A határ menti kisvárosba, Kőszegre utazók számára nemcsak a város, hanem a környékén lévő, az Írottkő Natúrparkhoz tartozó Kőszeg-hegyalja is sok látnivalót kínál. Az öt Kőszeg közeli település alkotta Kőszeg-hegyaljára Szombathely irányából a 87-es számú főútról Lukácsházánál Velem-Bozsok felé letérve juthat el az autós. Kőszegről Cák irányából vezet ide az út. Szombathelyről, illetve Kőszegről menetrend szerinti autóbusszal is meg lehet közelíteni a térséget.
Szombathely irányából Kőszegdoroszló a Kőszeg-hegyalja kapuja. A több mint négyszáz lakosú település nevét először 1279-ben említik. A község közelében kora vaskori csontvázas sírok és késő vaskori kerámiatöredékek kerültek elő. Szent Mártonról elnevezett temploma alapjaiban román kori eredetű, amelyet 1769-ben építettek át. A közigazgatásilag a településhez tartozó, ám Kőszeghez közelebb fekvő Pogány-hegy látványossága a néhány régi, egysejtű boronafalú pince.
A következő település Kőszegszerdahely, ahol a Szombathelyről és Kőszegről érkező út találkozik. A falu első okleveles említése már 1374-ben a község vásártartó jogát igazolja. Határában késő vaskori kelta település nyomait és népvándorlás kori temetőt találtak. A Völgy-dűlőben egy feltehetőleg az I. századból származó téglaégető kemencét tártak fel. Az alig valamivel négyszáznál több lelkes település Mindenszentekről elnevezett középkori temploma, román nyomokat hordozó erődített temploma a 17. századtól kezdve a Sibrik család temetkezési helye volt. A 18. században barokk stílusban építették át.
A település közepén válaszút elé kerül az utazó, ha letér jobbra, akkor pár kilométer megtétele után Velembe érkezhet. Előbb azonban érdemes egy megállót beiktatni a Kőszegszerdahely határá- ban lévő, ám közigazgatásilag Velemhez tartozó, ipari műemlékként nyilvántartott, működőképes vízimalomnál. Nevét a legutóbbi tulajdonosokról, a Schulter családról kapta. A felsőőri famíliában apáról fiára szállt a molnármesterség. A Szerdahelyi-patakra települve egykoron négy malom is dolgozott, mára csak ez az egy maradt közülük. A malom az 1500-as évek második felében az iratok szerint a Batthyány családé lehetett, majd az 1700-as években már a Sibrik-uradalom része volt. A szájhagyomány szerint egy éjszaka itt rejtőzködött Sobri Jóska, a híres bakonyi betyár. A mai épület helyén korábban boronafalú, zsúptetős malom állt, amelyben két vízkerék forgatta a köveket. Ezt azonban 1913-ban lebontották, de a következő évben Velem és Kőszegszerdahely lakosainak összefogásával kőből újjá- épült. A malmot 1979-ben ipari műemlékké nyilvánították, majd helyreállították, s múzeummá alakították.
Velem határában épült fel Novákfalva üdülőfalu. A létesítmény házikói szálláshelyként szolgálnak, ám ezen túlmenően számos szolgáltatást és programot kínál az üdülőfalu. Velem már az újkőkorban is lakott volt. A patak két partján lévő házak eredetileg a csűrös település szerint készültek. Ezt a 19. század elején zársorúvá alakították. A lakóházaknak rendszerint oszlopos, tornácos udvari szárnyuk volt. Sajnos mára nem sok épület maradt fenn ebből az időszakból. A két világháború között fedezték fel a település természeti értékeit, amelynek nyomán fellendült az idegenforgalom. Több üdülő épült a községben. 1944-45-ben a menekülő Szálasi-kormány rendezkedett be a faluban. A ma népművészeti alkotótelepként működő Stirling-villában helyezték el a miniszterelnökséget, s őrizték a koronát 1944. december 29. és 1945. március 19. között. 1944. december 24-én pedig itt tartották az országgyűlést.
A velemi Szent Vid-hegyen lévő templomhoz a településről turistaút vezet, de gépjárművel is megközelíthető úgy, hogy az utolsó néhány száz métert gyalogosan kell megtenni. A Szent Vid-templomot az első írásos források a 17. században említik, ám a kutatók a tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak. Az egyhajós barokk épületet 1859-ben építették át, s a közelmúltban újították fel.
Velemből Bozsokra és Cákra is el lehet jutni túraútvonalakon gyalogosan, ám az autósoknak vissza kell térniük Kőszegszerdahelyre ahhoz, hogy felkereshessék a két másik falut. Velemből a hegyen keresztül vezet kiépített út Kőszegre is, ami nemcsak az autósoknak, hanem a túrázóknak is jó lehetőséget kínál.
A 420 lakos körüli Bozsok határában őskori kőeszközöket, míg a községben római villa maradványait találták meg. A település fölötti völgyből indult a római kori Szombathelyt, Savariát ellátó vízvezeték egyik ága. A község egyik nevezetessége a szállodaként működő Sibrik-kastély, amelyről sokáig azt tartották, hogy Mátyás király vadászkastélya volt. A feltételezések szerint az Árpád-kori alapokon előbb egy nemesi lakóház épült, amelyet az első írásos emlékek 1554-ben említenek. Ezt az 1600-as évek első felében alakították át erődített várkastéllyá. 1702-ben korszerűsítették, s 1815-ben nyerte el mai formáját. A községben két rom is található. Az egyik a Batthyány-kastély, amelyet 1841-ben egy villámcsapás nyomán keletkezett tűz pusztított el. Itt vendégeskedett 1698-ban II. Rákóczi Ferenc, majd 1813-ban Ferenc császár is. A másik pedig a volt Szentháromság-templom, amely a középkori eredetű Szent Anna-templom mellett található. Bozsok látnivalói közé tartozik még a Szent József tiszteletére 1775-ben épített kápolna is.
A mintegy 230 lelket számláló Cák határában római kori sírdombokat, a múlt század elején frank mintájú, szárnyas vaslándzsákat találtak a kutatók. A 19. század végéig komoly szőlő- és borkultúra volt a településen, ám a filoxéravész ennek véget vetett. A szőlőket újratelepítették, ám régi jelentőségét már nem nyerte vissza. A korábban is komoly gesztenye- és gyümölcstermesztés került inkább előtérbe. A község határában látható, talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű épületek sem bor, hanem jórészt gesztenye és gyümölcs tárolására szolgáltak.
Erős D. Zoltán