200 ezer áldozat évente: amikor a munkahely öl (hazipatika.com)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2012.04.28. - Ma van a Munkahelyi Balesetek Nemzetközi Gyásznapja Tudta, hogy évente mintegy kétszázezer ember hal meg valamilyen munkavégzés során elszenvedett balesetben és a bejelentett esetek száma hazánkban is meghaladja a százat? Ön mit tippelne, melyik a legveszélyesebb munkakör?

Egy nap a szolidaritás jegyében
Tizenöt éve Magyarországon is minden évben megtartják április 28-án a Munkahelyi Balesetek Nemzetközi Gyásznapját, amikor a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről emlékeznek meg. A kezdeményezés a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségétől indult el 1996-ban, és több mint hetven országgal együtt a következő évben Magyarország is csatlakozott hozzá. A világnap is része annak a törekvésnek, hogy felhívják a figyelmet a munkahelyi balesetek elrettentően nagy számára, az elkerülésének lehetőségeire, a munkavédelem jelentőségére. Jelenleg a világban összesen többen sérülnek meg munkahelyi, mint közlekedési balesetben, pedig ezek többnyire elkerülhetőek lennének nagyobb körültekintéssel, jobb munkaszervezéssel, biztonságosabb munkakörülményekkel.

Jogi alapfogalmak
Munkabalesetnek az a baleset számít, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Ide tartozik a munkavégzés során a részlegek közötti közlekedés, az anyagvételezés, anyagmozgatás, de még a tisztálkodás, az üzemi étkezés és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során elszenvedett baleset is, annak helyétől és időpontjától, illetve a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkába menet és onnan jövet bekövetkező közlekedési baleset azonban nem számít munkahelyi balesetnek, kivéve, ha a munkáltató céges gépjárműjével történik. A jogi fogalmak tisztázása azért is fontos, mert a súlyos vagy halálos baleseteknek büntetőjogi következményei is lehetnek: a munkáltatók, munkavezetők bizonyos esetekben, ha kiderül, hogy a munkavédelmi előírásokat nem tartották (tartatták) be, - foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés - miatt felelősségre vonhatók.

Hazai adatok, kérdőjelekkel
Magyarországon az elmúlt évtizedekben csökkent a bejelentett, regisztrált munkabalesetek száma. A rendszerváltás előtt a hivatalos statisztikákban nyolcvanezer sérüléssel járó eset szerepelt, amelyből mintegy másfélszáz halálos áldozatot is követelt. Alig több mint húsz év után, viszont már csak negyed annyi balesetről tudnak a hatóságok. Ez a változás elsőre örvendetesnek tűnik, de - például a halálos balesetek stagnáló száma miatt - felmerült a munkavédelmi szakemberekben az a gyanú is, hogy nem teljesen felel meg a valóságnak. Lehet, hogy a csökkenés csak annak a jele, hogy az esetek egy részét sikerrel titkolják el a cégek, munkaadók? 2009-ben összesen 18454 munkahelyi balesetet regisztráltak, és ebből 99 tragikus kimenetelű, halálos szerencsétlenségnek bizonyult. Az érintettek többsége férfi.

A legveszélyesebb munkakörök
Ahogy az az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) adataiból és a HR Portál statisztikájából kiderül, hazánkban a legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban és a mezőgazdaságban történik, ezeket követi a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés, de estek a munkájuknak áldozatul a kereskedelemben, sőt még az igazgatás és az oktatás területén dolgozók is. Elgondolkodtató az is, hogy az építőiparon belül is a segédmunkások vannak a legnagyobb veszélyben: a 99-ből 15 baleset közülük szedte áldozatát: többnyire magasból leesés illetve árok-, földomlás történt. Tíz esetben tehergépkocsi sofőrje volt az áldozat, három-három halálos baleset pedig hegesztők, lángvágók, kőművesek, ács-állványozók, szállító- és rakodómunkások életét követelte. A mezőgazdaság területén az erdőgazdálkodás, pontosabban a fakitermelés bizonyult a legveszélyesebb ágazatnak. Feltűnő, hogy a balesetek gyakrabban sújtják a képzetlen, alkalmi munkásokat, mint a szakmájukban dolgozókat és az is, hogy a változó helyszíneken dolgozók, az adott körülményeket kevésbé ismerők nagyobb veszélyben vannak, mint az állandó helyen már hosszabb ideje foglalkoztatottak. Extrém esetek is előfordultak ebben az évben: hárman munkavégzés közben lettek gyilkosság áldozatai.

Elég egy rossz mozdulat...
Nemcsak a munkahelyi halálesetek, hanem a kevésbé súlyos balesetek is a segédmunkát végzőket érintik a leggyakrabban, 2009-ben például közel ezer esetben. A lakatosok, a sofőrök, a gépkezelők, a raktárosok, a húsiparban dolgozók, gépjárműszerelők, eladók, hegesztők-lángvágók és forgácsolók folytatják a listát, csökkenő esetszámmal. A nőknél az eladók vezetik a baleseti gyakorisági statisztikát, félezer esettel, aztán a takarítók, segédmunkások, gyártósor mellett dolgozók, konyhai kisegítők, kézbesítők, raktárosok következnek. Száz körüli esetszámban olyan foglalkozásokban dolgozókkal is előfordul baleset, amelyekről nem is gondolnánk: így a tanárok, tanítók, ápolók, szociális gondozók is elszenvednek olykor ilyet. Anyagmozgatás, kézi szerszámok (például kés) mellett elcsúszás, elesés, helytelen technikájú teheremelés okoz a leggyakrabban könnyebb, nem halálos kimenetelű balesetet.

Az OMMF szakemberei szerint az esetek hátterében legtöbbször az áll, hogy a munkáltató elmulasztja a munkavédelmi kötelezettségeit, így például nem megfelelőek a védőfelszerelések, hiányos a munkavállalók egészségügyi ellenőrzése és munkavédelmi oktatása, szakmai képzése. Kiss Éva



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.