2010. 11. 06. - A Tokaj-hegyaljai az ország legismertebb borvidéke. Neve és leghíresebb terméke a Tokaji Aszú világszerte ismert és elismert. A tájegység névadó városa Tokaj, Miskolctól ötvennégy kilométerre fekszik. A város fejlődésében nem csak a bortermelés játszott szerepet, fontos közlekedési csomópontként is szolgált. Már a török időkben a három részre szakadt országban élők számára a három terület találkozásán fekvő város jelentette a kapcsolatot. Később hosszú évekig jelentős közúti forgalmat bonyolított le, a nagy forgalmú só út a városon haladt keresztül. A Tiszán ehhez hasonló méretű átkelő csak Szolnokon és Szegeden volt. Amennyiben a Tiszát átszelő hídon érkezünk a városba, első látnivalónk a Bodrog és a Tisza gyönyörű találkozása. A két folyó és a közeli 514 méteres Kopasz hegy valósággal közrefogja a várost.
Tokaj nevét 1353-ból őrzi írásos emlék, de a környéket már 1067-től Tokaj néven emlegetik. A tájnak többször volt közismert ura, hiszen tartozott a Hunyaidakhoz, Szapolyaiakhoz. Egészen a világháborúkig folyamatosan fejlődött, polgárosodott, a borvidék bevételei jómódot biztosítottak az itt élőknek. A háborúk évei után ez a lendület megtört, a város jelentőségét fokozatosan vesztette, jellemző, hogy városi rangját is csak 1986-ban kapta vissza. Mára kedvelt turista célponttá vált. Megbecsülésének jeleként, valamint a környéken végzett borászati munka elismeréseként 2002-től a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék a Világörökség részévé vált.
A borvidék nyolcvanhét kilométer hosszúságban három-négy kilométer szélesen, hétezer hektáron terül el, ebből jelenleg nagyjából ötezer hektáron folyik szőlőtermesztés. Területén megkülönböztetnek első és másodosztályú területeket. A borvidékhez tartozó terület huszonhét települést érint. A terület jelentőségét mutatja az a tény is, hogy a világ első zárt borvidékeként működik 1737 óta. A zárt jelleg értelmében tájidegen szőlőt, mustot, bort nem lehet a területre hozni. A tokaji jellegre, illetve magára a Tokaji névre sok terület igényt tart, pontosabban inkább tartana. Számos vita, területi elemzés látott napvilágot az idők folyamán, természetesen úgy alakítva a borvidék képzeletbeli térképét, hogy az a mindenkori készítő számára megfelelő legyen. Néhány település (Abaújszántó, Bodrogkeresztúr, Mezőzombor, Erdőbénye, Olaszliszka, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Mád, Tállya) azonban mindig a képzeletben meghúzott határvonalon belül helyezkedett el. A mai huszonhét település gyakorlatilag az összes olyan város és község, amely a történelem során a hegyaljai borvidékhez tartozott. Ez alól kivételt képeznek a megszűnt, egyesült települések, illetve az országhatáron túlra került települések.
