2014. június 18. - Volt idő, amikor nem volt szokás nemzeti kincseinket a kirakatba helyezni, mert melldöngető magyarkodásnak minősítették az ilyesmit.
Amikor már túl voltunk a külföldről ömlesztve kapott „termékeken és szolgáltatásokon” és már nem tapsoltunk mindenre, ami odaátról jött, hirtelen felértékelődtek a magyar kultúra követei. A hungarikumokról szóló törvényt 2012-ben fogadta el az Országgyűlés. A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme a települések szintjén kezdődik, végül a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket hungarikummá minősítik. A NAKlap most és a következő hónapokban sorozatban mutatja be e kiválóságokat.
Az őshonos vagy nem őshonos vitát az akác esetében akár le is lehetne zárni, hiszen a „növénytörténelem” szerint a földtörténet harmadidőszakában az akác már itthon volt Európában is. Igaz, ezután egészen 1601-ig kellett várni, mikor is J. Robin párizsi királyi főkertész Észak-Amerikából újrahonosította, a Kárpát-medencébe települését pedig Mária Teréziának köszönhetjük.
A Robinia pseudoacacia aztán gyorsan terjedt, amiben közrejátszott, hogy a homokhátak talajának megkötésére nem volt jobb jelentkező. Ma is a kisebb értékű földek kincse, hiszen olyan helyen is megél, ahol más növény nem.
A magyarországi erdők ötöde akácos, és nem hiába nevezik magyar fának, az Európai Unióban minden második példány Magyarországon található. Nincs természetes kártevője, szárazságtűrő, ezért az egyre forróbb európai éghajlat sztárja lehetne.
Gazdasági haszna is kiemelkedő, a vidék „kenyéradó fája”, több százezer vidéki munkahely fenntartója. Jó és olcsó tűzifa, kemény fájából szőlőkarók, kerítéselemek készülnek, de parketta, lépcső és korlát is. A bútoriparban is szeretik, legújabban az organikus építészetben látni sokat belőle. Ha egy akácdeszkát közvetlenül a talajra teszünk, 25-40 évig nem korhad el, száraz helyen akár 500 évig is a régi marad.
Magyarországon évente mintegy 8500 hektár akácost termelnek ki.
Aki nincs tisztában az akác gazdasági hasznával, és csak az utak mentén álló vékonyka fát látja benne, nos, az akácméz miatt az is biztosan becsüli. A fehér akác ugyanis kiváló méhlegelő, a hazai méztermelés több mint ötven-ötvenöt százalékát erről gyűjtik a méhek. Az akác élőterületének esetleges korlátozása súlyos károkat okozna a hazai méhpopulációban, ami a mezőgazdasági termelés biztonságát veszélyezteti, miközben a világon egyre kevesebb a méhcsaládok száma.
De vajon ki és miért akarja e kiváló növényt bármiben is korlátozni? A kérdést szinte mindenki feltette idehaza, miután híre ment, hogy az Európai Bizottság, mint nem őshonos fafajtát indexre akarja tenni a fehér akácot. A környezetvédő szakértők ugyanis „felfedezték”, hogy a mintegy háromszáz éve betelepített fehér virágú fa mérgező vegyületeket juttat a talajba ezzel, a bodzát és csalánt kivéve, minden aljnövényzetet tönkre tesz. Akárcsak a fenyő az Alpokban – bár azzal nincs gondja a brüsszeli döntéshozóknak. Korábban nem tapasztalt összefogás hozta létre márciusban az Akác Koalíciót, amelyhez a témában érdekelt valamennyi szervezet, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is csatlakozott.
Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke például egy balassagyarmati fórumon egyenesen arról beszélt, hogy az akácosok élőterületének csökkentése helyett az lenne a kívánatos, hogy gyarapodjon az állomány, és ennek érdekében uniós és hazai forrásokat is kell keresni. A NAK is támogatta azt a javaslatot, hogy az akác kerüljön a hungarikumok sorába, hogy ezzel is kifejezésre jusson társadalmi támogatottsága a brüsszeli döntéshozók előtt. A fehér akác és az akácméz végül májusban foglalta el méltó helyét a hungarikumok között. A Hungaricum Bizottság döntését
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be május 17-én, Szarvason, a testület kihelyezett ülése után. A tárcavezető és a bizottság tagjai ezt követően elültettek egy nemesített gömbakácot a több mint kétszáz éves Tessedik fa közelében. Tessedik Sámuel lelkész, a város szülötte, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró sokat tett az akác magyarországi meghonosításáért. Századok múlva,
a fehér akác képzeletbeli képeskönyvében a mostani Akác Koalíció tagjai is valószínűleg a fényesebb lapokon kapnak helyet. Kádasi Bali Csaba