Ismeretem szerint vezérigazgató úr éppen 15 esztendeje van a részvénytársaság élén. E teljesítményért a lap olvasói nevében gratulálok, s egyben arra kérem, röviden idézze fel az elmúlt másfél évtizedet.
– Először is köszönöm a gratulációt, valóban nem egyszerű tizenöt esztendőt eltölteni vezetőként egy cég élén, különösen nem akkor, amikor a politikai berendezkedés, a társadalom, a szakma és az egész magyar gazdaság átalakulóban volt és van ma is. Igen nehéz időszakok és könnyebbek is voltak az életünkben.
A kilencvenes évek elején a magas infláció, a tőkehiány volt a legfőbb gondunk a részvénytársasággá alakulás mellett. Majd fellendülés volt a piacainkon, nőtt a fatermékek iránti kereslet, és az eredményes gazdálkodás lehetővé tette a nagyobb méretű fejlesztéseket.
Jelentős beruházásokat hajtottunk végre főleg az erdőfeltárás, benne az erdei vasút korszerűsítésével, gépesítésünk pedig a talaj- és újulatkímélő új technológiákhoz alkalmazkodott. Legkedvesebb emlékem, hogy egy jó „csapattal" küzdöttük végig ezt a nehéz időszakot. Majd 2000 körül a faipar válsága volt a legnagyobb gondunk, amin csak nagy nehézségek árán lettünk úrrá. Majd az európai uniós csatlakozás újabb lendületet adott a stabilizálódó gazdálkodásunk továbbfejlesztéséhez, fejlődéséhez. 2006-2007-ben egyértelműen erős, hatékony és nyereséges cég volt a Zalaerdő.
- A visszaemlékezés után térjünk rá napjainkra. Az előző év egyértelmű sikerei után mintha nehezebb időszakot élt volna át 2008-ban a Zalaerdő Zrt. Így látja ezt Ön is?
- Nem teljesen, mert a 2008-as esztendő a Zalaerdőnek - fennállása óta - a legeredményesebb esztendeje lesz, 980 millió Ft-os, azaz közel 1 milliárdos adózatlan eredményre számítunk. Magas fapiaci árakon jelentős kereslet volt termékeinkre.
A rekord eredményhez 7 milliárd körüli árbevétel és 1 milliárdot meghaladó beruházás, fejlesztés járul. Ám a nyári üzemanyagár-robbanás jelentős költségnövekedést is eredményezett, és emelnünk kellett a gépkocsi-használati költségtérítéseket munkatársaink számára. Igen kedvező volt számunkra, hogy megszűnt a nem EU-konform erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettség 2008-ban, így ez is hozzájárult a jó eredményhez. Ám kedvezőtlen volt az erős forint árfolyam exportorientált kereskedelmünknek, benne azzal együtt is, hogy már a hazai piacokon is kötünk euróban szerződéseket.
– Talán ismét a megerősödött forint volt a bajok forrása? Tényleg, ez milyen gondokat hozott a jelentős részben exportra termelő erdőgazdaságnak?
– 2007 végén 261 Ft/EUR volt az árfolyam. A nyár végén pedig 230 Ft körül alakult. Így az át nem váltott több millió eurónk - bár számláinkon kamatozott - mégis jelentős pénzügyi veszteséget sejtetett, ha nem tudjuk azt az év végéig kedvezőbb árfolyamon átváltani. Az október közepén kirobbant hitel és pénzügyiválság nekünk először - a gyengülő forinttal -, szerencsés pénzügyi eredményt hozott, illetve egy ügyes pénzügyi manőverrel elkerültük a pénzügyi veszteséget.
— A termelés, ezzel együtt a fakereskedelem, valamint a fafeldolgozás mennyiben felelt meg az elvárásoknak? Az utolsó hetekben van még pótolnivaló?
– Fahasználatunk a 382 ezer m3-es fakitermeléssel, valamint a 383 ezer m3-nyi értékesítéssel kiemelkedő évet zár. Külön dicséretet érdemel a jó fapiaci munka, az eredményes fafelvásárlás. Kereskedő kollégáink, az erdészetekkel együtt mondhatnám, hogy az idén különösen „kitettek magukért", és oroszlánrészük van a részvénytársaság sikerében.
Küzdelmes, ésszerűen takarékos, célratörő, jó munkát végzett a Lenti Erdészet a fafeldolgozás terén, ahol a legnehezebb az volt, hogy megfelelő piacokat találjunk, és oda jó minőségű továbbfeldolgozott, több hozzáadott értéket tartalmazó termékeket adjunk el. Ez a szárított és gyalult termékekkel valóban jól sikerült.
Az utolsó hetekben sem pihenhetünk, kitartó munka és okos értékesítés kell az eredményes évzáráshoz minden területen, főleg az árbevétel és az azzal arányos eredmény eléréséhez.
– Mennyiben volt sikerágazat a vadászat? Jöttek a külföldiek, ha igen, színvonalas volt a vendégek fogadása, ellátása?
– A tavaszi őzbakvadászatok jól sikerültek, a szarvasbőgés pedig „éremesőt" hozott. A 36 db aranyérmes trófea szintén rekord a vadászati történetünkben. Ennek ellenére például a Zalaegerszegi Erdészetnél szívesen fogadtunk volna még vendégeket, de ez nem sikerült. A vaddisznóvadászatoknál még kerti és szabad területi vadászatok is előttünk vannak, amelyek várható eredményessége a kedvezőtlen esős és túl meleg időjárásban igencsak kérdéses. Vendégeink ellátása, a szentpéterföldei vadászház felújításával tovább javult az idén is. Szükség is volt erre, mert változnak a bérvadászok igényei, de az élelmiszer-higiéniai előírások is.
– Az egyes ágazatok várhatóan milyen eredményt hoznak, és milyen gazdálkodási végeredménnyel számol a zrt.?
– Az ágazatok teljesítik, illetve túlteljesítik tervüket. A részvénytársaság „hozza" az elvárt 13,1 százalékos árbevétel arányos eredményt, és ezen belül a fafeldolgozás, piaci áron számítva a feldolgozott fa árát, akkor is pozitív eredménnyel zár. A vadászat is eléri a tulajdonos által elvárt 10 százalékos üzemi eredményt.
– Az év folyamán két országos rendezvény is színesítette a Zalaerdő tevékenységét. Ez talán megtiszteltetésnek, elismerésnek is felfogható?
– A szakszervezeti sportnapok rendezésében mondhatnám ránk került a sor, s munkatársaink a szervezésben és a versenyeken is jól helytálltak. Jó választás volt André Béla nyugalmazott kollégánk „újraaktiválása" a szervezőbizottság élére. Köszönet valamennyiüknek jó hírünk öregbítéséért.
Az országos vadásznap megrendezése - jelentkező híján - hirtelen ötlet volt a Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség részéről. A Zalaerdő pedig nem hagyhatta, hogy a rendezvény sikertelen legyen Zalában, Lentiben. A nagyszerű rendezvényért kijárt minden testületnek, és személyesen különösen Néber Szilveszternek a kamara megyei titkárának az elismerés. Ám a Zalaerdő elkötelezettségét is mutatta - a sport és kultúra iránt - mindkét eredményes rendezvény is!
– Az elmúlt időszakban gyakran szóba jött az ország erdőgazdaságainak összevonása. Mostanában arról hallani, hogy a sok embert és nagy értékeket érintő intézkedés elmarad, mintha a téma körül újabban csend lenne. Ezt hogyan látja vezérigazgató úr?
– Valóban, az év utolsó harmadában ez a kérdés lekerült a tulajdonos: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a kormányzat napirendjéről is. Az a döntés született, hogy egy gondosan előkészített és pontosan kidolgozott hatástanulmánnyal alátámasztott, és a szakma által is támogatott változtatást szabad csak végigvinni, aminek több lehet a nyeresége, mint a vesztesége, mind gazdasági, mind szakmai és emberi oldalon is. Jelenleg minden erdészeti részvénytársaság pozitív eredménnyel gazdálkodik, de a kisebb cégek valóban könnyebben sebezhetők piaci oldalról, mivel nincs is meg mindenhol az úgynevezett „optimális üzemnagyság".
– És napjaink hitel-, pénzügyi és gazdasági válsága? Netán ismét szükség lesz megszorításokra, vagy ezúttal anélkül sikerül túljutni a kedvezőtlen állapoton?
– Bennünket sem fog érintetlenül hagyni, s jövőre csak harmadnyi eredménnyel számolhatunk, mint az idén. De nem tervezünk semmilyen létszámleépítést, valamennyi munkahelyünket meg akarjuk őrizni, s a közmunkaprogramban megkettőzni az alkalmazott munkavállalók létszámát. Ugyanakkor - ha engedélyt kapunk rá - 4,5 százalékos bérfejlesztést tervezünk. 2008-ra pedig a fizikai állomány - a már végrehajtott 10 százalékos alapbéremelés mellett - másfél havi jutalomban részesül, hogy valamennyivel segítsük az egyre nehezebb helyzetbe kerülő, alacsony jövedelmű munkavállalóinkat.
– Utolsó kérdésünk a szokásos: mit remél ilyen helyzetben a következő esztendőtől?
– Biztosra veszem, hogy kétszer annyi munkával fele eredményt fogunk elérni, mint az idén. Személyesen én abban bízom, hogy gyorsabban normalizálódnak a világgazdaságban a folyamatok, mint azt ma előre jelzik. Véleményem szerint sokkal több spekulatív manipuláció van a világ pénzügyi és gazdasági folyamataiban, mint azt gondolhatjuk. Létezik, hogy valódi keresletek alapján esik harmadára a kőolaj világpiaci ára pár hónap alatt? Hogy elfogy a hitelezhető pénz a bankoknál, majd ezer milliárdok vannak a bankmentő és gazdaságélénkítő programokra Amerikában és Európában, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál egyaránt? Az viszont tény, hogy az olcsó jelzáloghitelekkel felfuttatott kereslet és fogyasztás most a munkahelyek tömeges megszűnését eredményezi az egész világon a termelés visszaesésével.
A válságkezelésnek hazánkban is sok vesztese lesz, de cégünk azt szeretné elérni, hogy ennek legkevésbé sem legyenek szenvedő alanyai a Zalaerdő dolgozói. Minden erőnket arra kívánjuk fordítani, hogy mint egy erős vállalkozás, részvénytársaságunk átvészelje a remélhetőleg nem túl hosszú válságos időszakot. Reményt ad erre talán európai uniós tagságunk is. Gyenge pontunknak látszik, hogy termékeink a fogyasztás csúcsán lévő áruk és szolgáltatások „alapanyagai": építőipar, bútoripar, papírgyártás, vadászatok és vadhúsértékesítés, turizmus. Mégis összességében optimista vagyok, s nem hiszek abban a gondolatban sem, hogy a vezetői ösztönző rendszer felfüggesztése - amit tulajdonosunk esetleg tervez -, segítené a válság leküzdését.
Csak megfelelően motivált munkavállalókkal érhetjük el, hogy a Zalaerdő 2009-ben is sikeres maradjon.
Ehhez kívánok mindnyájunknak a nehézségek ellenére kellemes ünnepeket, s minden várakozás ellenére boldog, egészséges, eredményes, sikeres és szerencsés új esztendőt! Nemecz Ferenc