2012. szeptember 1. - Pollen: Az egymást váltó kormányok évek óta próbálják a parlagfüvet pusztítani, nem sok sikerrel
Becslések szerint hazánkban már minden ötödik ember szenved a parlagfű
által okozott allergiás tünetektől, továbbá minden nyolcadik magyar
asztmás megbetegedésben szenved. Számuk évről évre nő. Hazánk a
leginkább fertőzött ország Európában.
Az idei rettentő kánikula
nagyon is kedvez az észak-amerikai száraz pusztákról száz éve Európába
érkező parlagfűnek – állítja az egyik szakértő. E növény valójában a
klímaváltozás nyertese, hiszen amúgy is agresszíven terjed, csakhogy míg
a környezetében most minden elszárad, addig a parlagfű, mint a
térfoglaló növények általában, tovább él. A parlagfű a környezetében élő
növényeket gyengítve erősödik. Ez az oka, hogy a mezőgazdaságban
intenzíven művelt terület ötöde parlagfűvel erősen fertőzött, nem is
beszélve az út-, vasút-, erdő- és vízpartszélekről.
Jordán László, a
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese ugyanakkor
kissé hálás is a melegnek, mert szerinte, túlélés ide vagy oda, annak is
szerepe van abban, hogy a július elsejétől kezdődő „büntetési”
időszakban eddig a tavalyinál kevesebbszer kellett a hatóságnak
intézkednie, kényszerkaszálást elrendelnie, vagy bírságot kiszabnia.
Árnyalja
a képet Lánszki Imre ökológus is, aki szerint a növény magyarországi
előretörésében szerepe van annak is, hogy valójában nincs természetes
ellensége, ugyanis a legelő állatok többsége azért nem fogyasztja, mert
nem ismeri az Amerikából érkező növényt, s idegenkedik a fogyasztásától.
Az ökológus úgy véli, hogy csak hosszas és következetes munkával lehet
kiirtani a parlag füvet. Ez persze érthető, de a kérdés mégiscsak az,
hogy míg Magyarországon tombol a parlagfű, addig Nyugat-Európában szinte
nem is ismerik.
Vajon miért? Lánszki Imre szerint a múlt század
elején Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Németországban
ugyanúgy megjelent a parlagfű, ahogy Magyarországon, csakhogy arrafelé
már évszázadok óta nem volt tulajdonrendezés, míg idehaza,
Magyarországon az 1900-as években háromszor is tulajdonost váltott a
föld, s Lánszki szerint ezzel ki is halt az a tulajdonosi tudat, amely
ahhoz kellene, hogy ne csak a termőföldet műveljék, hanem az ingatlan
környezetét is úgy tartsák gyommentesen, ahogy ezt a fejlettebb
agrárkultúrájú országokban teszik.
Lánszki Imre szerint a parlagfű
elterjedéséért felelős volt a nagytáblás tsz-technológia is, a kisebb
gyomfoltok kezelésére ugyanis egyszerűen nem volt mód. A későbbi
földnevesítéskor pedig a sok tulajdonos között bőven voltak olyanok,
akik a parlagfüvet egyszerűen föl sem ismerték. A parlagfű
elterjedésében nagy a „bűnük” az erdészeknek is, ugyanis a 60-as, 70-es
években végzett erdőfelújítások talajt forgató technikája több százezer
hektárnyi újabb területet teremtett a parlagfű számára.
Az ökológus
felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a köztudatban a legtöbb nyár
végi allergiás panaszért a parlagfű a felelős, noha ilyenkor szórja a
virágporát a szintén erősen allergizáló aranyvessző is, amelyet sokan
afféle dísznövényként ültetnek. Az egymást váltó kormányok évek óta
próbálják a parlagfüvet pusztítani – nem sok sikerrel. A közelmúltban az
Orbán-kormány 2020-ig szóló akciótervben rögzítette és osztotta ki a
tárcák közötti feladatokat, hogy miként kellene csökkenteni a
fertőzöttséget.
A program a közterületek teljes mentesítését, a
pollenterhelésre vonatkozó adatszolgáltatás és riasztási rendszer
hatékonyabbá tételét és a környezettudatosságra nevelést tekinti az
elkövetkező évek fő feladatának. A tervben szerepel az is, hogy az
elítélteket is be kell vonni a parlagfű irtásába. Minden valószínűség
szerint a parlagfű-mentesítés fontossága és a növény biológiai
sajátosságainak ismerete bekerül a Nemzeti alaptantervbe. A
Vidékfejlesztési Minisztérium kapta a feladatot, hogy a lakossági
parlagfű-bejelentő rendszert 2012 augusztus végéig indítsa meg, hogy
ennek révén a bejelentéseket hatékonyabban lehessen kezelni, és
biztosítható legyen a hatósági eljárás átláthatósága.
Jordán László
beszámolt arról, hogy a közbeszerzési eljárások már folynak. De addig is
a kormányhivatalok fogadják a lakossági bejelentéseket, s ezeket az
illetékes földhivatalokhoz továbbítják, ahol intézkednek a kül- és
belterületi ingatlan tulajdonosa, illetve használója megkereséséről.
A
jelenlegi szabályok szerint, ha a parlagfűvel fertőzött földek
tulajdonosai vagy használói láthatóan nem tettek még semmit a növény
elpusztítása érdekében, akkor júliustól igen tetemes bírságot
fizethetnek, ez a területnagyságtól függően 15 ezer és ötmillió forint
közötti összeg lehet. A bírság adók módjára behajható. Ezenfelül a
földhasználót további szankcióként egyes agrártámogatások egy részétől
vagy egészétől is eltilthatják a hatóságok. Czauner Péter
A lakosság az első fél évben 3,6 milliárd forintot költött az allergiagyógyszerekre
Mire
a parlagfű virágozni kezd, az allergiások éves számlájuk nagy részét
már ki is fizették. Az első fél évben az IMS Health adatai szerint csak a
recept nélkül megvásárolható szerekért (orrcsepp, szemcsepp,
gyógyszerek) 2,2 milliárd forintot hagytak a betegek a patikákban. A
vényes orvosságokból a gyártóik 1,4 milliárd forintért értékesítettek
készítményeket. Az IMS Health adataiból az is kiderül, hogy az
allergiaellenes szerek éves forgalma 2008 óta gyakorlatilag alig-alig
változik.
Az allergiás beteg havonta szem- és orr-cseppre,
gyógyszerre több ezer forintot is ott hagyhat a patikában. Az allergia
ugyanis az immunrendszer zavara. Azért alakul ki, mert a szervezet egyes
anyagokat – mint például a parlagfű pollenje – „veszélyes idegenként”
azonosít, arra túlérzékeny módon, indokolatlanul reagál. Ezt a helytelen
immunválaszt az úgynevezett specifikus immunterápiával módosítani lehet
– derül ki Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos
Egyesülete vezetőjének szavaiból. A legtöbben a tüneti kezelést ismerik
(antihisztaminok, szteroidtartalmú készítmények), pedig a megerősített
immunrendszer le tudja győzni az allergiát, pontosabban: megtanulja
kezelni az allergént. Ez ugyanolyan elven működik, mint az oltás: az
allergén tisztított kivonatát juttatják a szervezetbe (például folyadék
formában a nyelv alá), s fokozatosan növelve a dózist, az immunrendszer
megtanítható a „helyes válaszra”, arra, hogy az ártalmatlan anyagra ne
túlérzékeny módon reagáljon.
Ilyen kezelésekkel két-három szezon
alatt csökkenthetők vagy akár teljesen megszüntethetők a tünetek.
Csakhogy a teljes gyógyulásig az allergén immunterápia ára elérheti a
több százezer forintot. Az allergén immunterápiát leggyakrabban pollen-,
házipor-, poratka-, rovarméreg- és állatszőr-allergiák kezelésére
alkalmazzák. A módszer viszont nem ajánlott azoknak, akik egynél több
anyagra érzékenyek. Számukra marad a tüneti kezelés: az antihisztaminok,
az orrcseppek és a szemcseppek.
Mucsi János szerint nagyon hatékony
orvosságok vannak a vény nélküli szerek között, ám a terápia
kiválasztása előtt nem árt konzultálni a háziorvossal, mert némely
orrcsepp például nem is használható tartósan. Mucsi János arra is
felhívta a figyelmet, hogy vannak, akik egyhavi úgynevezett „depo
szteroiddal” próbálják átvészelni a pollenes időszakot, ezt a módszert a
tüdőgyógyászszakma nem támogatja. Ugyan egyetlen injekció egy hónapra
biztosíthat tünetmentességet, csakhogy ez a megoldás többet árt, mint
használ, hiszen a szteroid jóval hosszabb időre terheli meg a
szervezetet, mint szükség volna. Az allergia támogatott orvosságainak
egy részét a háziorvos is felírhatja, a krónikus betegeket szakorvosok
látják el a tüdőgondozókban. (Danó Anna)
