2010. 04. 04. - Sok középkorú, és az ismétléseknek köszönhetően a
fiatalabbak is bizonyára emlékeznek egy régi természetfilmre, melyben
néhány turista keresztülsétál Magyarországon. Ha a film nem is ugrik be, a kereket maga előtt toló (és azzal távolságot mérő) alak biztos ismerős mindenkinek. A film természetesen a Másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pár rendezésében, a helyszín pedig, az Országos Kéktúra útvonala. A film forgatása óta jó néhány év eltelt, de a hazai túrázók számára továbbra is a legnagyobb falat a Kéktúra teljesítése.
A túra érint sokak által ismert, közkedvelt kirándulóhelyeket, és valószínű sokszor jártunk is már valamelyik szakaszán, de a teljes útvonal teljesítése már nem egyszerű feladat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy eddig nagyjából 4500 főre tehető azoknak a száma, akik teljesítették a több mint 1100 kilométeres távot. Aki kedvet és persze kellő energiát érez magában a túra teljesítéséhez, a Magyar Természetbarát Szövetség központjában és megyei szervezeteinél igényelt igazolófüzetbe történő bélyegzéssel igazolhatja a teljesítést. A bélyegzés külön hangulatot ad a túrázásnak, hiszen nem egy helyszínen talán a túra legnehezebb feladata az igazoláshoz szükséges pecsét megszerzése. A hivatalos pecsétek mellett a MÁV és akár cégbélyegző is megfelelő igazolást adhat. A teljesítésnek nincs időkorlátja, bármilyen megosztásban, bármilyen szakaszokban teljesíthetjük és a haladási irány is szabadon választott.
Az igazoló füzet ad egyfajta iránymutatást és több hasznos információt is tartalmaz. A túrát huszonhét résztúrára osztja, és azok átlagos teljesítési idejét is feltünteti. Első túrának a nyugati kiinduló ponttól (Írott-kő) Sárvárig tartó szakaszát jelöli, így ebben a megosztásban a Zempléni szakasz, Hollókő végállomással az utolsó. Az egyes szakaszok távolsága változó, a középső, Pilis, illetve Budai hegységbeli szakaszok rövidebbek. Sokan a túrát kezdőknek ezeket a szakaszokat ajánlják amolyan bevezetésnek a nagy túrák előtt.
Aki a "hivatalos" sorrendet választja, rögtön az egyik leghosszabb szakasszal kezdheti a túrát, az Írott-kő-Sárvár szakaszon mintegy hetven kilométeres távot kell teljesíteni. Sorozatunk első részében ezt a szakaszt mutatjuk be részletesebben.
A kiindulási pont a Kőszegi-hegység (és egyben nyugat-Magyarország) legmagasabb pontja, a 883 méter magas Írott-kő. Ide többnyire Velemből érkeznek a túrázók. A helyenként meredek szakaszokat is tartalmazó út során megpihenhetünk a Szent-Vid kápolnánál, valamint elhaladunk a Kéktúra korábbi kiindulópontját jelző emlékmű mellett is.
Az Irott-kő tetején lévő kilátó az osztrák-magyar határon fekszik. Sokáig csak Ausztriából volt látogatható, napjainkban természetesen nincsenek ilyen kötöttségek. A túra alkalmával itt pecsételhetünk először igazolófüzetünkbe.
A hegytetőről lefelé, Kőszeg felé indulunk tovább. A következő pecsételő helyig, a Hétvezér forrásig négy kilométeres út vár ránk. Útközben megtekinthetjük a Stájerházakat, illetve az Erdészeti Múzeumot. A házakat az 1750-es években Stájerországból a környékre települt erdészeknek építettek és még az 1950-es években is lakták némelyiket. A források előtt érdemes megállni az Óház-tető kilátójánál is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre.
A hét forrás a Millenium évében "kapta meg" honfoglaló vezéreink neveit, így innentől említik Hétvezér forrásnak. Itt egy kis fém doboz rejti a második pecsételéshez szükséges pecsétet. A forrásoktól Kőszegig egy hosszabb, 10 kilométeres szakasz vár ránk. Útközben rövid kitérőt tehetünk a Pintér-tető észak-keleti oldalában álló Trianon kereszthez. A 8 méter magas beton kereszt lábánál az elcsatolt Vas megyei települések neveit olvashatjuk.
Általában az első túrát egyben teljesítők az Írott-kő-Kőszeg szakaszt tervezik egy napra, tehát az első éjszakát Kőszegen töltik. Kőszegen több pecsételési lehetőség is van.
A túra áthalad a belvároson és Szeleste felé halad tovább. Ez a szakasz viszonylag könnyű terep, viszont a távolság itt sem kevés, 35 kilométerrel kell megküzdeni. A szakaszon két pecsétet szerezhetünk, a tömördi templomnál és az abládi malomcsárdánál találunk pecséteket. A szakasz végállomása Szeleste, ahol akár hosszabb pihenőt is érdemes tartani, hiszen kitűnő vizű gyógyfürdőben pihenhetjük ki a túra fáradalmait, de a 13 hektáros arborétumot és a kastélyt is érdemes felkeresni. A településen, a vasútállomáson szerezhetünk igazoló pecsétet.
Az első túra utolsó szakasza a Szeleste és Sárvár közötti húsz kilométeres etap. Útközben Bögötön és Csényeújmajornál pecsételhetünk. Ez a szakasz sem bizonyul nehéznek, többnyire szántóföldek mellett, erdőszéleken visz az út. A túra végállomása Sárvár (a vasútállomáson pecsételhetünk).
Még leírva sem rövid az első túra és akkor még nem beszéltünk a többi huszonhatról. Így is látható, hogy igen komoly vállalkozás a teljes túra teljesítése, de ha sikerül elmondhatjuk, hogy egy nem mindennapi útvonalat jártunk be és nem mellékesen életre szóló élményekkel gazdagodtunk. Vass László
