Szervezője Tamás Enikő, „Az Európai Unió Agrárgazdasága" című havi folyóirat főszerkesztője, valamint Wallendums Péter, a szintén havonta megjelenő „Magyar Vadászlap" főszerkesztő-helyettese volt. Wallendums úr egyben a Vadászati Kulturális Egyesület alelnöke is.
A Csontos-vadászkürtduó szignálja után Lükőné Őrsi Gabriella, az OMGK főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd három előadás hangzott el.
Wallendums Péter ,,A vadászat szerepe napjainkban" c. előadásában ennek a tevékenységi körnek a komplexitását mutatta be visszamenőleges történelmi távlatba ágyazva. Majd főleg a mai vadászat indokait fejtegette. Ilyen például a genetikai ok, az ember ősi zsákmányszerzési ösztöne. Továbbá az ökológiai magyarázat, vagyis az a körülmény, hogy a nagyvadnak gyakorlatilag nincs természetes ellensége hazánkban (a róka csak az ivadékra és az őzre veszélyes).
Fontos a vadászat kulturális és hagyományteremtő - hagyománymegőrző funkciója is. Az sem tagadható, hogy bizonyos esetekben motiválja a vadászat szándékát annak gazdasági vetülete és az, hogy a társadalom egy részében státusszimbólumnak számit. Jó meglátása volt az előadónak, hogy a vadászat: jellemformáló tevékenység.
Kanizsay Gábor, a fonyódi székhellyel működő Hunnia Vadgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója azt mutatta be, hogy a vadászat: piac - akár rokonszenves ez a tény, akár nem. Mégpedig kimutathatóan a XIX. század vége - a XX. század eleje, vagyis már kb. egy évszázad óta. Ezért ebben a tevékenységi körben is, mint a piac életében általában, a közvetítő kereskedelem, ami konkrétan a vadászközvetítést jelenti, már nélkülözhetetlen szerepet játszik. A piaci termelőknek, vagyis a vadgazdáknak a vadászközvetítő irodákkal szembeni esetenkénti ellenérzései abból származnak, hogy érzésük szerint a közvetítők a vadgazdálkodásban képződő haszon nagyobb részét fölözik le, mint amennyi korrekt alapon megilletné őket. Ez azonban a piac életében nem csupán a vadásztatással kapcsolatban van így, hanem gyakran tapasztalható jelenség.
Érdekes információ volt Kanizsay Gábor részéről az a közlés, hogy egy prospektust állítottak össze, amely a vadászközvetítés szempontjából szóba jöhető összes magyarországi vadászház legfontosabb adatait tartalmazza.
Prof. Dr. Csányi Sándor, a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja és Vadvilág Megőrzési Intézetének igazgatója sorrendben utolsóként tartott előadást „Mennyire tervezhető a vadgazdálkodás?" címmel. A professzor szerint ha nem lenne tervezett a vadászat - akkor szerencsejáték lenne. A vadgazdálkodás tervszerűsége iránti igény hazánkban egyáltalán nem új keletű. Már legalább egy évszázados múltja van, amit a Földművelésügyi Minisztériumnak 1912-ben kiadott erre irányuló utasítása (is) igazol.
Csányi professzor tartalmilag sokrétű, tényadatokban bővelkedő, vetítettképes előadásának akárcsak vázlatos rekonstruálására sem vállalkozhatunk rövid híradásunk keretében. Csupán megemlítjük egyik érdekességeként, hogy a tartamos vadgazdálkodás feltételeinek felvázolása során rámutatott, hogy a „tartamosság" fogalmát az erdészek vezették be a gazdasági életbe és gazdálkodásuk alapelve régi idők óta. Az, hogy ennek helyébe a „fenntarthatóság" kifejezés lépett az utóbbi másfél-két évtizedben, csupán annak tulajdonítható, hogy a témához nem értő emberek szolgai módon fordították le az angol nyelvből az idevágó kifejezést.
Rövid vitafórum követte az előadásokat, majd az ankét Tamás Enikő zárszavával véget ért.
Az ankét alkalmával a résztvevők megtekinthették és meg is vásárolhatták Eördögh Katalin ötvösmester szép vadászékszereit és más munkáit, továbbá az ankéton részt vett Muray Róbert festőművész ugyancsak gyönyörű vadászati-természeti tárgyú festményeit, rézkarcait, reprodukcióit; s volt vadászati könyvek kiállítása és vására is. Dr. K. P.
2008./2. július - Érdekes és időszerű ankétot rendezett az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMGK) Budapesten, Attila úti székházának Tessedik Sámuel termében „ Vadászat és természetvédelem" címmel.