hangyák - mivel parányi termetűek, ugyanakkor hódító hajlamúak - a legsikeresebb behatoló fajok közé tartoznak, amit világméretű területfoglalásaik is alátámasztanak. Különösen sok bajt okoznak agresszív viselkedésükkel az Afrikából elindult nagyfejű hangyák.
    "Sok fajra, köztük más hangyákra, gerinctelenekre, sőt még madarakra is negatív hatással vannak" - magyarázta a doktorandusz, megjegyezve: a vad természetű rovarok - ha csoportosan támadnak - még az éppen kikelt madárfiókákat is felfalják, de kedvelik a növénymagokat is, amivel a mezőgazdaságban tesznek kárt.
    Bertelsmeier kollégáival olyan modellt dolgozott ki, amely egyrészt felmérte a hangyafaj további potenciális terjeszkedési területeit, másrészt figyelembe vette a klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) előrejelzéseit is. Az adatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy jelenleg a világ szárazföldi részeinek 18,5 százaléka kínál kedvező éghajlati feltételeket a nagyfejű hangyáknak (a legjobb helyeket Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában találják). 2080-ra azonban ez a terület a négyötödére zsugorodhat.