Az állatok velem
rokoni lények.
Bennük a létről emberi tudást érzek.
Szarvas úszik az árban, lehúzza, koronája:
– a Csele-patakban magyarok királya.
Benépesítik a Földet, egymást kiirtják.
Tudják, amit a spanyolok, érzik, amit az inkák.
Rokonaim parasztok, indiánok, bölények:
– néznek apám szeméből kipusztult állatok, népek.
Látom őket – felbődül
a történelem bennem:
– mennyi emberi az állatban, állati az emberben.
Az ember kulturált vad, nagyobb a bűne:
– képes az erkölcsre,
kapható a bűnre.