Mit hoz a klímaváltozás szűkebb környezetünkben? A múlt tanulmányozása megadhatja erre a választ.
Olvadó gleccserek és jégsapkák, emelkedő tengervízszint, egyre gyakoribb hőhullámok. Globálisan már tudjuk, hogy mi várható, ám a Föld különböző tájain más és más következményekkel jár a klímaváltozás. Egyes tájakon áradások, míg másutt mindent felperzselő aszály fog pusztítani. De vajon mire kell felkészülnünk a Kárpát-medencében? A múltbéli klímaváltozások tanulmányozása talán megadhatja erre a választ.
Vallanak a cseppkövek
A klímaváltozás sokszínűségét jól mutatja egy elméleti modell: ha a felmelegedés miatt leállna a Golf-áramlat, a megszűnő meleg-utánpótlás hiányában eljegesedhetnének Skandinávia fjordjai. Tehát a globális felmelegedést a Skandináv-félszigeten élők aligha a „melegedés” fogalommal jellemeznék. Ebből is látszik, mennyire fontos a regionális hatások kutatása, hiszen a Kárpát-medencében is eltérő jelenségekkel jelentkezhet a klímaváltozás, mint Európa más tájain.
Az elmúlt évmilliók alatt számtalan klímaváltozás történt a Földön. Ezek emlékeit őrzik többek között a cseppkövek, az édesvízi mészkövek, a kagylóhéjak, és a talaj ásványai – mondja dr. Demény Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Kutatóintézetében 2006. februárjában megalakult Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport vezetője.
„Tanulmányozásukkal megtudhatjuk, hogy miként zajlottak a jégkorszakokhoz és a felmelegedésekhez vezető folyamatok, és milyen volt azok sebessége. Az adatok alapján olyan modell készíthető, amely előrejelzi a Kárpát-medencében várható folyamatokat, és azokat a problémákat, amelyekkel társadalmunknak számolni kell.”
Napjaikban a tudósok zöme úgy véli, hogy legalább 90-95 százalék a valószínűsége annak, hogy az ember jelentősen hozzájárul a – minden korábbi időszakhoz képest sokkal rohamosabb – klímaváltozáshoz. A világon több mint 100 ország több ezer kutatója, geológusok, meteorológusok, történészek elemzik a múltbéli éghajlatváltozásokat, hogy a világ különböző területein fel lehessen készülni a drámai következményeket sejtető változásokra.
A múlt ismerete segíti a változásokra való felkészülést
Az előrejelzések szerint 100 év alatt akár 2-6 Celsius fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, ha nem csökken drasztikusan a széndioxid-kibocsátás mértéke. Korábban ilyen hőmérsékleti változások geológiai időléptékben, esetleg évezredek alatt zajlottak. Ám jelenleg még keveset tudunk arról, hogy miben térnek el napjaink klímaváltozásának paraméterei a múltban lezajlottaktól. Ezért társadalmi változásokat is érintő kutatások alapja, hogy megismerjék az évezredek óta ismétlődő hideg és meleg időszakok váltakozásának körülményeit.
A jégkorszakok és meleg időszakok a földpálya paramétereinek változásai (a pálya alakja, a földtengely dőlésszöge és kilengése), a Föld belső erői (vulkáni működés, hegységképződés), valamint az üvegházhatású gázok légkörbeli dúsulása, illetve elnyelődése, valamint ezen folyamatok visszacsatolása hatására alakulnak ki. Váltakozásuk üteméről, az átmenetek gyorsaságáról, az extrém időjárási kilengésekről árulkodnak a cseppkövek – magyarázza a kutatócsoport vezetője.
„A múltban lezajlott folyamatokat szinte napról-napra végigkísérhetjük: a cseppkövek éves szinten, a kagylóhéjak egy-két hetes pontossággal tükrözik a hőmérsékleti és csapadékbeli változásokat. A kutatások során vizsgált legrégibb cseppkövünk 600 ezer éves, de a mindenki számára ismerős aggtelek-jósvafői Baradla-barlangból is több, tíz- és százezer évek klímaváltozásait tükröző mintákkal foglalkozunk. A cseppkövek tükrözik a jégkorszakhoz vezető fokozatos lehűlések időszakát, a hosszú hideg időszakot és a gyors felmelegedési periódusokat. Vizsgálunk a Mecsekből 5 ezer éves, a Bükkből 2500 éves cseppköveket is, amelyek a 10 ezer éve tartó meleg időszak, az úgynevezett Holocén klímaoptimum időjárásáról árulkodnak. Az elmúlt 5-15 ezer év évszakos változásait a Kárpát-medence folyóiban, állóvizeiben élt kagylók héja tükrözi. Stabilizotóp-összetételükből a nyári, tavaszi csapadék mennyisége is kikövetkeztethető, akár hetekre bontott pontossággal” – mondja dr. Demény Attila.
Ami már most bizonyosnak látszik…
A Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport munkájának összegzésére még legalább két évig várni kell. Ám az már az eddigi vizsgálataik alapján is bizonyosnak látszik, hogy a múltbéli klímaváltozások arra figyelmeztetnek, hogy a Kárpát-medence vízrajza megváltozhat.
Várható a nyári csapadék csökkenése, amelyet nem ellensúlyoz a téli csapadék kismértékű növekedése. Fel kell készülni a nyári aszályos időszakokra, az ivóvízkészlet fogyatkozására és szennyeződésére is. A Kárpát-medence vízrajzát, a folyók eloszlását is megváltoztathatja a klímaváltozás. A gyors ütemben lezajló környezeti változások pedig társadalmi változásokhoz vezethetnek.
Hogy ez korántsem fantazmagória, csak egyetlen példa a múltból: 3400-3800 évvel ezelőtt, a bronzkorban gyors ütemű klímaváltozás zajlott a Kárpát-medencében. A hirtelen nedvessé váló éghajlat miatt a dombok közötti területek elmocsarasodtak. A zömében elszórtan élő népesség kénytelen volt a dombtetőkre költözni. Ez volt a települések, falvak kialakulásának kezdete és egy korábbi korszak alkonya. Beregi-Nagy Edit