Az akác Amerikából származik. Európába 1601-ben, Magyarországra 1710-1720 között hozták be. Ez volt az első fafaj, amely Észak-Amerikából Európába került. Kezdetben parkfának és utakat szegélyező sorfának ültették. Erdőtelepítés céljára a magyar katonai kincstár alkalmazta először 1750-ben. Európai viszonylatban is ez volt az első erdőtelepítés.
Az alföldi futóhomok megkötése 1807-ben kezdődött, s már erre a célra is kiterjedten alkalmazták az akácot. Mezővédő erdősávokat is Magyarországon telepítettek először akáccal 1827-ben Pusztavacs környékén.
1923-ban született az alföld fásítási törvény, amelynek keretében a második világháborúig a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földterületeken 38 ezer ha akácerdőt telepítettek.
1958-ban kereken 200 ezer ha akácerdőnk volt. Ez akkor azt jelentette, hogy Magyarországnak több akácerdeje volt, mint Európa többi országának együttvéve. Az akácfa hasznosítása, ipari feldolgozása tekintetében is mi jutottunk a legmesszebbre.
A magyarországi akác kutatás-fejlesztés még ma is nemzetközi mércét jelent. Magyarországon még ma is ez a legelterjedtebb fafaj.
Erdőterületeinknek csaknem 20%-át foglalja el. Az akác világviszonylatban is a három legelterjedtebb fafaj közé tartozik.
Csak az eukaliptuszokat és a nyarakat ültetik hasonló nagyságrendben.
Az akác előnyös tulajdonságai
Gyorsan nő. Jó termőhelyeken 30-35 m magasságot és 80-100 cm-es mellmagassági átmérőt is elér. Vágásérettségi kora 25-30 év. A legjobb termőhelyeken 40-45 éves korban termelik ki. A szántóföldi fatermesztés keretében rövid (10-15 éves) vágásfordulóban is telepíthető lenne. A gyors növekedés és a nagy térfogatsúly miatt az akác szárazanyag-produkciója kiemelkedő. A Magyarországon termeszthető fafajok között csak a nyárfának van hozzá hasonló szárazanyag-produkciója.
Magról könnyen szaporítható. Az akác minden évben bőven terem, de magot csak a kijelölt magtermő állományról szabad gyűjteni!
Betegségekkel szemben ellenálló. Gyakorlatilag csak a kései és a korai fagyoktól szenved, ezért a fagyzugos helyekre nem szabad akácot ültetni!
Jól sarjad. Gyökérről és tuskóről könnyen felújítható.
Gyökérdarabokkal is szaporítható. A nemesített akácfajtákat általában gyökérdugványokkal szaporítják.
Pillangós virágú növény. A gyökérgumóiban megtelepedő baktériumok növelik a talaj nitrogéntartalmát. Az akácavar gyorsan bomlik. Akácosokban a körforgalomba juttatott összes nitrogén mennyisége kétszer akkora, mint más erdőtípusokban.
Az akácosok mezőgazdasági köztes művelésre is alkalmasak.
Jó mézelő fafaj. Az akácméz kiváló exportcikk. Évente 10-12 millió dollár értékű akácmézet exportálunk. Kiemelkedő cukorértékű (1,9 mg/virág) a direkt méztermelési célra nemesített Rózsaszín-AC akácfajtánk virága. A kommersz akácvirág cukorértéke 0,6-1,2 mg/virág.
Az akácfa nyersen is ég. Energiaértéke nagy (3520 Kcal/kg).
Az akác termőhelyi igénye
Az akác volt az első fafaj, amelynek termőhelyigényét meghatározták. „Az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok várható növekedése" című kiadványok (1970,1975) az akác telepítésére alkalmas termőhelyeket részletesen tárgyalják.
A gyertyános-tölgyes klímában 28, a kocsánytalan tölgyes-cseres klímában 24, az erdős-sztyepp klímában 61 termőhelytípuson termeszthető az akác. Az erdészeti termőhelyosztályozásban alkalmazott 43 genetikai talajtípus közül huszonkettőn lehet gazdaságosan akácfát termelni.
Az akáctermesztésre leginkább alkalmas talajtípusaink:
humuszos; homoktalaj és kombinációi; barnaföld; rozsdabarna; kovárványos barna; csernozjom barna és réti erdőtalajok; réti csernozjom; öntés csernozjom; csernozjom jellegű homok és ezek kombinációi. A szikes talajok közül csak a sztyeppesedő réti szolonyec jöhet számításba. A kavicsos-törmelékes váztalaj vagy a durva szemcséjű homok és az erősen kötött agyag akácnak nem való!
Mielőtt az akáctelepítéshez hozzáfognánk, kérjünk erdészeti termőhelyfeltárási szakvéleményt. A szakvéleményezés költségeit a szaktanácsadói hálózat keretében az állam megtéríti.
Az akác felhasználási lehetőségei
Az akác meghonosítása óta kötődik a mezőgazdasághoz.
Már a két világháború között is a kisparaszti gazdaságok kedvelt fafaja volt. Fáját jól fel tudták használni a legkülönfélébb házi szükségletek kielégítésére (pl. tűzifa, szerszámfa, épületfa stb.).
Az akácfa hagyományosan főleg tűzifaként, mezőgazdasági szerfaként hasznosul (mezőgazdasági épületfák, kerítéselemek, szőlőkarók, támoszlopok, szerszámnyelek stb.), de a vízépítés, a bányászat és az építőipar is mindig szívesen alkalmazta (pillérfa, bányafa, pallódeszka, parketta stb.).
Speciális kezelések után az akácfa felhasználási lehetőségei szinte korlátlanok. Például gőzölés hatására az akác fája megpuhul, különféle hajlított fatermékek gyártására is alkalmassá válik. A fa eredeti sárga színe is megváltozik, sötétebb,
barnább lesz. A gőzölt akácból igen szép bútorokat, burkolólapokat lehet gyártani. A korszerű fakötések alkalmazásával az akácfa hátrányos tulajdonságai (pl. a térgörbesége) kiküszöbölhetők.
A rövid fűrészáruk mini ékcsapfogazással tetszőleges hosszúságra toldhatók. Ragasztással (szélességi és vastagsági toldásokkal) tetszőleges keresztmetszetű szelvények készíthetők. (Ragasztott, szegezett tartószerkezetek, rétegelt lemezek stb.) Az így készült szelvények mérettartása, szilárdsága jobb, mint a természetes faanyagoké.
Az akácfa tartóssága szabadban 80 év, állandóan nedvesen 500 év, állandóan szárazon 1500 év. Csak a tölgynek van ehhez hasonló tartóssága.
Az akácfa bármely forgácsolóberendezéssel megmunkálható, simára gyalulható és könnyen esztergálható. Megmunkálása azonban szerszám- és energiaigényes. Késelni és hámozni csak gőzölést követően lehet. Jól fényezhető, rosszul pácolható és nehezen telíthető. Az általában használt ragasztóanyagokkal jól ragasztható (hidegen és melegen egyaránt).
Fafeldolgozási szempontból hátrány, hogy a hagyományos akácerdőkben sok a térgörbe és a kis átmérőjű rönk, illetve szálfa. Ezeket a hátrányokat ma már a nemesített akácfajták telepítésével ki lehet küszöbölni.
Akác fajtaválaszték
Az egész világon mi voltunk az elsők, akik az akác kedvezőtlen tulajdonságainak kiküszöbölése végett növénynemesítéssel is próbálkoztunk. Ez a munka még 1930-ban kezdődött Fleischman Rudolf kezdeményezésére. Az elmúlt 20 évben 10 akácfajtát minősítettünk. Hármat (Nyírségi, Zalai, Rózsaszín AC) 1973-ban, ötöt (Jászkiséri, Kiskunsági, Pénzesdombi, Császártöltési, Appalachia) 1979-ben, kettőt (Üllői, Szajki) 1982-ben.
Üzemi méretekben három fajta terjedt el (Nyírsági, Üllői, Rózsaszín AC). További két fajta most van felfutóban (Jászkiséri, Appalachia).
A Nyírségi akác 6 klónból álló klónkeverék. Viszonylag könnyen szaporítható. Ez a legelterjedtebb akácfajtánk. Hátránya, hogy villásodásra hajlamos, ezért a szokásosnál (2,5x1 m) sűrűbb hálózatba kell telepíteni. Tágabb (2,5x2 m) hálózatban többször is nyesni kell.
Az Üllői akác 3 klón keveréke. Törzse egyenes, a koronában is végig követhető. Értékes fűrészipari alapanyagot ad. Ez a második leginkább elterjedt akácfajtánk. Gyakorlatilag nem villásodik és viszonylag könnyen szaporítható.
Rózsaszín AC akác 6 klón keveréke. Virága rózsaszínű. Méhészeti célra nemesítették. Ennek van a legnagyobb mézhozama. Ráadásul még később is virágzik, mint a kommersz akác. A fatermő képessége is legalább olyan jó, mint a kommersz akácé.
Jászkiséri akác 1 klón. Ez a legerőteljesebb növésű akácfajtánk. Viszonylag nagy szárazanyag-produkciója miatt leginkább forgácsfa-, farosttá-, tűzifatermelésre alkalmas. Hátránya, hogy villásodásra hajlamos. Telepítése a Nyírségi akáchoz hasonlóan csak a szokásosnál sűrűbb hálózatba javasolható.
Az Appalachia akác 1 klón. Kettős hasznosítású fajta. Hosszabb vágásfordulóban értékes fűrészipari alapanyagot, rövidebb vágásfordulóban kiváló minőségű rúdfát ad. Ágfeltisztulása igen jő. Alig kell nyesni. Kérge sima, finoman repedezett. Hátrányaként emlegetik, hogy a vad nagyon szereti. (Ezt a fajtát szereti a legjobban.) Bizonyos esetekben (pl. vadtartás, takarmányozás) ez a tulajdonság kifejezetten előnyös is lehet.
Az akácfajták alkalmazhatóságát illetően a fenti tulajdonságok is a sokféleségre utalnak. Valamennyi akácfajtánk többhasznú! A legfontosabb haszonvételi lehetőségek: értékes fűrészipari alapanyag (fűrészrönk); kiváló minőségű szálfák (rudak, oszlopok, épületfák); nagy mennyiségű tűzifa (biomassza), méhlegelő, takarmányerdő stb. dr. Kapusi Imre