2012. május 6. - Nos, eljött ez a pillanat is. Itt állunk a Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége, a Kelemen-havasok lábainál. Tudjuk róla, hogy ő Erdély legfiatalabb hrgysége is, a maga úgy 6-9 millió esztendejével. Déli szomszédjától, a Görgényi-havasoktól a magának szép vöégyet kimunkáló Maros választja el. És mivel a vulkán szoknyáján nincsenek települések, a szinte érintetlen erdők, a marosba siető patakok hosszú völgyei mentén a hegység lábáig lehúzódnak.
És igen, azt is tudjuk, hogy a Kelemen hordozza a Kárpátok legmagasabb vulkáni csúcsát, a több mint kétezer méteres Nagykövest. De van e tájékon valami, amit tudni nem, csak érezni lehet. Valami megmagyarázhatatlan varázsa a végtelen erdőknek, a sejtelmes sziklás gerinceknek, az áthatolhatatlan ős, buja vadonnak, amit talán csak az ősi tudást hordozó írófejedelem, Wass Albert tudott szavakba önteni.
Azt zúgják itt a patakok, arról énekelnek a szelek, azt súgja a Kelemen a Hazajárónak, hogy nyitott lélekkel közelítesz, valódi csodákban lesz részed.
