2010. 10. 29. - Az Őrség néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát őrző
táj. Az egyetlen olyan tájegység Magyarországon, melynek lakói a
honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi
kiváltságlevelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők,
azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Ezért is nevezzük ezt a tájat
az ország egyik legősibb magyar vidékének. Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerű formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük futó patakok teszik tagoltabbá. A területek nagyságát tekintve az erdők a legszembetűnőbbek. A tájképet azonban dombtetei kaszálórétek, völgyalji láprétek, apró mocsarak és lápok szabdalják. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont.
Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalként használták fel.
Egyedülálló szerfalvak
A szerfalu elnevezés az Őrség és a Göcsej dombvidékein elterjedt településforma. Egy különleges közigazgatási egység, amely egymástól elhatárolódó, dombhátakra vagy domboldalakra települt kis házcsoportokból állt. Ezeket szeg- vagy szerfalvaknak hívták. Ez a településforma átmenet a csoportos és a szórványtelepülés között.
A szeres települések többségét kisnemesek lakták, akiknek ősei határőrök voltak. Míg a középkorban a szerek a dombok alsó harmadában, a mocsaras völgyek szélén álltak, a török korban felhúzódtak a domboldalakra és a dombhátakra. A szeres települések apró házcsoportjai állhatnak 1-2 kilométerre is egymástól, de előfordul az is, hogy csak néhány teleknyi távolság volt közöttük. Egy-egy falu általában 5-10 házból állt.
Szalafő, Pityerszer
Szalafő hét halmon épült, mindegyik dombján egy-egy "szer" fekszik: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer illetve Pityerszer.
Aki erre jár, semmiképp se hagyja ki a környék talán legérdekesebb látnivalóját, a Szalafőn található pityerszeri falumúzeumot, ahol megnézhetjük a vidéknek ezt a jellegzetes ősi faluszerkezetét. A szalafői szerek a Zala völgyét övező dombláncok tetején épültek, s a települések egyik jellegzetessége, hogy a házak között nincsenek kerítések. Az egyes porták határát, öreg fák, vagy mesterségesen emelt földhányások jelezték.
Pityerszer házainak többsége a 19. század elején épült, ez alól egyedül az úgynevezett csordásház kivétel, amelyet a 18. században húztak fel. Jellegzetes, kis ablakos oromzata jelzi, hogy ez az épület füstösház volt, azaz az egyetlen helység - a benne álló kemencével- konyhaként és lakószobaként is funkcionált.
Őrállók útja és dödölle
A térségben az egyik legjobb program, az Őrállók útja elnevezésű kétnapos ismeretterjesztő, természetjáró kirándulás. Eredetileg iskolások számára állították össze a programot, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők rájöttek, hogy kisebb nagyobb módosításokkal felnőtt csoportok is ugyanúgy élvezik a téglaégetőt, a lakó-, és gazdasági épület látogatásokat, a tájjellegű gyümölcsfák gyűjteményes kertjét, Szalafőn a Pityerszeri Falumúzeumot, az Őserdő természeti értékeit, őshonos gazdálkodási módokat, valamint az őrségi szárított vargányalevest és a helyiek specialitását, a dödöllét. Vass László
