M. S. Mester Emlékbizottság alakult (gondola/ForestPress)

Vizitáció

M. S. mester (a 16. század elején) a középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Mindössze hat képe ismeretes, melyek a selmecbányai római katolikus templom főoltárát díszítették.
Július másodikára, Sarlós Boldogasszony napjára, és a karácsony előtti hétre, a hontszentantali magyar zarándoklatra összpontosítja rendezvényeit az M. S. Mester Emlékbizottság. A civil testület április 7-én alakult meg Budapesten. Célja, hogy felidézze a fél évezreddel ezelőtt alkotó magyar festőművész: M. S. mester európai rangú teljesítményét.

Az M. S. mester-emlékbizottság elnöke, Molnár Pál újságíró a gondolának elmondta: a középkori művész leghíresebb képe, a Mária látogatása Erzsébetnél - Vizitáció - Sarlós Boldogasszony napjához kötődik: a katolikusság ekkor ünnepli meg ezt a bibliai alkalmat. Ezért erre a napra elsősorban a Sarlós Boldogasszony nevét viselő templomokban kis egyházzenei koncerteket szerveznek: a helyiek bevonásával. .
Hazánk területén ma több mint hetven Sarlós Boldogasszony templom áll, ám az budapesti értelmiségiekből, köztük képzőművészekből, filmrendezőkből álló emlékbizottság a határon túli magyar közösségeket is be akarja vonni az ünneplésbe; a Felvidéken már több helyről jelezték együttműködési szándékukat
Központi hangversenyt is rendeznek egy gazdag keresztény hagyományú városban; ugyanitt ezen a napon képzőművészeti kiállítást is tető alá hoznak, elsősorban az M. S. mester-díjas művészek alkotásaiból, és más rangos festők és szobrászok munkáiból.
Magát az M. S. mester-díjat a hagyománynak megfelelően Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án adják át a budai Várban. M. S. mester fennmaradt és ismert hét táblaképe közül egy a franciaországi Lille-ben, egy Budán a Nemzeti Galáriában, négy az Esztergomi Keresztény Múzeumban csodálható meg, egy pedig a felvidéki Hontszentantalon, a helyi templomban függ. Ez utóbbi kép Jézus születését ábrázolja, így a karácsonyhoz kötődik. Az emlékbizottság a karácsony előtti hétre hontszentantali magyar zarándoklatot hirdet, hogy minél több kárpátmedencei - és a tengerentúlon élő - ember megtekintse a magyar Michelangelóként is emlegetett festőóriás művét.
M. S. mester a felvidéki Selmecbánya vártemplomának oltárművéhez készítette nyolc táblaképét, és a Feltámadás című alkotásra írta rá névjelét és a munka elkészültének évét: M S 1506. Személyének azonosítása vitatott: egy friss feltételezés szerint Martinus Strigoniensis, azaz Esztergomi Márton festőművésszel azonos.