2013. február 28. - A nemzeti megmaradáshoz, a globális világban is
élhető élethez szükséges, törvénybe foglalt energiastratégiát kell
nemzeti konszenzussal kialakítani.
A kialakult vegyes tulajdonú energetikában helyre kell állítani a nemzeti szuverenitást megtestesítő állam (önkormányzatok) felelős szerepét. Az állam alapvető feladata: politikai, tulajdonosi és szabályozási eszközeivel az energiapolitikai célok megvalósítása. (Kormánynyilatkozat)
Magyarország energiaellátottsága csökkenő irányzatot mutat, az import részaránya 2004-ben már 69 százalék volt, az elérhető primer energiaforrások árszintje növekszik. Az összes energiafelhasználás a rendszerváltozás óta stagnált, vagy alig növekedett, s számottevő növekedésre a jövőben sem kell számítani. A lakossági és köztéri felhasználás részaránya 2003-ban 60,2 százalék, a közlekedésé 17,2 százalék volt, ami megközelíti az ipar 19,5 százalékos felhasználását. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy energiagazdálkodási szempontból a lakossági és a közlekedési szektor kiemelt jelentőségű. Egyetlen, hosszú távon is számottevő energiaforrásunk a lignit, amely hatékonyan használható villamos energia termelésére. Az ország egyéb szénforrásai kimerültek, illetve csak aránytalanul nagy ártámogatás mellett lehetnek piacképesek.
Megújuló energiaforrások – a természet által előálló energiából kevés emberi beavatkozással nyerhető energia, mint a víz-, a szél-, a napenergia, idesorolják még a biomassza- és a geotermikus energiát is – részesedése hosszú távon is csak szerény lehet a hazai energiamérlegben. Nem minden esetben indokolható a megújuló energiaforrások piactorzító állami ártámogatása, amely növeli a fogyasztói árszínvonalat. A fejlesztési támogatás pedig fontosabb helyekről von el forrásokat. A kötelező átvételű megújuló villamosenergia-források egy részének értékelhető teljesítőképessége a fogyasztói igények ellátása szempontjából kicsi, ezért jelentős tartalékkapacitások létesítését vonják maguk után, rendkívüli szabályozási terheket, többletköltségeket okoznak. Kitörési pontot jelenthet viszont a biomassza és a biogáz hasznosítása. A biomassza hasznosításhoz kapcsolódó energetikai növénytermesztés (motor hajtóanyagok, energiaerdő, energiafű) azért is hátrányos, mert az EU előírások szerint több mint egy millió hektár földterületet kell kivonni az élelmiszer célú növénytermesztésből.
Magyarország korán felfogta az atomenergia fontosságát. A Moszkva környéki Obnyinszk városkában 1954 júniusában megkezdte működését a világ első atomerőműve. Új korszak kezdődött a villamos energia termelésének történetében. A fejlett ipari országokban az ’50-es évek végén és a ’60-as évek elején számos atomerőmű épült. Az akkori magyar kormány és az energetikával foglalkozó szakemberek érdeklődése az atomerőművek iránt igen nagy volt, és felismerték az atomenergia villamosenergia-termelésben történő felhasználásának jelentőségét.
A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976-ban alakult meg, és 1992 óta részvénytársaságként, ma zártkörű részvénytársaságként működik. Magyarország közepén, Paks városától 5 km-re lévő telephelyén 4 db VVER-440/213 típusú atomerőművi blokk üzemel, összesen 2000 MW beépített teljesítménnyel. Ezen a telephelyen termelik meg a Magyarországon előállított villamos energia közel 40 százalékát. A paksi blokkok a teljesítmény-kihasználási mutató alapján a világ élvonalába tartoznak, és évek óta az első huszonöt blokk között szerepelnek. Már 1985-ben történtek jelentős erőfeszítések az erőmű bővítésére, ami akkor a Szovjetunióban végbement műszaki váltás miatt elmaradt.
A Magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elvi jóváhagyását adta Pakson új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. A parlament megadta az elvi hozzájárulást, hogy a kormány megkezdje a Paksi Atomerőmű kibővítésének előkészítését. Egyelőre sok a bizonytalanság, még azt sem lehet tudni, hogy egy vagy két új blokk épül-e, de az már biztos, hogy költsége a legoptimistább számítások szerint is 2–2,5 milliárd eurót tesz majd ki. Egy felmérés szerint az emberek többsége támogatja a bővítést, ugyanakkor vannak ellenzők is, akik az Alkotmánybíróságig is képesek elmenni. (Mfor.hu háttér.) Szinte teljes volt az egyetértés a parlamentben, 346 jelen volt képviselőből 330-an szavaztak az elvi engedély megadására, ami után lehet elkezdeni tervezni a Paksi Atomerőmű bővítését.
Kormányzati vélemény 2009-ben: „Magyarországot rendkívül kiszolgáltatottá teszi a nagyfokú függése energiaimporttól. Hosszú távon azzal kell számolni, hogy nő az ország energiaigénye, miközben csökken a környezet energiaexport-képessége. Ez egyértelművé teszi, hogy szükség van új erőművekre.” Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy a paksi bővítés mellett több, kevésbé költséghatékony gázerőmű beruházásra is szükség lesz. „Senki ne gondolja, hogy végig kell koldulni Európát, vagy a bankokat az új paksi beruházás megvalósítására a befektetők bevonásával az MVM önállóan is képes lesz a paksi atomerőmű bővítését megvalósítani. Kifejtette, a világban tapasztalható atomerőmű-építési hajrában heves érdeklődés mutatkozik a magyar atomerőmű projekt iránt is.”
Ugyancsak 2009-ben Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy eddig sikeres volt az atomerőmű kapacitásának bővítése, és az újabb beruházás előkészítése. Az ütemterv szerint az új projekt engedélyeztetése 5–6 évig, a kivitelezése újabb 6 évig tart majd, a reaktor típusától is függően 3–5 ezer embernek teremtve munkalehetőséget. A cél az, hogy a beszállítók 30–35 százaléka magyar legyen – mondta a vezérigazgató. A 3 milliárd euró, azaz 900 milliárd forint forrásigényű projekt révén 2020-tól termelhet áramot Paks első, és 2025-től a második új blokkja. Hangsúlyozta, az országgyűlés elvi hozzájárulása nem a beruházás engedélyezését jelenti, hanem felhatalmazást adott annak a munkának az elindítására, amely az engedélyeztetéshez vezet.
A helyzet 2012-ben
A kormány a nukleáris energiának a hazai energiaellátásban betöltött stratégiai szerepe miatt nyilvánította a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak a paksi atomerőmű telephelyén létesítendő új blokk vagy blokkok megvalósítását. Az előkészítő munkát potenciálisan két, egyenként 1000–1600 megawattos blokkal kapcsolatban végeznék. A kormány egyebek mellett javaslatot vár egy vagy két blokk létesítésére, illetve két blokk építése esetén a létesítésük közötti időintervallumra.
Tavaly nyáron jelentették be, hogy Magyarország az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházására készül, mivel két új blokkal bővítenék ki a Paksi Atomerőművet. Erre azért lenne szükség, mert a 2030-as években leállítják a jelenleg működő négy blokkot, így ki fog esni a magyar villamosenergia-termelés több mint 40 százaléka.
Létrehozták a Nukleáris Energia Kormánybizottságot, amelynek elnöke a miniszterelnök, tagjai a nemzeti fejlesztési miniszter és a gazdasági miniszter. A kormánybizottság által vizsgálandó stratégiai kérdések közé tartozik egyebek mellett az új blokk, illetve blokkok várható tulajdonosi szerkezete, a műszaki-biztonsági követelményeknek megfelelő nagyság és típus meghatározása, az engedélyezés előkészítése és biztonságos végrehajtása, a megvalósításnál szóba jöhető szállítók köre, valamint a velük szemben támasztandó elvárások, a kiválasztás alapelvei. A stratégiai kérdések közé sorolja a kormányhatározat a projekt finanszírozhatóságát, a finanszírozás célszerű módját, illetve a projekt megvalósításához szükséges hazai és nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárását. Ugyancsak a vizsgálandó kérdések közé sorolja a dokumentum, hogy – a közbeszerzési és a versenyjogi szabályokra is figyelemmel – miként biztosítható a magyar vállalkozások minél nagyobb részvétele a beruházásban.
A Magyar Villamos Művek MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. néven új cég létrehozását jelentette be 2012. augusztus 7-én a paksi atomerőmű bővítésére. Az új cég feladata lesz hogy részletes tanulmányok, értékelések alapján minden lényeges körülményt megvizsgálva felelős döntés születhessen az új paksi blokk(ok) megépítésének tervéről. A Paks bővítését lebonyolító MVM célja, hogy a szerződés biztosítsa: magyar beszállítók 30 százalékban részesedjenek a beruházásban.
Végleges magyar döntés, hogy a Paksi Atomerőmű két új blokkját még 2025 előtt üzembe állítsák, és valószínű, hogy a bővítésre szóló megrendelést az orosz Rosatom cég kapja – értesült a Germany Trade and Invest, a német Kereskedelmi Minisztérium háttérintézménye. Elemzése szerint magyar részről azt szeretnék, ha a megrendelést összekapcsolnák az Oroszországgal a gázszállításra vonatkozó, hosszú távú szerződés megújításával.
Egy berlini forrás szerint magyar részről még ez év elején kiírják a pályázatot a két, egyenként 1.600 MW kapacitású blokk szállítására, és az atomerőmű bővítésével kapcsolatos tárgyalásokat a Magyar Villamos Művek folytatná le. A Rosatom és az amerikai Westinghouse mellett a megrendelésben érdekelt lehet még a francia Areva és Atmea, valamint a koreai Doosan és Kepco. Az új blokkok öt év alatt készülnének el s az erőmű kibővített teljesítményével az ország energiaszükségletének jelenlegi, 40 százaléka helyett 60 százalékát tudja majd kielégíteni. Egyébként 2012 végére elkészült Magyarországon az új atomhulladék-tároló, amelyben gyengén és közepesen sugárzó anyagot helyeznek el, 200 méterrel a föld felszíne alatt. A tároló 4.600 hordó elhelyezésére alkalmas.
Összegezés
Az ország jövő energiaellátásának fontos részeként két különálló feladatból áll a paksi atomerőmű folyamatos áramszolgáltatásának biztosítása. Egyik a jelenlegi négy reaktor üzemidejének meghosszabbítása, a másik az erőmű bővítése új reaktorok építésével.
A múlt században épített atomreaktorok biztonságos üzemeltetésének idejét 30 évben állapították meg. Harminc éve, pontosan 1982. december 14-én kezdte meg a folyamatos működést a Paksi Atomerőmű 1. blokkja. Közel húsz éve kezdődött az első átfogó biztonságnövelő program, a paksi blokkok ma már közel egy teljes generációval modernebbek a nyolcvanas évekbeli, vadonatúj állapotuknál. Ez a tény és a lakosság folyamatos, jelenleg több mint 75 százalékos támogatása teheti lehetővé, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tervezett üzemidejüknél húsz évvel tovább üzemeltethesse a jelenlegi blokkokat. Az Országos Atomenergia Hivatal vezetője elmondta: – A hatóság pozitívan bírálta el az engedélykérelmet, így a tervek szerint még az idén kiadja az ehhez szükséges engedélyt.
„A paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő egységét”, – mondta Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. –„Büszkék vagyunk rá, hogy az atomerőmű az egyéb, hagyományos erőművekhez képest a legkevésbé környezetterhelő. A paksi blokkok évente 2 millió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítják meg azáltal, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatást kiváltó gázokat. Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójának szavai szerint az 1. blokk még az idén megkaphatja az üzemidő-hosszabbítási engedélyt, amivel még további húsz évig hozzájárulhat Magyarország biztonságos, fenntartható villamosenergia-ellátásához.”
„Az atomerőmű harminc éve folyamatosan a legalacsonyabb költséggel termelő hazai erőmű: a paksi áram ára soha nem emelkedett az infláció mértékét meghaladóan, sőt, jellemzően jóval alatta maradt, reálértéken számítva a termelés megkezdése óta az árai nem emelkedtek. Köszönhető ez az évek során elvégzett kapacitás-bővítésnek is, hiszen az atomerőmű nemcsak biztonsági szempontból erősödött meg, és erősödik tovább napjainkban is, hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben 440 MW-os teljesítményű blokkok mára mintegy 14 százalékos növekedést realizálva 500 MW-osak.” – mondta az 1. blokk működésének harmincadik évfordulójára szervezett ünnepségen dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, amikor bejelentette: a hatóság pozitívan bírálta el az üzemidő-hosszabbítási kérelmet, a tervek szerint még az idén kiadja a tovább üzemeltetéshez szükséges engedélyt.
„A folyamatos fejlesztéseknek, a három átfogó biztonságnövelő programnak köszönhetően ez az erőmű már nem ugyanaz, amelynek 1. blokkja éppen harminc éve megkezdte a villamosenergia-termelést. Az atomerőmű a klímaváltozás elleni küzdelem és a gazdaságos áramtermelés fontos eszköze, nem véletlen, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság több mint háromnegyede támogatja működését. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezetősége, átérezve az ország energiaellátása iránti felelősséget, több mint tíz éve olyan döntést hozott, hogy a nukleáris biztonság magas színvonalának megőrzése mellett 20 évvel – 2032–2037-ig – meg kívánja hosszabbítani a blokkok üzemidejét, hogy az atomerőmű továbbra is hozzájáruljon a biztonságos, műszakilag kifogástalan, környezetbarát, és nem utolsósorban megfizethető villamosenergia-termeléshez.” – mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója.
A másik feladat már nem ilyen egyszerű. Ha – amint láttuk – 20–25 év múlva a paksi atomerőmű elérkezik meghosszabbított élettartama végére, a jól gazdálkodó energiapolitika erre az időre gondoskodik a kieső villanyenergiát pótló valamilyen erőmű üzembeállításáról. Minden mai emberi számítás szerint a hiányt atomerőművel lehet csak betölteni. Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója három évvel ezelőtt úgy számolt, hogy az ütemterv szerint az új projekt engedélyeztetése 5–6 évig, a kivitelezése újabb 6 évig tart majd, a reaktor típusától is függően 3–5 ezer embernek teremtve munkalehetőséget. Ilyen alapon 12 év múlva termelhet áramot Paks új első, és 17 év múlva a második új blokkja. Ha összevetjük a jelenlegi lejárata és az új elkészülte időpontját, abból az jön ki, hogy ma még nem sürgős belevágni.
Itt azonban jelentkezik egy másik számítás is. A gazdasági válság miatt Európa-szerte leálltak a bővítési programok. A válság elmúltával egyfajta versenyfutás indulhat a régióban azért, hogy ki tudja a leghamarabb fölhúzni a maga reaktorát – hiszen aki nyer, az feltehetően jelentős exportlehetőséghez jut a Balkánon, és akár a német piacon is, ahol letettek minden további atomreaktor építésről.
A kocka tehát elvettetett, lesz atomerőmű-építés, feltehetően nem azonnali elkezdéssel, hanem kivárva a kedvező körülményeket, amikor már nem fenyeget a veszély belemerülni érte teljesíthetetlen adósságba, hiszen ez a beruházás csak hosszú távon térül meg. Csapó Endre
