2010. 10. 24. - Még a legelvakultabb városlakók életükben is legalább
egyszer jártak már gyalogszerrel a főváros környéke és a Pilis
legkedveltebb túracélpontján, Dobogókőn, ha máskor nem, egy régi
osztálykiránduláson. Az ünnepi hétvégén a hideg ellenére érdemes kiruccanni a szabadba. Könnyebb, nehezebb túraútvonalak közül ajánlunk néhányat a fővároshoz közeli hegységekben. Dobogókőn a legegyszerűbbtől, a kifejezetten nehéz útvonalakig bármit megtalálhatunk. A tetőről számos hosszabb-rövidebb túrát tehetünk a környéken a rendelkezésre álló idő, illetve felkészültségünk függvényében. A szentendrei HÉV-vel Pomázig kell utazunk, majd innen az óránként induló menetrendszerinti buszokkal érjük el Dobogókőt. Aki végállomásként tekint Dobogókőre, nem marad látnivaló nélkül akkor sem, ha nem indul hosszabb túrára. Az ide érkező látogatók leginkább a kilátó felé indulnak elsőre. Nem véletlen, hiszen a hétszáz (a kilátón elhelyezett tábla szerint pontosan 699,746) méteres magasságból gyönyörű kilátásban lehet részünk. A könnyebb eligazodást a kilátó korlátján elhelyezett információs tábla segíti. A kilátó alatti sziklafal tövében helyezkedik el a Siketnémák Mária Kegyhelye, melyet siketnéma turisták építettek 1926-ban.
Dobogókőt elhagyva szinte bármerre indulunk előbb (vagy utóbb) valamilyen ismertebb látnivalót találunk. Mi most a talán legismertebb, az évente közel hatvanezer turista által felkeresett Rám-szakadék felé vesszük az irányt.
Bár nem a "világvégére" indulunk, nem árt felkészülni a túrára (ez igaz a környék valamennyi útvonalára), mert a Rám-szakadék, főleg rossz időben veszélyes is tud lenni. A hidegebb, nedves reggelek miatt ajánlott a zárt, vízhatlan túrabakancs ( indulás előtt nem árt vízhatlan spray-vel kezelni), mely egy kiadósabb eső után igazi főnyereménnyé válhat. Ha már eső: vigyünk magunkkal esőkabátot, ponchót, esetleg egy váltás pulóvert. Rétegesen öltözzünk, gondolva arra, hogy az erdőben fokokkal hűvösebb lesz, mint a városi kiindulási pontunkon. Legyen nálunk folyadék, esetleg némi ennivaló is, bár Dobogókőn étterem és büfé is üzemel. Az útvonalak jól követhetőek, ezért turistatérképre csak akkor van szükségünk, ha letérünk ezekről, vagy ha egy kicsit komolyabb erdőjáró képében akarunk tetszelegni a szembejövők előtt. A Rám-szakadékot Dobogókőről a sárga jelzésű úton érjük el. Ebből az irányból a szakadék felső pihenőhelyére jutunk. Innen a zöld jelzés vezet végig a szakadékon. A szurdokban nem egyszerű az előrejutás, nem véletlenül tartják a Rám-szakadékot az ország legnehezebben járható jelzett turistaútjának. Összesen 112 méteres szintkülönbséget kell letudnia az itt túrázóknak, az út során, több helyen kiépített kapaszkodók, létrák segítik a haladást, így itt még a magashegységekben megszokott via ferrátákat is kipróbálhatjuk. Nem teljesen ugyanaz mint a Tátrában, de nehéz, igazi élményt nyújtó túra végigmenni ezen a szakaszon, s ha sikerül sérülés nélkül megúszni még büszkélkedhetünk is másnap a kollégáknak..
Kismaros, Királyréti Erdei Vasút
A fővárosi kocatúrázók másik, igaz talán kevésbé felkapott célpontja a Börzsöny, azon belül is a legkézenfekvőbb kiindulópont Kismaros. Mégpedig azért Kismaros, mert ez az egyik végállomása a Királyréti Erdei Kisvasútnak. A hétvégi kirándulások tervezésekor szinte mindig elhangzanak a "menjünk kisvasutazni a gyerek miatt" kezdetű, vagy ehhez hasonló mondatok az apukák/anyukák szájából, persze a gyerek mellett a szülő is ugyanúgy vágyik az erdei zötykölődésre. A kedvencek közül az első, a királyréti vasút erre tökéletes választás.
A vonatozást korábban kezdhetjük, mert Kismarost legkönnyebben a MÁV segítségével érhetjük el Budapestről. A Nyugati Pályaudvarról induló vonatok alig több, mint féórás út után érkeznek Kismarosra. A kisvasút délelőtt óránként, délután kétóránként indul Királyrét felé, ahova fél órás út után érünk el. A vonatozást érdemes félúton, a Szokolya-Mányoki megállóhelynél egy rövid időre megszakítani. A megállótól nem messze, Szokolya falu szélén, egy fennsíkon találjuk a Kacár tanyát. A tanyáról gyönyörű kilátás nyílik a környékre, de nem elsősorban erről nevezetes. A tanya hűen, és ami igazán érdekes működés közben mutatja be a magyarság népi kultúráját. Az ide látogatók nem csak megismerhetnek, hanem ki is próbálhatnak különböző mesterségeket, bepillanthatnak egy századfordulós gazdaság mindennapjaiba.
A kitérő után a kisvasúttal elérjük a Királyrétet, a Börzsöny talán legismertebb kirándulóhelyét. Igazi vendégváró hely szállodákkal, éttermekkel, ugyanakkor csendes, elszigetelt erdei hangulattal. A Királyrét talán legszebb része a Kastélyhotel mellett, fákkal körülvett tó, a Királyréti-tó. A pár éve rendbetett víz mára már kitűnő horgászvízzé fejlődött. Partján kellemes sétát tehetünk, akár az esti órákban is, mert a tópart teljes egészében megvilágított.
Királyrétről kisebb-nagyobb túrákra is indulhatunk. A rövidebb túrák célpontjai lehetnek a Bajdázó-völgy, vagy a Királyrét felett magasodó Várhegy csúcsa. Hosszabb, de könnyűnek minősíthető túrával érhetjük el Nógrád várát. A börzsönyi várak közül nem ez maradt meg a legszebb állapotban, de romantikus romok és szép kilátás várnak majd minket utunk végén. A nehezebb túrák közül a Nagy-Hideg-hegy csúcsának, és a Börzsöny legmagasabb pontjának a Csóványos csúcsának megmászását ajánljuk. Mindkét túra több órás, gyakran igen nehéz terepen halad, ezzel mindenképp kalkuláljunk indulás előtt. A gyakorlatlan túrázók gyakran elkövetik a hibát, hogy az újonnan vásárolt túratérképet nézegetve csak a távolságot és az útvonalakon feltüntetett időtartamot veszik figyelembe, a közben leküzdendő magassági különbséget nem. Kellemetlen élményektől, vízhólyagoktól és a megszégyenítő visszafordulástól óvhatjuk meg magunkat, ha nem hagyjuk figyelmen kívül azokat a furcsa, egyre sűrűsödő koncentrikus vonalakat a térképen, amik a helyek magasságát hivatottak jelezni.
Aki pedig inkább a kényelmes vonatozást részesíti előnyben, ne adj isten kisvasútfüggő, a Börzsönyben további lehetőséget találhat a Nagybörzsönyi Erdei Vasúton, illetve a csak hétvégén közlekedő Kemencei Kisvasúton.
