Az ételtől kezdve az építkezéshez felhasznált fákon és a tüzelőanyagon át a növényi alapanyagból készült termékekig az élet számos területén nap mint nap rengeteg növényre van szükségünk. A kérdés, hogy figyelembe véve a Föld népességének növekvő fogyasztását és a természetvédelmi szempontokat, képes-e bolygónk kielégíteni ezt az igényt? A NASA kutatói olyan módon próbálták megválaszolni ezt a kérdést, hogy összevetették a Földön rendelkezésre álló teljes növényi biomassza mennyiségét az emberi fogyasztással.
Műholdfelvételek alapján az éghajlati viszonyokat, a talajadottságot és a növényborítottságot figyelembe véve megnézték az egyes területek évi nettó primer produkcióját (NPP). A primer produktum alatt a zöld növények által termelt szerves anyagot értjük. Az így keletkező összes szerves anyag a teljes vagy bruttó primer produktum. Mivel ennek egy része elbomlik a növényi légzés során, az ezzel csökkentett biomassza jelenti a nettó primer produktumut.
Az első térképen látható a Föld egyes területeire kiszámított NPP éves átlaga. Az értékek 0-tól 2 trillió grammig terjednek. Zölddel a nagy, szürkével a kevés biomasszát termelő területeket jelölték. Nem meglepő, hogy a trópusi területeken látható a legnagyobb érték, a dús vegetációjú esőerdők miatt.
Marc Imhoff, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatója vezette kutatócsoport ezeket az adatokat összevetette a FAO adataival, amelyek az egyes területek növényi nyersanyag felhasználását mutatják (élelmiszer, építészet és egyéb ipari felhasználás).
A második térkép azt mutatja be, hogy az egyes területek növényi biomassza felhasználása hány százaléka az adott területen rendelkezésre álló biomasszának. Minél nagyobb az érték (eltérés), annál sötétebb narancssárgával jelölték a területet.
Látható, hogy egyes térségekben a fogyasztás messze meghaladja a nettó primer produkciót, vagyis a rendelkezésre álló növényi biomassza mennyiségét. A nagy népsűrűségű országok, mint például Kína vagy India fogyasztása 100 százalékkal meghaladja a terület által biztosított biomassza mennyiségét, de ott sem jobb a helyzet ahol ugyan kisebb a népsűrűség, de a NPP is kicsi (pl. Szaúd-Arábia).
Európában és az Egyesült Államok keleti és nyugati térségében szintén hasonló a helyzet, itt ugyan viszonylag magas a rendelkezésre álló növényi biomassza, de a fogyasztás mintegy 100 százalékkal meghaladja ezt. Ezen belül is igen szélsőséges eltérések vannak: például New York mintegy háromszázszorosát fogyasztja a területe által biztosított biomasszának.
Imhoff szerint az egyes területek túlzott fogyasztása komoly veszélyt jelent az ott élő lakosságra nézve, a helyzetet egy természeti katasztrófa vagy háború tovább súlyosbíthatja. A klímaváltozással kapcsolatos előrejelzéseket bemutató térképekkel összevetve ez a modell segítheti az egyes országokat abban, hogy lássák, a jövőben mennyire lesznek képesek kielégíteni a lakosság igényeit