2010. 2. - Gál Sándor az országban is a legjobb Valamelyik munkahelyi verseny győzteseként él emlékezetemben Gál Sándor, a Nagykanizsai Erdészet kerületvezető erdésze. Mostani sikeréről hallva elkönyveltem magamban, hogy jó versenyző típus lehet. Pedig nem verseny volt akkoriban, hanem a számítógépes program indulásakor a munka tesztelését végezték. Társai közül a legjobban teljesített a csikótilosi, - Zalamerenye-Orosztony közötti - kerület irányítója, ezért ő rá bízták a program működésének bemutatását az erdészeteknél.
Nem vagyok kimondott versenyzői alkat, ám ha már felkértek a mostani versenyen való indulásra, gondoltam vállalom, és a legjobb tudásom szerint teljesítek - mondja újabb találkozásunk alkalmával.
És nagyszerűen teljesített, „Az év erdésze" részvénytársasági versenyén, ahol társait megelőzve első helyen végzett, s ezzel jogot szerzett az országos versenyen való részvételre.
- Talán a számítógépes bemutatkozásom azért lett jobb az átlagosnál, mert akkor is, azóta is szeretek e nagyszerű technikával foglalkozni - tér vissza a korábbi mondandójára, majd azután ejt szót a versenyzéseiről. - Néhányszor elindultam erdészeti rendezvényeken, általában dobogós helyen végeztem.
Az erdészeti és faipari sportnapokon főleg csapatban versenyeztem. Együttesünk néhányszor ezüstérmet nyert, de egyéniben most voltam a legsikeresebb. A korábbi ilyen vetélkedőkön sem tudtam első helyre kerülni, ám a dobogó alsóbb fokaira azért alkalmanként felállhattam.
Ezúttal viszont Gál Sándor került a dobogó legmagasabb fokára, így ő képviselhette a Zalaerdőt, a Pécsett május 28-29-én megrendezésre kerülő országos versenyen.
A feladatok közül az elméleti volt az erősségem. E szám megnyerése után a különböző tárgyak felismerésében holtversenyben végeztem az első helyen.
Más teljesítményeimről nem tudok, de nem lehetett nagyon rossz, ha már az első helyet sikerült megszereznem. Örülök a sikernek, mint ahogy annak is, hogy a homokkomáromi Jakabfi Feri kollégám lett a második, Sütő Szabolcs pedig pontot érő helyen végzett. Kanizsai csapatunk tehát kitett magáért. Bizonyára hasonló feladatok megoldása vár rám az országos versenyen is, ám más résztvevőkkel, az egyes erdőgazdaságok legjobbjaival kell vetélkednem. Nem lesz könnyű.
Reméli, hogy a felkészülésre majd több ideje jut, s akkor a pécsi siker sem marad el. Főnökei, a kollégái az erdészetnél és a központban, segítséget ajánlottak, a kerületvezető pedig ígérete szerint készül a versenyre, hogy ott is újabb hírnevet szerezzen az erdőgazdaságnak és a kanizsai erdészetnek.
- Bár az erdőgazdaság versenyén elméletből és felismerésből sikerült sok pontot gyűjtenem, mégis úgy érzem, tovább kell gyarapítanom ezen ismeretemet, hiszen az országoson minden bizonnyal nagyobb lesz a követelmény. Különben is e témák sok pontot jelenthetnek, hiszen az ezekre adott válaszokat súlyozottan veszik figyelembe.
Azon leszek, hogy a lehető legjobban szerepeljek. Nagy kérdés az, hogy milyenek lesznek az ellenfelek.
Szerinte a verseny feladatai, kérdései szorosan kapcsolódnak az erdészeti gyakorlathoz, így az ottani tapasztalatokat hasznosíthatja a mindennapok munkája során.
- Ezért is jók az ilyen rendezvények. Ha az újabban megszerzett ismereteket alkalmazni tudom az általam kezelt 670 hektárnyi erdőkerületben, azzal mindenki nyer. Most is többségben értékes a területem, vannak szép bükkösök és tölgyesek, de mivel akad közöttük gyengébb is, ezért van ott még tennivaló. Ezek végrehajtásában is segíthet az ilyen versengés. Akárcsak a zalakarosi parkerdő rendezésében. Persze, jól tudom, hogy nemcsak versenyekből áll az élet, évente 5-6 ezer köbméter fát is ki kell termelnünk, ami zömmel felújítóvágással történik. Mellette ugyancsak fontos feladat az erdősítés, a felújítóvágásokban történő pótlások. Sőt, kemény tennivaló a fiatalosok ápolása, amit teljesítenünk kell, hogy meghatározott időre átadható legyen a terület, hogy az utókor a mostaninál is értékesebb erdőhöz jusson.
Nincs sok tennivalója a vadászattal, hiszen kerületében három vadásztársaság is érintett, azok egyikének tagja. Számára csak a vadkármegelőzés jelent bizonyos elfoglaltságot. Mindezek után beszélgetésünk végén Gál Sándor még néhány mondat erejéig visszatér a versenyre:
- Örömmel fogadtam a kollégák személyes és telefonos gratulációját. Még inkább Judit feleségem jókívánságát, négy fiam közül pedig még a legkisebbtől is kaptam egy örömpuszit. Balázs fiam szintén telefonon köszöntött, hiszen ő Sopronban az erdészeti szakközépiskolában tanul, tehát lesz követőm a szakmában. Talán az országos verseny után is fogadhatok néhány jókívánságot.
Lapzártakor kaptuk a hírt, Az év erdésze 2010 országos versenyt szintén Gál Sándor nyerte. Gratulálunk! N. F.
