Ezt bizonyítja a XVII. században Sárospatakon Komensky gondolata: megtanítani a hallgatókat a mezőgazdasági gyakorlati fogásokra. Hasonló elképzeléssel találkozunk Apáczai Csere János reform-tantervében. Hazánkban az erdészeti jellegű gyakorlati oktatási lehetőség kialakításával majd két évszázada találkozunk.
Mikor í. Ferenc császár „nyilvános tanintézetté" nyilvánítja a Bányászati Akadémiát, „elrendeltetett bel, külföldi fanemek nevelésére szolgáló csemetekertek létrehozása". Az 1807. december 17-én kinevezett dr. Wilckens Henrik Dávid akadémiai tanár 1809-ben „hallgatóival már erdészeti gyakorlatot is tartott, mely célra a szászkői bányakincstári uradalomba fekvő szklenói erdők voltak kijelölve. Itt különösen a különböző erdősítési módokat mutatta be hallgatóinak úgy, hogy mindég beerdősítendő területeket választott ki, s ezeken hallgatóival rendszeresen erdősítéseket és erdőtenyésztési kísérleteket végzett". 1814. évben az udvari kamara a szklenói és repistyei erdőrészeket Wilckensnek, mint erdészeti intézeti igazgatónak kezelésére bízta meghagyva „Minthogy ezek az erdőrészek az erdészeti növendékek gyakorlati kiképzésének megkönnyítésére adattak át, azokban az összes munkálatokat: favágatást, szénégetést, erdősítést stb. Wilckens útmutatásai, .s rendelkezései szerint végezzék".
Ezeknek az erdőrészeknek összes területe 1294,87 ha volt.
Wilckens halála után utóda Feistmantel Rudolf 1835-ben a szklenói erdők helyett a Selmecbányához közelebb fekvő Kisiblye-be kéri a gyakorlatok áthelyezését, ettől kezdve itt folynak az erdészeti gyakorlatok.
Az I. világháború után a Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba költözött.
Ezt követően 1922. március 11-én "Tanulmányi erdőül pedig a város felajánlotta az ágfalvi Erdőgondnokságot a gazdasági terv szerint hozzátartozó területeivel együtt, összesen 3,366 hold és 265 n. öl terjedelemmel, vezetésével a Földművelésügyi Minisztérium Muck Endre erdőtanácsost bízta meg".
Ez a kicsiny kiterjedésénél és Sopron városával fennálló anyagi függőségénél fogva nem elégíthette ki az egész ország részére szóló erdőmérnökképzés igényeit. A városi erdőnek 1945-beni államosítása után a város egész erdőgazdaságát Tanulmányi Erdőgondnoksággá alakították. Szervezetileg és üzemi szempontból az Állami Erdőgazdasági Üzemekhez, míg tanulmányi szempontból az Erdőmémöki Főiskolához tartozott.
1950-ben a Tanulmányi Erdőgondnokság tanulmányi jellegét megszüntették és a volt Sopron városi, s a várost környező erdőkből, a Nagycenk és Sopronkövesd körül fekvő erdők hozzácsatolásával alakították ki a Soproni Állami Erdőgazdaságot. A soproni fűrészüzem is az erdőgazdasághoz tartozott. 1951-ben ismét tanulmányi cél szolgálatába állították, Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság elnevezéssel. 1953-ban az erdőgazdasághoz csatolták a Röjtökmuzsaj és Iván községek környékén fekvő erdőket, s így alakult ki az erdőgazdaság
jelenleg is meglevő területe, szervezete és üzemrészenkénti megoszlása. 1955-ben új egységként erdőgazdasági gépállomás létesült Sopronban.
A Tanulmányi Állami Erdőgazdaság célját 1951-ben a Földművelésügyi Miniszter rendelete a következőkben jelölte meg: „Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére biztosítsa az üzemi gyakorlati oktatás széles körű lehetőségeit, a Soproni Állami Erdőgazdaság üzemi feladatainak egyidejű elvégzése mellett".
Az elmúlt 30 évben a célok és feladatok részben kibővültek, részben szűkültek, de alapvetően jelenleg is meghatározóak gazdálkodásunkban. Az elmúlt évtizedekben népgazdaságunkban bekövetkezett változások, a tudományos-technikai forradalom, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődése, a horizontális és vertikális integráció kibontakoztatása, a specializáció, az erdészeti szakoktatás felé is új követelményeket támasztott.
A felsőfokú és középfokú faipari oktatás bevezetése, a mérnök- és technikusképzés
korszerűsítése, a mérnök és technikus továbbképzés bevezetése és fejlődése, az oktatás tartalmi és formai változásai, a kutatómunka kiszélesítése szükségessé tették a gyakorlati oktatás szervezeti kereteinek továbbfejlesztését is. A Tanulmányi Erdőgazdaság fokozott ütemű fejlesztése mellett szükségessé vált fejlett gazdálkodást folytató, gyakorló és bemutató gazdaságok kijelölése.
Továbbra is fő feladatunk:
— mint vállalatnak eredményes gazdálkodást folytatni,
— mint tanulmányi célt szolgáló erdőgazdaságnak biztosítani az oktatási és
kutatási feltételeket, s
— új feladatként, mint a Soproni Fagazdasági Társulás gesztorgazdasága segíteni a környék erdészeti és fafeldolgozási tevékenységét.
Erdőgazdaságunk területe jelenleg meghaladja a 17 500 ha-t. Szervezeti egységei: négy erdészet, egy műszaki erdészet és egy fafeldolgozó üzem. A viszonylag kis távolságon belül (Sopron járás) gazdálkodó négy erdészet igen változatos természeti körülményekkel rendelkezik. Területükön a hegyvidékre, dombvidékre és síkvidékre jellemző termőhelyi viszonyok gazdag skáláját találjuk.
A Tanulmányi Állami Erdőgazdaságnak megalakulásától fogva legfontosabb feladata volt:
— az erdősítési hátralékok felszámolása,
— rontott erdők átalakítása,
— az elmaradt és esedékes nevelővágások végrehajtása,
— az értékes állományok túltartásával az élőfakészlet regenerálása.
Ezen célok megvalósítása egyaránt szolgálja az erdőgazdálkodást és az oktatást.
Oktató-kutató erdőgazdasági szakemberek és dolgozók, az ifjúság bevonásával fenti célok érdekében szép eredményeket értek el. Jelentősen megváltozott és kedvezőbbé vált a faállománnyal borított erdőterület megoszlása korosztályonként.
Gazdaságunk gazdálkodási feltételeinek fejlődése egyben a gyakorlati oktatás feltételeinek fejlesztését is jelenti. Csemetetermelés kilenc csemetekertben 21 ha-on folyik különböző hagyományos és korszerű technológiákkal. Az elmúlt években jelentős eredményt ért el az erdőgazdaság a burkolt gyökerű csemeték termesztésében. A Paperpot-csemeték termesztése a tómalmi csemetekertben országosan is ismert.
Évente 40 féle fafaj csemetéjének nevelése jó lehetőséget biztosít a gyakorlati oktatáshoz.
Erdőgazdaságunk termelésében jelentős helyet foglal el a feldolgozás. Árbevételünk
60—65%-át adja. A három éve felépült új fafeldolgozó üzem kielégíti a korszerű termelési és oktatási feltételeket. Mellette jó nyereséghányaddal dolgozik a négy erdészeti fagyártmánytermelő üzem is.
A 27 100 ha-os üzemi vadászterületünk magasszintű vadgazdálkodásra alkalmas.
Az évenként terítékre kerülő mintegy 650—700 nagyvad (szarvas, őz, vaddisznó) megfelel a kilőhető vadlétszámnak. Korszerű fácántelepünk évi 30 000 tojás keltetésére képes. A felnevelt fácánokból évi 3—4 ezer db-ot üzemi vadászterületen engedünk ki. Vadgazdálkodásunk az oktatás segítése mellett jelentős deviza-árbevételt is biztosít. Erdőgazdaságunk tagja a HUN—OR Fácántenyésztési rendszernek, valamint a székesfehérvári Vadgazdálkodási és Vadértékesítési Külkereskedelmi Társaságnak.
A Tanulmányi Állami Erdőgazdaság megalakulása utáni években tiszta költségvetési
gazdálkodást folytatott, s a törekvés az évi tervezett veszteség csökkentése volt. Jelenleg az erdő- és fafeldolgozó gazdaságokkal azonos közgazdasági szabályozók szerint gazdálkodunk, de mint tanulmányi célt ellátó vállalat egyben nyereségérdekeltségű költségvetési elszámolást is végzünk. Fejlesztési célkitűzéseinket főhatóságaink támogatják.
Területünkön a sopronkörnyéki erdészetben, a műszaki erdészetben, a fafeldolgozó üzemben rendelkezik az egyetem oktatási helyiségekkel és berendezésekkel, s jelenleg a hegyvidéki és röjtökmuzsaji erdészetben történik ilyen irányú fejlesztés. Egyetemistáink és szakközépiskolásaink a tanév folyamán tantárgyi gyakorlataik jelentős részét töltik területünkön.
Az elmúlt év során három (csehszlovák, NDK, szovjet) hallgatói csoportot fogadtunk cseregyakorlatra, tanulmányútra. Második éve, hogy a motorfűrészkezelői betanított munkás tanfolyamainkon egyetemi hallgatók is részt vesznek szabad idejüket áldozva erre.
Támogatjuk az egyetemi KISZ-szervezet rendezvényeit, a fiatalok helyi és országos sportrendezvényeit (tájfutás, díjlovaglás, kosár stb.). Segítjük a fiatalok szakköri foglalkozásait. Szakembereink évenként 660—700 órát fordítanak az egyetemi gyakorlatok előkészítésére és aktívan vesznek részt azok vezetésében is. Részt vesznek a technikusképzésben és továbbképzésben.
Az egyetem, az ERTI Alpokaljai Kísérleti Állomásának, a szakközépiskolának oktatói, kutatói számos kísérletet végeznek gazdaságunkban.
Az egyetem és az erdőgazdaság vezetése a gyakorlati oktatási tanácsban — az „Együttműködési Szabályzat" szerint — tárgyalja meg és dönt a gyakorlati oktatást érintő kérdésekben. A gyakorlati oktatási tanács közreműködik az erdőgazdaság termelési, fejlesztési terveinek elkészítésében.
Ügy véljük, hogy a gyakorlati oktatás legfontosabb bemutatóeszköze maga a természet, a termelő üzem. Itt minden tárgy, jelenség és folyamat valóságos környezetében kerülhet bemutatásra. Ugyanakkor legjobb törekvéseink ellenére is az optimális eljárások megvalósítása a különböző nehézségek, az oktatók és dolgozó emberek szubjektív hatásai miatt is mindig torzul. Ezért csak arra törekedhetünk, hogy adott körülményeinkhez viszonyítva a lehető legjobb eljárásokat mutassuk be.
Ez lehet az a reális cél, amelyet hosszabb távra is kitűzhetünk magunk elé.
A helyi oktatási és kutatási intézmények, valamint erdőgazdaságunk együttes munkájával megvalósítható az oktatás további tartalmi és formai fejlesztése és korszerűsítése. Obermayer György igazgató