2014. 3. - A Doctor Honoris Causa - Tiszteletbeli Egyetemi Doktor kitüntetést adományozta a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa prof. dr. Albert Levente professor emeritusnak,
volt dékán- és rektorhelyettesnek, magas színvonalú, nemzetközileg is elismert oktatói, kutatói és publikációs tevékenysége, a Kémiai Intézet, az Erdőmérnöki Kar és az egyetem vezetésében, szervezésében és stratégiájának kidolgozásában kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként 2014. szeptember 9-én, ünnepélyes Tanévnyitó Ülésén.
Albert Levente 1943-ban született Marosvásárhelyen, pedagógus családban. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1966-ban tudományegyetemi vegyész oklevelet szerzett Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. 1967 és 1987 között szerves kémiát, biokémiát és analitikai kémiát oktatott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Szerves Kémia Tanszékén. Ebben az időszakban kutató- és publikációs tevékenysége a potenciálisan gyógyszerhatású új vegyületek szintézisére és szerkezetük, fizikai-, kémiai paramétereik, és a biológiai hatásuk közötti összefüggések tanulmányozására irányult. Párhuzamosan reakciómechanizmusokkal, elektrokémiai mikroszintézisekkel, térkémiával és új gyógyszertechnologiák kidolgozásával is foglalkozott. Műszaki újításai, gyógyszer-szabadalma mellett szerződéses kutatásokat is végzett. 1975-ben kémiai tudomány doktora (egyetemi) címet szerzett a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Kutatóintézetében.
1988-ban családjával Veszprémbe költözött. 1989-1991 között a Nehézvegyipari Kutatóintézet, 1991-92 között a MTA Műszaki Kémiai Intézetének tudományos főmunkatársa volt. Ebben az időszakban új, potenciális növényvédőszereket állított elő, egy a CIBA-GEIGY-vel kötött szerződés keretében. Emellett a természetazonos aromaanyagok előállítási lehetőségeit és a nem vizes közegben zajló, enzimkatalizált reakciókat is tanulmányozta. 1990-ben elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa tudományos fokozatot.
1992-től a jogelőd Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Kar Kémia Tanszékén folytatta a tevékenységét. 1992-1999 között egyetemi docens, 1999-2013 között egyetemi tanár volt, 2013-tól professor emeritus. 1999-ben megszerezte a habilitált doktor címet.
1992-től az általános, szervetlen, és szerves kémia tárgyak felelőseként eredményes oktatási tevékenységet folytatott az Erdőmérnöki és a Faipari Mérnöki Karokon, minden képzési szinten. Több mint egy évtizeden át részt vett a Csíkszeredára és Székelyudvarhelyre kihelyezett tagozatokon folyó mérnök képzés szervezésében és az oktatásban. Részt vállalt az egyetemi továbbképzésben, vendégoktatója volt a Berzsenyi Dániel Főiskolának, vendégprofesszora az Université de Pau et des Pays de l'Adour egyetemnek. Kiemelendő a tehetségek felkarolásában játszott szerepe. Több OTDK-díjas hallgató mentora, diplomatervek témavezetője volt. A Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Tanácsának törzstagja, programfelelős, több sikeresen megvédett disszertáció témavezetője, PhD-tárgyak oktatója. Számos alkalommal vett részt elnökként vagy tagként tudományos minősítő eljárásokban, tudományos pályamunkák, disszertációk bírálatában.
Új kutatási területeket honosított meg a Kémiai Intézetben. Kutatási területe a növényi kémia, az erdő és a fa kémiája. Az erdei fák környezeti hatásokra adott válaszreakcióinak, stresszérzékenységének biomarkerek mérésével történő tanulmányozásában, a színes fahibák keletkezésének kémiájában, a járulékos anyagok keletkezésének, megoszlásának és akkumulációjának vizsgálatában, a faanyag és a faipari technológiák kémiájában nemzetközileg is jegyzett eredményeket ért el.
Több hazai és nemzetközi kutatási pályázatot és programot vezetett, számos bel- és külföldi intézménnyel alakított ki érdemi kutatási együttműködést. Rendszeresen részt vett nemzetközi tudományos rendezvényeken tudományos és szervezőbizottsági tagként, ill. előadóként.
Saját közleményeinek száma 220, idézettsége 282 (ebből 130 független), összegzett IF-a 24,726, Hirsch indexe 8.
1999-2009 között az Erdőmérnöki Kar Kémiai Intézetének, 2010-ben a Kémiai és Termőhelyismerettani Intézetnek a kinevezett igazgatója, 2011-ben a Matematikai Intézet megbízott igazgatója volt. Több cikluson át tevékenykedett az EMK Kari Tanácsának és a Soproni Egyetem, és jogutódjai Egyetemi Tanácsának, illetve Szenátusának választott tagjaként. Vezetői és magasabb vezetői feladatokat is ellátott. 2006-2007 között az Erdőmérnöki Kar tudományos dékánhelyetteseként, 2007-2012 között a Nyugat-magyarországi Egyetem általános rektorhelyetteseként tevékenykedett. Érdemeket szerzett az új szakok indításában, a tantervek és tantárgyi programok kidolgozásában, új tantárgyak bevezetésében.
Az Erdőmérnöki Kar Tanácsának, valamint a NYME Egyetemi Tanácsának tagjaként részt vesz a stratégiai tervek kidolgozásában, az oktatáspolitika formálásában.
Választott tagja az MTA Erdészeti Bizottságának, tagja az Magyar Tudományos Akadémia Makromolekuláris Kémiai Bizottságának, az MTA Szál- és Rosttechnológiai Munkabizottságának, Amerikai Kémikusok Egyesületének, 2005-től a Soproni Tudós Társaságnak, elnöke a Magyar Kémikusok Egyesülete Soproni Területi Csoportjának és a VEAB Erdészeti Szakbizottságnak. Szerkesztőbizottsági tagja az „Erdészettudományi Közlemények" és a „Faipar" c. műszaki, tudományos folyóiratoknak, a „Vivat Academia" c. egyetemi lapnak, főszerkesztője „Az erdészeti felsőoktatás 200 éve l-lll." című almanachnak, társszerzője a „Professzorok a katedrán" c. verseskötetnek. Versei és prózai írásai jelentek meg a Soproni Műhely, Ászokcsavar, Lila Zongora c. diáklapokban.
Kiemelkedő oktató-, kutató- és oktatásszervező munkáját több díjjal és kitüntetéssel ismerték el: Soproni Egyetem Kiváló Dolgozója; Széchenyi Professzori Ösztöndíj; Apáczai Csere János-díj; Magyar Érdemrend Lovagkereszt; A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett; Szent-Györgyi Albert-díj.
Fontos feladatának tekinti a nevelést, a személyes példamutatást, a hallgatók szakmai és kulturális tevékenységében való aktív részvételt. Tavaly ünnepeltük 70. születésnapját, ahol egyetemünk rektora és az Erdőmérnöki Kar dékánja külön kiemelte a kollégáknak és a diákságnak is mindig példát mutató emberi tartását.
Dr. Rétfalvi Tamás, a Kémia Intézet igazgatója mint utód, mint kolléga, mint barát így méltatta:
„Professzor Úr esetében az adni szóval jellemezhető mindaz, amit ő nyújtott családjának, hivatásának és mindazon embereknek, akikkel a sors összehozta élete során. Generációkat tanított a kémia különböző stúdiumaira Marosvásárhelyen és Sopronban, valamint más városokban és a tudás mellett adott emberséget, tisztességet. A tananyag elsajátítása mellett az emberi, erkölcsi értékek közvetítését is legalább olyan fontos feladatként tartotta számon, amelyről nem feledkezett meg semmilyen körülmények között."
Dr. Albert Levente kitűnő előadó, elhivatott tanár, akinek oktatónevelő tevékenységét a végzős hallgatók minden évben titkos szavazással odaítélt díszkorsóval is jutalmazzák. Egy hallgató így szól róla: „diákéveim legjobb tanára, benne megtestesítődik a professzor fogalma. A kémia előadásokba becsempészte a költészetet."
Szeretettel gratulálunk Professzor Úr! Martos Virág, NymE EMK általános előadó