„A fák élő költemények, amelyeket a Föld az Égnek ír”
Szakmai nap – terepi bemutató és kiskonferencia – Tápiószele és Csemő községek határában
A fenti címmel invitálták a szakmai közönséget és az újságírókat arra a szakmai napra, melyet a NÉBIH ESZFO, a MEGOSZ, az EESZT és a házigazda Silvanus Csoport Kft., valamint a Hungaroplant Kft. szervezett.
Tápiószele községhatárában Horváth Sándor, a Soproni Egyetem adjunktusa, a Silvanus Csoport külső munkatársa köszöntötte a megjelenteket. A kísérleti ültetvény egyike azoknak az ültetvényeknek, amelyeket a Silvanus Csoport az utóbbi években létesített.
A rendezvénynek három üzenete van, hangsúlyozta Horváth Sándor: az első a klímaváltozáshoz kapcsolódik, ami mára a nemzetközi nagypolitika rangjára emelkedett. Az erdőgazdálkodás nem okozója a klímaváltozásnak, éppen ellenkezőleg, a jelenségek hatásainak tompításában lehet nagy szerepe. Ennek egyik részese várhatóan az akác lesz, amely ma már nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megkerülhetetlen. Az akác részesedése a hazai állományalkotó fafajok között olyan jelentős, hogy nem hagyható figyelmen kívül. A faiparban is nő a jelentősége, a következő évtizedek várható „divatfája” az akác lesz. Mi azon dolgozunk, hogy ennek a szerepnek elébe menjünk.
A második üzenet „műszaki” jellegű. Jelenleg a támogatási rendeletben hektáronként 2500 csemetét írnak elő. Mi azt szeretnénk, hogy a nemesített szaporítóanyag köztermesztésbe vonásával ezt a normát hektáronként 1000 csemetére lehessen csökkenteni.
A harmadik üzenet alapvetően üzleti jellegű: az új szaporítóanyag köztermesztésbe vonásával a hazai nemesítők hosszú távú munkája eredményeképpen az akác ipari fa ültetvények a gazdálkodóknak jelentős hozamot biztosítsanak, és a faiparnak jó minőségű alapanyagot tudnak biztosítani.
Németh Jenő, a Silvanus Csoport ügyvezetője elmondta, hogy korábban dr. Nagy István agrárminiszter és munkatársai is megtekintették ezeket a kísérleti ültetvényeket. A miniszter biztatta a vendéglátókat, hisz’ ebben látja azoknak a területeknek a termelésbe vonását, amelyek a mezőgazdaságban már nem rentábilisak. Ezeken a földterületeken olyan kultúrát lehet meghonosítani, amely biztos jövedelmet adhat a gazdáknak. Sok olyan terület van hazánkban, amelyeken nem lehet gazdaságosan mezőgazdasági művelést folytatni, s ehhez jön még a sok felhagyott szőlő és gyümölcsös. Ez fontos alternatívát jelenthet a hazai mezőgazdaság számára, egy biztos terméket, ami jól eladható a piacon – jelentette ki Németh Jenő.
Az előadók felmutattak egy 13 éves akác magtermő fa törzséből vágott korongot, amely dr. Kapusi Imre akácnemesítő erdőmérnök munkásságát dicséri. Ez a húsz évvel ezelőtt elkezdett nemesítő munkájának egyik látványos eredménye.
Ennél a bemutatott korongnál ma már jobb eredményeket is lehet majd mutatni – jegyezte meg Németh Jenő. – Ezt a bemutatóhelyet egy pályázat keretében a konzorciumi tagokkal – a Soproni Egyetem, a NÉBIH, az ERTI és a Szent István Egyetem – együtt hozták létre, tette hozzá a szakember.
A továbbiakban Pogrányi Kálmán elmondta, hogy az 5 hektáros, üzemi méretű kísérlet négy ismétléses, négy fajtás projekt, amelyben a négy legjobb „Turbo Obelisk” akácfajta klónjait ültették el: az Obe 69-est, az Obe 34-est, az Obe 01-est és az Obe 53-ast.
A telepítésről elmondta, hogy talaj-előkészítést a mélyforgatás jelentette simítózással, amelyet a hálózatkijelölés és a kézi ültetés követett. A tőre vágás és végül az öntözés sem maradt el. Az ápolás háromszori keresztirányú forgókapázást jelent. Természetesen a fákat nyeséssel alakítják. Ez a munka a nevelés nagyon fontos eleme. A júniusban végzett zöldnyesés vált be a legjobban. A vezérhajtás kiválasztása után az oldalágakat kell levágni.
Az első év végén mért tőátmérő öt cm, a csúcsmagasság négy méter volt. A második évben a legjobb egyedek a nyolc cm-t és a hét métert is elérték.
Németh Jenő a villanypászta „hatására” hívta föl a figyelmet, amely jelentős területet von el a termesztésből. Külföldön emiatt kártérítést fizet az áramszolgáltató, illetve lényegesen magasabb oszlopok tartják a vezetéket, amely alatt a fás növénykultúra zavartalanul fejlődhet. A kísérleti terület bruttó hét hektárja emiatt nettó ötre csökkent.
Benke Attila, az ERTI kutatója a terület termőhelyi adottságairól beszélt, és elmondta, hogy vályogra rakódott, gyengén humuszos homoktalajon, többlet talajvízhatás nélkül nőtt a kísérleti állomány.
A Csemő község határában fekvő 339c erdőrészletet dr. Bach István mutatta be. A területet Virágh János erdőgazdálkodó bocsátotta a kísérlet rendelkezésére. A telepítést 2014 tavaszán végezték az 1-es, 25-ös, 34-es, 53-as, 54-es és a 69-es „Turbo Obelisk” fajtákkal. Kontrollként a magtermelő állomány közönséges csemetéit ültették. A termőhely gyengén humuszos homok. Többlet vízhatástól független. A terület történetéhez tartozik, hogy korábban homoki szőlő, rozs és nemesnyár is tenyészett rajta. A 2,80x2 méteres hálózatban végzett telepítés – a csemeteszám mintegy 1800 db/ha – után a területet évente négyszer tárcsázták, az állomány fáit folyamatosan nyesték. Az ültetvényt az első évben súlyos vadkár érte, emiatt tőre kellett vágni az egész állományt. Egy évvel ezelőtt minden második egyedet kivették. A terület jól mutatja a vegetatív szaporítású „Turbo Obelisk” fajták előnyeit – hangsúlyozta a szakember. – A kontroll állomány méretadatait kétszeresen haladja meg a kísérleti állomány. Ez utóbbi átlagos famagassága 10 méter, a mellmagassági átmérője 8 cm.
Horváth Sándor annyit fűzött hozzá a látottakhoz, hogy a közeljövőben országos kísérleti hálózatot szándékoznak létrehozni.
Kiskonferencia a Tamás-tanyán
A világon egyedülálló plantázs
Bach István bevezető előadásában az akácnemesítés hazai történetét ismertette. Emlékeztetett, hogy hazánkban ez a fafaj nagyon fontos, hisz’ majd minden negyedik hektáron e faj tenyészik. Ráadásul az akácméz hungarikum. A 19. század közepén kezdődött a nagyobb arányú akáctelepítés hazánkban, a nemesítés csak száz évvel később, a múlt század első felében. Fleischmann Rudolf az 1920-as években foglalkozott akácnemesítéssel, de a II. világháború alatt minden kutatási eredménye megsemmisült.
Később az ERTI-ben folytatódott a munka, Kopeczki Ferenc, Szőnyi László, Marjai Zoltán, Keresztesi Béla akadémikus, illetve napjainkban Kapusi Imre és Rédei Károly munkássága emelendő ki. A gyakorlatban a Nyírerdő Zrt.-nél Szemerédi Miklós és László Sándor folytatott szelekciós kísérleteket.
A jelenleg államilag elismert fajták az ERTI szelekciós eredményei. Kapusi Imre a ’80-as években más kutatási stratégiát választott, és a fiatal korban gyorsan növő és nagy fatömeget produkáló egyedek kiválasztására törekedett. 140 ezer pusztavacsi, illetve ófehértói csemetét választott ki, és telepített el 23 község határában 40 hektáron, majd visszatérve, ezek közül 125 egyedet választott ki. Az ezekből felnőtt törzsfákat utódvizsgálatnak vetette alá. Ami azt jelenti, hogy ezeknek a magonc utódait vizsgálta meg az átörökítés szempontjából. Ezekből került ki a további szelekció alapja. A 125 törzsfa, utódvizsgálatok alapján legjobbnak bizonyult nyolc egyedének 18 000 db oltványa felhasználásával létesült a „Turbo” akác szepetneki magtermesztő ültetvény. A világon egyedülálló 30 hektáros plantázs 2018-ban fordult termőre.
Ezt követően a nemesítés a klónfajták irányába fordult. Ezekből hetven utódot választottak ki, és belőlük alakult ki a „Turbo Obelisk” csoport. A további szűkítés során 19-re csökkent a kiválasztott egyedek száma. Közülük került ki a négy állami elismerésre váró fajtajelölt.
Ezekről elmondható, hogy az árbocakáchoz hasonló törzsminőség mellett 18 éves korukra olyan fatömeget produkálnak, amit az előbbiek csak 25-35 éves korukban.
A kísérletek jelenleg mintegy 50 hektáron folynak.
Pogrányi Kálmán arról beszélt, hogy az akácot lehet-e rendszer jellegű ültetvényes termesztésbe vonni. Mi is lehet a rendszer jellegű ültetvényes termesztés célja? – tette föl a kérdést az előadó. Ez egy optimalizált termék-előállítás. A hatékonyságát az biztosítja, hogy felhasználóbarát, az ő igényeit igyekszik kielégíteni. Tudatosan leszűkíti a választékszerkezetet, csupán célválasztékot állítanak elő, a lehető legrövidebb idő alatt, és a legnagyobb kihozatallal. Mindezt a gyors növekedésű fafaj, az akác biztosítja a kutatási eredmények felhasználásával. A kutatásnak arra is választ kell adnia, hogy melyik hálózat tudja ezeket a választékokat optimális módon előállítani, valamint mely talaj-előkészítéssel, milyen tápanyag-utánpótlással, milyen nyesési módszerekkel lehet a felhasználók számára a legjobb alapanyagot termeszteni.
A szakember elmondta, hogy a világon és hazánkban is van hagyománya az ültetvényes faanyagtermesztésnek, és ezzel a módszerrel állítják elő a világ faanyagszükségletének több mint kétharmadát. Ezzel csökkentve a természetes erdőkre nehezedő fogyasztói-ökológiai nyomást. Ilyen jellegű projekt volt a 60-as években indult cellulóznyár program. Hangsúlyozta, hogy ezek a rendszerek elsősorban a felhasználói oldal nyomására, alapvetően az ipar igényeinek a kielégítésére jöttek létre. A teljesen magyar fejlesztésű akáctermelési rendszert is ebbe a körbe szeretnék beemelni. Az akácot a faj tulajdonságai predesztinálják a rendszerszerű termesztésre. Annak ellenére, hogy az akác származási helyén magányos, pionír fafaj. A fennmaradási stratégiájához hozzátartozik a korai gyors növekedés, a nagy korona fejlesztése és extenzív gyökérzet növesztése. Ezen túl széles genetikai szórásmezővel rendelkezik, amely a nemesítés számára biztosít kiváló lehetőséget. Ugyanakkor bizonyos egyedek hosszú évtizedeken át is képesek egyenletes növekedésre, így ezek a hagyományos erdőgazdálkodás számára lehetnek fontosak.
Dr. Solymos Rezső egy másik aspektust hozott szóba: az erdészeti tevékenység és a klíma alakulásának összefüggését. Elöljáróban leszögezte, hogy ehhez az erdészek sokkal jelentősebb mértékben járulnak hozzá – az erdők szolgáltatásaival –, mint azt a társadalom értékeli. Az erdő a növekedése során szenet köt meg, s ha kivágva a fát elégetjük, akkor ugyanannyi szén visszakerül a légkörbe. Amennyiben a fát bútor, épületfa vagy más faanyag formájában megőrizzük, akkor a szén évtizedekig tárolódik a fában. Amerikai vizsgálatok szerint, ha az épületeket fából emelik, ezek ökológiai lábnyoma egyharmada a hagyományos módszerekkel felhúzott épületekének.
A hazai erdők a nálunk kibocsátott szén-dioxid egynegyedét kötik meg – hívta föl a figyelmet az előadó. – Jelenleg a szénmegkötés gyorsítása került előtérbe, s ebben a gyors növekedésű akácfajtáknak lehet óriási szerepük. Az erdő közjóléti szolgáltatásaival szemben a szénmegkötés forintosítható, hiszen a szén-dioxidnak van tőzsdei ára. Ezen keresztül pedig már az akácnemesítés értéke is meghatározható. Egy m? akác termesztésével 1,23 tonna szén-dioxidot kötünk meg. A szénmegkötést két módon növelhetjük, az erdőterület növelésével, illetve nemesítés útján a szénmegkötő képesség fokozásával.
A faanyag iránti igény világszerte növekszik. Ha ennek meg akarunk felelni és meg akarjuk őrizni a természetes erdeinket a faigény-növekedés miatti túlhasználattól, akkor olyan ültetvényeket kell létrehoznunk, amelyek a faigényt kielégítik, és megfelelnek a természetmegőrzésnek is. Az ültetvények létrehozása az agráriummal ott találkozik, ahol a növénytermesztés rentábilisan nem folytatható.
A tűzifa-felhasználásról elmondta, hogy karbon-semleges, és megakadályozható, hogy a föld mélyében tárolt fosszilis energiahordozókat fel kelljen hozni.
A szakember számításai szerint egy húszéves periódus után 145 milliárd forint értékű szén-dioxid kvóta jött létre. Jelenleg 25-29 € a szén-dioxid tonnánkénti ára, de ez várhatóan csökkenni fog, ezért 20 euróval számoltak.
Számításai szerint 200 ezer forintot meghaladó az a szolgáltatás, amit évente nyújt a nemesített akác hektáronként a társadalom számára. Ezt lehet szembeállítani az erdősítések állami támogatásának kiadásaival – fejezte be gondolatait Solymos Rezső.
Mocz András, a Megosz elnöke hozzászólásában elmondta, hogyha erre a szakmai napra két héttel ezelőtt kerül sor, akkor lehetőség kínálkozott volna a 11 éve meglévő tőszám csökkentésére, tette hozzá „önkritikával”. – Ha alá lehet támasztani bizonyítékokkal, hogy ezek a tőszámértékek nem jók, akkor még van lehetőség ezek módosítására, ugyanis ez a meghatározás a 2020. évre szóló javaslat – tette hozzá. – Talán még időben van, hogy megpróbáljuk módosítani. Kérte a témával foglalkozó kollégákat, hogy határozzák meg azt a tőszámot, amely további tárgyalási alap lehet a szakmai szervezeteknek. Ez egyúttal a támogatás szempontjából is alapul szolgálhat – zárta gondolatait a felszólaló.
Utolsóként Molnár György osztályvezető, a Nébih szakértője kapott szót. A hatóság képviselőjeként előrebocsátotta, hogy vannak a Silvanusszal közös tapasztalataik, hiszen két éve együtt dolgoznak egy konzorciumban az akácnemesítés ügyében. Megjegyezte, hogy jelenleg négy klónt jelentettek be fajtajelöltnek a Nébihhez. Hozzátette, hogy 2016 óta nem volt erdészeti fajtaminősítő bizottsági ülés, de mint új osztályvezető, ezt a helyzetet meg szeretné változtatni, és 2020 tavaszára újjászervezné ezt a bizottságot. Megjegyezte, hogy a jelenlévők közül többeket már föl is kért a bizottságban való részvételre. Hozzátette, hogy reményei szerint a négy bejelentett klón meg fog felelni a törvényi előírásoknak is. A DUS-vizsgálatok után egy 10-15 éves periódus következik, a jogszabályok szerint, amikor is teljesítmény és gazdasági értékelemzéseken kell átesniük. Ez új kísérleti területek beállítását jelenti. Ehhez bírják a Nébih kihasználatlan fajtakísérleti telepeinek lehetőségét. Ehhez az időpont is alkalmasnak ígérkezik, hiszen a kormányzat támogatja az erdősítést, és elkezdődnek a klímaváltozással kapcsolatok fajtakísérletek is. Kijelentette továbbá, hogy lehetőség kínálkozik arra is, hogy a gyorsan növő fajtáknál ne kelljen 15 évet várni a köztermesztésbe vonásra. Valamint, ideiglenes szaporítási engedély kiadására is van lehetőség.
A szünet után dr. Erdős László A faültetvények szerepe a távlati földhasználatban címmel tartotta meg előadását.
A föld népessége a prognózisok szerint 2020-ra eléri a 8 Mrd főt. A lakosság élelmiszerrel való ellátása és az ivóvíz biztosítása hatalmas feladat, főleg ha számolunk a klímaváltozás egyelőre alig ismert hatásaival. A megnövekedett népességgel fokozódó energia- és nyersanyagigény jelentkezik.
A nyersanyagok terén egyre nagyobb szerepet kap a facellulóz, az ebből különböző kémiai folyamatok útján nyert második generációs termékek, a textil, műanyagipar és a bioüzemanyag előállítása. Ugyanakkor a világ erdőterülete drámaian csökken.
Az ültetvényszerű fatermesztés hazai lehetőségei:
A KGST agrárpolitikája a gabona-, húsexportra és az energiahordozók bartellszerű importjára épült. Ezért szükség volt a kedvezőtlen adottságú szántók művelésére. A rendszerváltással és az EU-s tagsággal viszont világpiaci versenyhelyzetben vagyunk. A hazai agro-ökopotenciálra alapozott távlati termelési irányok és számos tanulmány az agrárszerkezet-váltást javasolta. A veszteséget hozó szántókon (550-700 eha) extenzív-félintenzív, de eredményt hozó földhasználatot javasoltak.
Az intenzív akáctermelés technológiájának kialakítását gróf Forgách Balázs tapasztalatainak felhasználásával kezdte meg dr. Erdős László. A véghasználati kort 20-25 évben határozta meg; javasolja a szelektált szaporítóanyag és új fajták alkalmazását (Sylvanus); és a tág térállású ikersoros telepítési formát. Folyamatos talajápolást tart kívánatosnak, rendszeres nyesést és 3-4 évente ápoló vágásokat. A tápanyag pótlására 3-4 évente, zöld-, komposzt-, szalmatrágyázást és ásványi anyagok kijuttatását javasolja.
Horváth János az akácültetvények előírt telepítési tőszámáról elmondta, hogy a magas tőszámelőírás nem igazodik az akác életstratégiájához, elveszik a fiatalkori gyors növekedés kihasználásának lehetősége. A nemesített vegetatív szaporítóanyag által biztosított többletteljesítmény igazán az intenzív technológia során mutatkozik meg (versenyautó elv). Az akác klónok ültetvényes rendszerben való telepítésénél a nemesnyár termesztésének példáit kellene követni. Bár magasabb a vegetatív szaporítóanyag költsége, és annak kezelése is többletköltséggel jár, az eredménynél mutatkozó jelentős többlet kiemelkedően nyereségessé teszi a telepítést. Az első tőszámcsökkentésnél már iparifát (oszlopot) termelhetünk. Magas telepítési tőszámnál legalább egy gazdaságtalan tőszámcsökkentő beavatkozás szükséges, ami pazarlás a szaporítóanyaggal és az erőforrásokkal. Ezt a költséget célszerűbb a törzs alakítására fordítani. Az előadó a telepítési tőszám jelentős csökkentését javasolta.
A metszésekről, nyesésekről az előadó elmondta, hogy elvégzésük már az első évtől szükséges; a 4 cm-nél nagyobb seb beforradása lassú; a túlmetszés veszélyes, ezért érdemes kellő gonddal végezni.
A szakmai bemutatót és a kiskonferenciát nem lehetett volna létrehozni De Negri Laura nemzetközi kapcsolatokért felelős főmunkatárs, Soltész Edit projekt-adminisztrátor, valamint Sovány Mihály projektmenedzser áldozatos munkája nélkül.
(Z. Z.)
Akác iparifa célú bemutató ültetvényhálózat létesítése - A Hungaroplant Kft. két legutóbbi projektje
Bővült az Európai Innovációs Partnerség (EIP–AGRI) elérhető szolgáltatásainak köre. Az érdeklődő gazdálkodók, kutatóintézetek, ipari szereplők és tanácsadó cégek számára lehetőség nyílt a kutatási és innovációs projektötletek regisztrálására és projektépítő támogatás igénybevételére.
Akác iparifa célú bemutató ültetvények létesítése innovatív technológiákkal és új, nagy hozamú fajták termesztésbe vonásával az Európai Innovációs Partnerség keretein belül.
A konzorcium tagjai:
NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, konzorciumvezető, Sárvár (kutatás-fejlesztés)
Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács, Fertőszentmiklós (tanácsadás, koordináció)
A bemutató ültetvényhálózatot a beruházó tagok Vése, Győrszemere, Gyomaendrőd, Nagyatád, Újfehértó és Napkor településeken hozzák létre, és tartják fenn a projekt 5+3 éve alatt.
A Hungaroplant Kft. az ültetvénylétesítők számára a csemeték beszállítója.
Az iparifa ültetvények létesítési pályázat keretében tízezer hektár nagyságrendben terveznek létrehozni új akác- és nemesnyár ültetvényeket, elsődlegesen ipari célból. Ez óriási szakmai és műszaki kihívás az erdőgazdálkodás/mezőgazdaság számára. Ehhez üzemi körülmények között új akácfajtákat és fajtajelölteket tesztelnek, melyekhez új iparifa-ültetvény létesítési és fenntartási technológiák készülnek (talaj-előkészítési, nyesési, öntözési és tápanyag-utánpótlási technológia). A projekt eredményeképpen gépesítési technológia is létrejön. A projekt környezeti hatása: kisebb területen nagyobb iparifa-kihozatal (50% felett), mellyel értékes elsődleges nyersanyag biztosítható az ipar/környezetipar számára. A projekt társadalmi hatása: foglalkoztatási potenciál emelése a zöld gazdaságban (ültetvények létesítése és fenntartása révén). A projekt innovatív tartalma, eredményei: akác fafajjal, különleges, hazai nemesítésű fajtákkal/fajtajelöltekkel új termékek (új fajták tesztelése), valamint új technológiák (akác iparifa célú ültetvények létrehozása és fenntartása) alapítása, több mintaterületen, több partner és kutató együttműködésében.
Európai Innovációs Partnerség az új fehér nyár klónok intenzívebb termesztésbe vonására
EIP–LEUCE a kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása
Konzorciumvezető: NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Állomás
A mintaültetvényeket a beruházó erdőgazdálkodó és mezőgazdálkodó tagok Földes, Nyíracsád, Sátoraljaújhely, Gyomaendrőd és Tóalmás településeken hozzák létre és tartják fenn, a projekt 5+3 éve alatt.
A Hungaroplant Kft. az új klónok csemetekerti felszaporítója és konzorciumi beszállítója.
A fejlesztésnek irányt szab, hogy a szelektált fehér nyár klónok intenzívebb termesztésbe vonásának egyik gátló tényezője a vegetatív úton való szaporíthatóságuk eredményes megoldása. A megváltozott ökológiai körülményekhez (szárazodó termőhelyek) is alkalmazkodni tudó, jó növekedésű, magas iparifa-hányadot szolgáltató, a kórokozókkal és károsításokkal szemben ellenálló fajták (klónok) szaporítása csak ily módon lehetséges. Az egyklónúság, a monokultúrás termesztés a fehérnyárasok körében sem kívánatos, ezért is fontos a kutatási eredmények alapján ígéretesnek tartott klónok legjobb vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása.
A komplex technológiák – mint tudásbázis – a konzorcium tagjai közt innovatív tudás és technológiai transzfer módján, szakértői segédlettel támogatott helyszíni kivitelezéssel valósulnak meg a gyakorlatban. A mintaültetvények maguk és kialakításuk módszere, fenntartásuk, valamint teljesítmény-maximalizálásuk képezi a szakértői háttérrel támogatott gyakorlati ültetvénytelepítési bemutató rendszert.