2014. augusztus 14. - Záhony – Szülőhelyén a városháza falán márványtábla őrzi a Kisvárdához is kötődő, 1996-ban elhunyt jeles alkotó emlékét.
Csergezán Pál tizenöt évesen került a fővárosba, ahol előbb az Iparművészeti Iskola építész szakán tanult, majd a katonai szolgálat és az orosz hadifogság után 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskola grafika szakán. Olyan jeles tanárok pallérozták a tudását, mint Barcsay Jenő és Ék Sándor.
Kezdetben neves irodalmárok (például Fekete István, Juhász Ferenc, Gorkij) és a természetkutató Kittenberger Kálmán könyveinek illusztrátoraként, valamint ifjúsági és népszerű tudományos könyvek társalkotójaként, továbbá számos diafilm rajzolójaként szerzett magának elismertséget. Később egyre inkább a természetfestészet, az állatvilág ábrázolása felé fordult és a hazai tárlatok mellett többek között Köln, London, Monte Carlo, München, Párizs közönsége csodálhatta meg ihletett természetábrázoló művészetét. Németország mellett egy ideig a perzsa sah udvarában élt és dolgozott, aki személyében találta meg a világ legjobb ló-festőművészét.
Halála után az ország több pontján is emlékoszlopot, emlékhelyet létesítettek a tiszteletére, a Budai-hegység legmagasabb pontján pedig egy látványos fából emelt kilátó viseli a nevét. Szülővárosában a Millenniumi Vadászati Bizottság és az önkormányzat állított 2000-ben emléktáblát az elmúlt század egyik legjelentősebb természetfestőjének. Tancsik Róbert